MTA Regionális Kutatások Központja A hazai és uniós fejlesztési források abszorpciójának tapasztalatai 2002-2007 A magyar uniós elnökség és a régiók jövője.

Az előadások a következő témára: "MTA Regionális Kutatások Központja A hazai és uniós fejlesztési források abszorpciójának tapasztalatai 2002-2007 A magyar uniós elnökség és a régiók jövője."— Előadás másolata:

1 MTA Regionális Kutatások Központja A hazai és uniós fejlesztési források abszorpciójának tapasztalatai 2002-2007 A magyar uniós elnökség és a régiók jövője Budapest, 2009. május 21. Koós Bálint és Kovács Katalin Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

2 MTA Regionális Kutatások Központja 2 Az Európai területi kohézió alakulása az 1995-2005 időszakban Térségfejlesztési Kutatások Osztálya A Európai Unió nagyfokú heterogenitása: tagállamok és régiók szintjén egyaránt megtapasztalható (2004) Forrás: Negyedik jelentés a gazdasági és társadalmi kohézióról, 2007. 10. oldal táblázata

3 MTA Regionális Kutatások Központja 3 Térségfejlesztési Kutatások Osztálya Kiegyenlítődés? Változás irányai: Gini koefficiens értékei az egy főre jutó regionális GDP alapján 1995-ben és 2005-ben Philippe Monfort: Convergence of EU regions, Measures and evolutions, European Union Regional Policy, Working Papers 1/2008. 6. oldal táblázata

4 MTA Regionális Kutatások Központja 4 Ami a statisztikák mögött van Térségfejlesztési Kutatások Osztálya Európai szinten kiegyenlítődés jelei: A gazdasági magterület (London–Párizs–Milánó–Hamburg) jelentősége csökken Új fejlődési gócpontok feltűnése (Madrid, Stockholm, Prága, Budapest) = Nemzeti szinten koncentrálódás Fokozódó koncentrálódás a fővárosok régióiban (GDP részarány átlagosan 9 százalékponttal nőtt 1995-2005 közt!) Erőteljes urbanizáció – szuburbanizáció Rurális térségek népességvesztése

5 MTA Regionális Kutatások Központja 5 Hazai folyamatok Térségfejlesztési Kutatások Osztálya Uniós tendenciák érvényesülnek Magyarországon Hozzájárulás az országos GDP-hez 1995, 2000, 2005, (KSH)

6 MTA Regionális Kutatások Központja 6 Fejlesztési preferenciák

7 MTA Regionális Kutatások Központja 7 Az egy főre jutó támogatási értékek az országos átlag százalékában Tendencia- szerűen a konvergencia célok szolgálatában Regionális leginkább NFT-I. a legkevésbé

8 MTA Regionális Kutatások Központja 8 Kistelepülések részesedése a támogatásokból az egy főre jutó országos érték %-ában Kistelepülések támogatása fajlagosan nem tükröz hátrányt Ez a hazai regionális forrásoknak köszönhető Legnagyobb hátrány: NFT-I.

9 MTA Regionális Kutatások Központja 9 A területfejlesztés legkedvezményezettebb kistérségei támogatások, ezer Ft/fő 2002-2007 1.A hazai támogatások kiegyenlítő hatásúak 2.Az uniós támogatások nem szolgálták a területi kiegyenlítést

10 MTA Regionális Kutatások Központja 10 Az uniós és hazai támogatások abszorpciója jogállás szerint Egy főre jutó támogatás 2002-2007 (1000 Ft/fő) 1.A mezőgazdasági támogatások „községbarát” módon működnek 2.A megyei decentralizált források „községbarát” módon működtek, a regionális decentralizált források kevésbé 3.A ROP „kis- és-közepes város” barát módon működött 4.A gazdaságfejlesztési támogatások, hazaiak és uniósak egyaránt, „nagyvárospártiak”

11 MTA Regionális Kutatások Központja 11 Pályázók: önkormányzatok Az önkormányzatok által elnyert támogatások részaránya (%) az összes támogatáshoz viszonyítva (2002-2007)

