A metatudat tere: a transzcendentalista kultúra The Space of Meta- Consciousness: the Transcendentalist Culture László Márfai Molnár (HU)

Az előadások a következő témára: "A metatudat tere: a transzcendentalista kultúra The Space of Meta- Consciousness: the Transcendentalist Culture László Márfai Molnár (HU)"— Előadás másolata:

1 A metatudat tere: a transzcendentalista kultúra The Space of Meta- Consciousness: the Transcendentalist Culture László Márfai Molnár (HU)

2 Előzmények: az újkori tudás dichotómiája 17. szd: Descartes, Bacon: a modern tudás filozófiai megalapozása: a világ: alany és tárgy kettőssége a világ: alany és tárgy kettőssége megragadásának módszere: a mérés megragadásának módszere: a mérés elv: a világ, mint mérhető mennyiség (kvantifikáció) elv: a világ, mint mérhető mennyiség (kvantifikáció) Következmény: a minőség elve kikerül a tudományosan tárgyalható kérdések köréből Következmény: a minőség elve kikerül a tudományosan tárgyalható kérdések köréből

3 A lét és tudat egységének helyreállítási kísérlete a klasszikus német filozófiában 1. I. Kant: a transzcendentális módszer: olyan módszertani nézőpont, amely képes átlátni a tudományos tudásformák szerkezetét, viszonyát egyszerre: az immanenshez képest transzcendens, a transzcendenshez képest immanens I. Kant: a transzcendentális módszer: olyan módszertani nézőpont, amely képes átlátni a tudományos tudásformák szerkezetét, viszonyát egyszerre: az immanenshez képest transzcendens, a transzcendenshez képest immanens „kívülről nézve belül van, belülről nézve pedig kívül” (Kant) „kívülről nézve belül van, belülről nézve pedig kívül” (Kant)

4 A lét és tudat egységének helyreállítási kísérlete a klasszikus német filozófiában 2. F. W. J. Schelling: A transzcendentális filozófia F. W. J. Schelling: A transzcendentális filozófia Természet és tudat, ismeret és lét egységének megteremtése újra -- a filozófián belül: Természet és tudat, ismeret és lét egységének megteremtése újra -- a filozófián belül: „az anyag kialudt szellem” „az anyag kialudt szellem” „a természet a létté merevedett értelem” „a természet a létté merevedett értelem” Cél: alany és tárgy teljes azonosságának helyreállítása→lét és gondolkodás egyneműsége→Abszolútum Cél: alany és tárgy teljes azonosságának helyreállítása→lét és gondolkodás egyneműsége→Abszolútum

5 A transzcendentalista kultúra napjainkban R. Rorty kísérlete: R. Rorty kísérlete: - Szellemi egyenrangúság - Kitüntetett középpont-nélküliség - Sokszorosan összetett interakcióban lévő ágensek, akik megvalósítják a tudás (kultúra) új formáját

6 A transzcendentalista kultúra jelentősége: Folytonos visszakapcsolódási lehetőség a kezdetekhez: tér és idő itt nem számít, a középpont-nélküliség miatt bárki, bármikor elérhető Folytonos visszakapcsolódási lehetőség a kezdetekhez: tér és idő itt nem számít, a középpont-nélküliség miatt bárki, bármikor elérhető Senki nem periferikus: „egy olyan térről van szó, amelynek a középpontja mindenütt van, a kerülete sehol” (Rorty) Senki nem periferikus: „egy olyan térről van szó, amelynek a középpontja mindenütt van, a kerülete sehol” (Rorty) Vessük össze a metafilozófia gömb- könyvének tervével! Vessük össze a metafilozófia gömb- könyvének tervével!

7 A transzcendentalista kultúra feltételei: A gondolkodás nem lehet szaktudomány, csak feltétlen szabad tevékenység A gondolkodás nem lehet szaktudomány, csak feltétlen szabad tevékenység Mentes a sors (végzet) hatalmától Mentes a sors (végzet) hatalmától Nem monológ, hanem célja mások megszólítása Nem monológ, hanem célja mások megszólítása

8 Visszakapcsolás az előzményekhez Platón: Phaidón,Timaiosz c. művei: Platón: Phaidón,Timaiosz c. művei: Methexisz: részesedés Anamnézisz: visszaemlékezés Mindkettő feltételezi az aktív részvételt Mindkettő feltételezi az aktív részvételt Feltétel: lemondás az uralom, a hatalom vágyáról Feltétel: lemondás az uralom, a hatalom vágyáról

9 Modern előképek A 20 századi hermeneutika: Gadamer, Ricoeur, Vattimo A 20 századi hermeneutika: Gadamer, Ricoeur, Vattimo Martin Buber perszonalista filozófiája Martin Buber perszonalista filozófiája G. H. Mead interakcionista elmélete G. H. Mead interakcionista elmélete M. Bahtyin dialógusfilozófiája M. Bahtyin dialógusfilozófiája

10 A transzcendentális kultúra jegyei Létmódja: hasonló a játékhoz és ünnephez (Nietzsche, Wittgenstein, Gadamer): Létmódja: hasonló a játékhoz és ünnephez (Nietzsche, Wittgenstein, Gadamer): - Önmagáért van, - Léte eseményjellegű - Magába emeli a résztvevőket Következmény: új, esztétikai antropológia játék-alapon

11 A játék, mint teremtő aktivitás formái (R. Caillois nyomán) Agón: versengés, küzdelem (egyenlő feltételek mellett) Agón: versengés, küzdelem (egyenlő feltételek mellett) Mimikri: utánzás, szerepjáték (egy másik személy megjelenítésének vágya) Mimikri: utánzás, szerepjáték (egy másik személy megjelenítésének vágya) Alea: a véletlen, a szerencse alakzatai (izgatottan, de tétlenül figyeljük a kimenetelt) Alea: a véletlen, a szerencse alakzatai (izgatottan, de tétlenül figyeljük a kimenetelt) Ilinx: mámor, extázis (megszabadulás az egyéni lét rabságából) „a ész trónfosztása” Ilinx: mámor, extázis (megszabadulás az egyéni lét rabságából) „a ész trónfosztása”

12 Az új kultúra egyesített alakzatai Előzmény: M. Bahtyin karnevál-elmélete Előzmény: M. Bahtyin karnevál-elmélete A játék (kultúra) alapformáinak kombinálódása révén a művelődés,a tudás eddig ismeretlen, új alakzatai ölthetnek testet A játék (kultúra) alapformáinak kombinálódása révén a művelődés,a tudás eddig ismeretlen, új alakzatai ölthetnek testet Lényege: esemény, amely minden résztvevőt magába emel, de nem determinál senkit, és nem merevít bele semmilyen adott személyiség-szerkezetbe Lényege: esemény, amely minden résztvevőt magába emel, de nem determinál senkit, és nem merevít bele semmilyen adott személyiség-szerkezetbe

13 Köszönöm a figyelmet! Thank You!