Vissza a szülőföldre! III. rész

Az előadások a következő témára: "Vissza a szülőföldre! III. rész"— Előadás másolata:

1 Vissza a szülőföldre! III. rész
Orosz Márton Vissza a szülőföldre! III. rész George Pal, azaz Pál György

2 Pál György (eredeti nevén Marczin-csák Pál György, később George Pal) vándorszínészek gyermekeként szüle-tett Cegléden. A mai napig a science fiction műfaj atyjaként tisztelik. Animációs filmes munkásságát már 1943-ban Oscar-díjjal jutalmazták. Budapesten nőtt fel nagyszüleinél, akik egykor a Nemzeti Színház alkalmazásában álltak. Pál 1924 és 1928 között az Iparművészeti Iskola bútortervező szakát látogatta Kaesz Gyula osztályában. Majd a budapesti Hunniában helyezkedett el, Halász János munkatársaként. A Hollywoodból akkoriban visszatért vágó, Feld György tanácsra kezdett el egy saját maga által barkácsolt stiftes-táblán rajzfilmkészítéssel kísérletezni.

3 A beszűkült lehetőségek miatt Berlinbe költözött, ahol a babelsbergi UFA (Universum Film Aktiengesellschaft) filmvállalatnál helyezkedett el. Néhány hónapon belül az újonnan induló trükkrajzoló műterem vezetője, ún. „Chef-Trickzeichner” lett. Itt alkotta meg az 1930-as évek első éveiben Miki egér európai vetélytársaként emlegetett két rajzfilmfigurát, Habakukot és Kollegát.

4 1932-ben a berlini Nürnberghausban saját stúdiót alapított
1932-ben a berlini Nürnberghausban saját stúdiót alapított. Itt szabadalmaztatta azt a cserél-hető, festett faalkatrészekből álló Pál-Dollnak (majd „puppetoons”-nak) nevezett eljárását, amely forradalmasította a bábanimáció készítését. Mitternacht (Éjfél) című, a kölni Oberst dohánygyár számár készült stop motion reklámfilmjében a zene ritmusára katonákként masíroznak a cigaretták. Ezzel a szellemes képi toposszal új iskolát indított el az animáció történetében. 4

5 Pál György Németországban ismerte meg a Budapesten született reklámfilm-producert, Grósz Dezsőt (Desider Gross). Grósz már akkoriban alkalmazta az első teljes színspektrumot lefedő színes film eljárást, az ún. Gaspar-colort, amelyet a szintén magyar vegyészmérnök, Gáspár Béla dogozott ki. Grósz Dezső Gáspár Béla

6 Grósz Dezső a náci hatalomátvételt követően Prágában rendezte be új székhelyét. Desider Gross néven innen kezdte el irányítani az egész kontinens-re kiterjedő, skandináv, holland, de olykor svájci vagy osztrák meg-rendeléseket is ellátó reklámfilm-hálózatát. Grósz hívására Pál 1933 nyarától a prágai Barrandov műteremhez szerződött. A cseh iparkamara előírásait külföldön készült reklámfilmek importjával akarta megtéveszteni Grósz, ezért azt javasolta Pálnak, hogy a következő évtől Párizsban dolgozzon tovább. Pál a francia fővárosban egy hotel-szobában kialakított műteremben (a „Pal-studio”-ban) készített trükkfilme-ket megrendelésre.

7 Egy holland producer, Sies Numann ismerte fel a magyar művész által készített újszerű reklámokban rejlő lehetőségeket és szerződést kötött vele. A magyar animátor végül Eindhovenben rendezte be következő otthonát. Bábanimációval foglalkozó stúdióját Dollywoodnak nevezte el. Unokatestvérével, Szabó Bandival, illetve Misik Józseffel, és két tucat emberből álló stábjával „babafilmeket” rendezett, egészen 1939-ig.

8 Elsőszámú megrendelőjük a Philips-cég volt
Elsőszámú megrendelőjük a Philips-cég volt. Ezekben a színes, máig lenyűgöző formai és technikai repertoárral megszerkesztett „trükkflm vígjátékokban” gyakran találunk Magyarországra utaló, vagy a hazai folklór stílusában fogant motívumokat.

9 Az Ali Baba en de veertig roovers (Ali baba és a negyven rabló, 1935) című díjnyertes filmje a forgatókönyvíró, Uray Dezső és a zeneszerző-producer, Szlatinay Sán-dor részvételével való-sult meg.

10 Pál a sikerek ellenére 1939-ben, a háború kitörésének hírére, Paul Kohner segítségével örökre elhagyta Európát és Hollywoodba települt át. Itt a Paramount megbízásából az általa megkreált bábfigura, Jaspers főszereplésével 7-10 perces sorozatokon kezdett el dolgozni.

11 George Pal a háború alatt John Halashoz hasonlóan oktatófilmeket rendezett.
Az ötvenes évektől kezdve tudo-mányos-fantasztikus játékfilmeket kez-dett el készíteni. A The War of the Worlds (Világok háborúja, 1953) és a Time Machine (Az időgép, 1960) című filmekhez tervezett vizuális effektek megtervezéséért kétszer is Oscar-díjjal jutalmazták. Ugyanakkor az első aranyszobrocskát már 1943-ban megkapta az animáció-ban elért technikai eredményeiért, különösen a „puppetoons” bábani-mációs technológia kifejlesztéséért.