12 MTA Regionális Kutatások Központja 12 Pályázók: gazdasági szereplők A gazdasági szereplők által elnyert támogatás részesedése (%) az összes támogatáshoz viszonyítva (2002-2007)

13 MTA Regionális Kutatások Központja 13 Kiemelt terület - szennyvíz Szennyvízkezeléssel kapcsolatos fejlesztések támogatásának aránya

14 MTA Regionális Kutatások Központja 14 Gazdaságfejlesztés - hazai források Hazai forrásból érkező gazdaságfejlesztési támogatások egy lakosra jutó értéke, kistérségek növekvő fejlettségi rangsorához igazítva (1 legrosszabb, 174 legjobb)

15 MTA Regionális Kutatások Központja 15 Gazdaságfejlesztés - Uniós források Uniós forrásokat is felhasználó gazdaságfejlesztési támogatások fajlagos értéke

16 MTA Regionális Kutatások Központja 16 Uniós humán erőforrás fejlesztés Uniós támogatással megvalósított fejlesztések fajlagos értéke (HEFOP, TÁMOP)

17 MTA Regionális Kutatások Központja 17 Humán infrastruktúra-fejlesztés Területfejlesztési forrásokból humán infrastruktúra fejlesztését célzó projektek (CCT, CÉDE, TEKI, ROP)

18 MTA Regionális Kutatások Központja 18 Vonalas infrastruktúra-fejlesztés „Kemény” infrastruktúra fejlesztése a területfejlesztési forrásokból, fajlagos mutató, ezer Ft/lakos

19 MTA Regionális Kutatások Központja 19 Helyzetkép települési szintről

20 MTA Regionális Kutatások Központja 20 A „középszer” eltűnése, a szélek gyarapodása Változás: 1995 / 2005 (%) Településkategóriák A települések számában bekövetkezett változás (%) A népességszámban bekövetkezett változás (%) Nagyon kedvező tsd-i összetételű 191,0114,5 Kedvező tsd-i összetételű 85,582,6 Átlagos társadalmi helyzetű 76,286,2 Szegénység által veszélyeztetett 83,886,9 Szegénységbe süllyedt 340,0356,6

21 MTA Regionális Kutatások Központja 21 A települési szegénység változó dinamikája régiónként

22 MTA Regionális Kutatások Központja 22 A települési „gazdagság” változó dinamikája régiónként

23 MTA Regionális Kutatások Központja 23 Fejlődés és hanyatlás a térben

24 MTA Regionális Kutatások Központja 24 A kistelepülések érintettsége általában A kétezer fősnél kisebb települések megoszlása a „szegénység-gazdagság” dimenzió szerint (%)

25 MTA Regionális Kutatások Központja 25 Az 500 lelkesnél kisebb népességszámú falvak társadalomszerkezete régiónként Kistelepülések maguk is differenciáltak társadalmi összetételük szerint A regionális környezet fejlettségétől függ

26 MTA Regionális Kutatások Központja 26 Javaslatok Az alsó- és alsó-közép szintek megerősítése –Önkormányzati szint: kapacitásokkal (mérettel?) arányos önkormányzati feladatok kötelező társulásokkal (városkörnyékek, mikro-térségek) –Kistérségi szint: a statisztikai, fejlesztési és közszolgáltatás-szervezési feladatok szétválasztása, az optimális térszerkezet újragondolása A hazai decentralizált támogatások volumenének bővítése –A decentralizált területfejlesztési források egy részének (HÖF CÉDE, TEKI) kistérségi szintre allokálása –A regionális szintre allokált források „kritikus beavatkozási hatékonyságának” megőrzéséhez elegendő forrás biztosítása A regionális szint intézményrendszerének újragondolása –RFT-k összetétele –RFÜ-k „működési kultúrájának” finomítása, szakmai megerősítése –Dekoncentrált szervezetek megerősítése a fő ágazatokban A mélyülő válság övezeteiben kiemelt, kombinált (egyeztetett) kormányzati és regionális válságkezelés

27 MTA Regionális Kutatások Központja 27 Köszönjük a részvételt!