Új prioritások, alapelvek, átalakulóban a fejlesztési politika Előadó: Schneider Gábor Corvinus Egyetem, Budapest.

Az előadások a következő témára: "Új prioritások, alapelvek, átalakulóban a fejlesztési politika Előadó: Schneider Gábor Corvinus Egyetem, Budapest."— Előadás másolata:

1 Új prioritások, alapelvek, átalakulóban a fejlesztési politika Előadó: Schneider Gábor Corvinus Egyetem, Budapest

2 Problémafelvetés Fordulópontjához érkezett az uniós kohéziós politika – paradigmaváltás előtt állunk Érdekkonfliktusok a kohéziós politikában Transzregionális folyamatok megerősödése Új prioritások a Liszaboni Stratégiában és a területi kohézióban Kormányzás megerősödése – (MLG turn) Növekvő fejlettségbeli különbségek a konvergencia régiók és a regionális versenyképesség régiók között

3 Az EU gazdasági, földrajzi térségeinek besorolása- forrás:ESDP, ESPON 2.4.2, PolyMETREX BesorolásESDP alapjánESPON Zoom In PolyMETREX alapján EU15 központi része-GIZ térség 1. Észak nyugati1. Közép-európai övezet 1. Globális integrációs zóna UK+Írország,2. Brit övezet2. Észak- nyugati zóna 2. Északi-szigetek Északi államok3. Északi térség3. Dél-skandináv balti övezet 3. Baltikum térsége (Ny.+K) Dél-Európa4. Mediterrán tér4. Ibériai- térség4. Ibériai-fsziget 5. Déli- térség Biscay- öböllel 5. Biscay- öböl 6. Potenciális keleti övezet 6. Alpok- Mediterrán övez. Közép-Európa7. Kelet-közép európai térség 7. Közép- európai térség 8. Lengyel zóna8.Lengyelország

4 Területi különbségek új aspektusai Harmadik és Negyedik Kohéziós jelentések: csökkentek a területi különbségek az EU15- ön belül De: az EU keleti bővítésével a legfejlettebb és a legszegényebb régiók közötti gazdasági fejlettségi arány az 1 fő/GDP tekintetében 1:10-ről 1:30-ra romlott

5 Területi felzárkózás és leszakadás – forrás:OECD, 2009 KonvergenciaDivergencia országidőszakFelzárkózás mértéke (%) országidőszakLeszakadá s mértéke (%) Spanyol- ország 1980- 2007 5,1 Csehor- szág 1990- 2007 4,4 Portugália1980- 2007 4,9 Magyar- ország 1990- 2007 5,1 Olaszor- szág 1980- 2007 2,1 Írország1990- 2007 11,3 Ausztria1980- 2007 4,4 Lengyel- ország 1990- 2007 5,5 Szlovákia1990- 2007 8,6

6 1 főre jutó GDP, a kutatás-fejlesztési arány és az FDI beáramlás alapján mért területi különbségek NUTS2-es szinten (2005) – forrás: OECD, 2009 ország Legfejlettebb r é gi ó é s a legfejletlenebb r é gi ó k ö zti fejletts é gi k ü l ö nbs é g ar á nya Második legfejlettebb r é gi ó é s a legfejletlenebb r é gi ó k ö zti fejletts é gi k ü l ö nbs é g ar á nya Ausztria1,571,52 Csehország2,681,18 Lengyelország2,321,52 Magyarország2,571,56 Szlovákia3,431,32

7 Liszaboni stratégia és a területi kohézió szakaszolása 1. 2000-2004 2. 2005-2008 3. 2008-2010 4. Poszt 2013-as folyamat

8 LS 1. 2000-2004 Új kormányzási módszerek bevezetése (OMC) Összeurópai vízió, integrált stratégia, amely 5 átfogó témán alapul Megvalósításába illeszkedik a területi kohézió folyamata Kezdetben a végrehajtás régiók szintjén

9 LS 2. 2005-2008 Konkrétabb célok megfogalmazása (LCP és NRP) Nemzetállami végrehajtás, de régiók bevonása Innovatív régió fogalmának bevezetése Plusz források az innovációra, tudásfejlesztésre, K+F támogatására Területi kohézióban 2007-ben Lipcsében 2 irány született: integrált városfejlesztés (Lipcsei Charta) és a területi kiegyenlítődés (Területi Agenda) Új transzregionális intézmények pl.: EGTC

10 LS 3. 2008-2010 Ismét nagyobb szerep jut a régióknak a kormányzási struktúrák megerősítésével ►hatékonyság vs. képviseleti demokrácia, elszámoltathatóság kérdése Marad az innováció orientáltság Erőteljes érdekkülönbségek a készülő új kohéziós politika kapcsán (zöld könyv a területi kohézióról, fehér könyv a területi kormányzásról) Globális válságkezelés területi vonatkozásai

11 LS 4. Poszt 2013-as folyamat 2011-ben Magyarország szerepe Speciális földrajzi adottságú régiók (elérhetőségének) fejlesztése Terület alapú tervezés és régió specifikus alkalmazás ROP-ok növekvő szerepe (Közép-Európa 20- 25% vs. EU átlag 60%) Integrált ágazati programok

12 A jelenlegi fejlesztéspolitika és a várható újdonságok bemutatása ÖsszehasonlításA tagállamok jelenlegi fejlesztés politikája és az uniós kohéziós politika A tagállamok várható fejlesztéspolitikája és változások az uniós kohéziós politikában Célokelmaradott térségek hátrányainak és elmaradottságainak csökkentése kihasználatlan lehetőségek, régió specifikus adottságok és szinergiák érvényesítése a fejlesztéspolitikában lehatárolásDöntően NUTS2-es, NUTS3 transzregionális projekteknél funkcionális gazdasági térségek, esetleg metropoliszrégiók Fejlesztéspoliti ka stratégiája ágazatiágazatok közötti EszközökÁllami és uniós forrásokaz állami és uniós pénzügyi forrásokon felül új keretfeltételek, mint például a fenntarthatóság, energiahatékonyság SzereplőkEU, tagállamok, régiók, EU, tagállamok, régiók, eurorégiók

13 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!