Bevezetés - éghajlatváltozás jellege idővel gyors, hirtelen változásokba csap át - több fontos rendszer is nagy változás határán áll Globális felmelegedésnek az.

Az előadások a következő témára: "Bevezetés - éghajlatváltozás jellege idővel gyors, hirtelen változásokba csap át - több fontos rendszer is nagy változás határán áll Globális felmelegedésnek az."— Előadás másolata:

1 Globális klímaváltozás hatása - ausztrál Nagy-Korallzátony – Készítette: Böde Nóra Anita (QUFU8Z)

2 Bevezetés - éghajlatváltozás jellege idővel gyors, hirtelen változásokba csap át - több fontos rendszer is nagy változás határán áll Globális felmelegedésnek az utóbbi évtizedek éghajlati változásait nevezzük: emelkedik az óceánok és a felszín közeli levegő hőmérséklete. - IPCC adatai szerint a levegő földközeli átlaghőmérséklete között 0,74 ± 0,18 °C-kal nőtt meg → a szárazföldi területek jobban melegedtek, mint az óceánok - fő oka: XIX. század közepe óta légkörbe juttatott üvegházhatást okozó gázok  növelik a légkör troposzféra hőmérsékletét - legelfogadottabb vélemények szerint a globális felmelegedés emberi okokra vezethető vissza

3 A felszín közeli levegő átlagos hőmérsékletének emelkedése 1860 és 2000 között.

4 A globális tengervíz átlagos hőmérsékletének emelkedése 1960 és 2013 között.

5 A globális hőmérséklet-növekedés hatása
Például: környezet változásaira tengerszint emelkedésére csapadék mennyiségének és térbeli eloszlásának megváltozásához árvizek, hurrikánok és tájfunok gyakoribbakká, nagyobbakká, pusztítóbbakká válhatnak egyes állat- és növényfajok kipusztulásának sebessége jelentősen nő, másoké viszont megállhat bizonyos betegségek könnyebben elterjedhetnek

6 Ausztrália klímát nagy mértékben az óceán és az El Nino jelenség befolyásolja átlaghőmérséklet valamivel gyorsabban emelkedik, mint a globális felmelegedésnek tulajdonított átlagos hőmérséklet-emelkedés csapadék eloszlása módosul: - legsűrűbben lakott, a mezőgazdasági művelés szempontjából legfontosabb DK-i területeken: a folyók folyamatosan apadnak, csökkennek a víztartalékok - más területeken szokatlan mennyiségű a csapadék és gyakoriak a nagy erejű viharok előrejelzések → felszíni átlaghőmérséklete 2030-ig 1 ºC-t, 2070-re pedig 1,8 ºC-t emelkedik az 1990-es szinthez képest

7 Nagy-Korallzátony Földünk legnagyobb korallzátonya → nagy biológiai diverzitás IPCC tanulmány - a Nagy-korallzátony "funkcionálisan kihalhat" a következő évtizedekben, és a halálos korallkifehéredés folyamata valószínűleg általános problémává válik 2030-ra Ausztrál Tengerkutató Intézet (AIMS) - É-i részénél az óceán hőmérséklete egy fokkal melegebb az átlaghoz képest a téli időszakban, ami előmozdíthatja a korallfehéredést pesszimisták - következő 40–50 esztendő során megsemmisül

8 A NKZ felszín közeli tengervíz átlagos hőmérsékletének változása 1982 és 2008 között.

9 A NKZ felszín közeli levegő átlagos hőmérsékletének jövőbeni változása
A NKZ felszín közeli levegő átlagos hőmérsékletének jövőbeni változása. A1Fl – magas melegedési szcenárió, A1T – alacsony melegedési szcenárió

10 Nagy-Korallzátony Éghajlatváltozás hatásai
1. szélsőséges időjárási események 2. tengervíz savasodása 3. tengervíz hőmérséklet emelkedése 4. tengerszint emelkedése

11 Nagy-Korallzátony Szélsőséges időjárási események
Árvizek nyarán a második legcsapadékosabb rekord dőlt meg DK-Queensland-nél, ami %-kal magasabb, mint az átlag heves esőzés → kiterjedt áradások part mentén, NKZ vízgyűjtő területén Ciklonok - Yasi – án az egyik legnagyobb és legerősebb ciklon Nagy-Korallzátony Tengeri park partjain és a szomszédos területein, a akár 285 km/h széllökések - Anthony – án

12 Nagy-Korallzátony tengervíz savasodása
légkör CO2 tartalmának 50%-át, nyelik el, ennek fele antropogén eredetű (25 millió tonna) elnyelt CO2 → pH=0,1 csökkenést eredményez, H2CO3 (óceánok savasodása) savas vízben a csigák, rákok, korallok, kagylók és tengeri sünök nem tudják kiválasztani a vízből a vázuk felépítéséhez szükséges karbonátokat aktuális pH=8,1 (lúgos) → 2100-ra pH=7,8 kifehéredés

13 Nagy-Korallzátony tengervíz hőmérséklet emelkedése
fokozatos emelkedés hőmérséklet egy kulcsfaktor → tengeri élet eloszlását, sokféleségét bef. → zátonyépítés sebességét bef. légköri hőmérséklet, felhőtakaró hiánya és édesvízi lefolyás mind hozzájárulnak a tengervíz felszíni hőmérsékletének emelkedéséhez  elmúlt évtizedben → 2 legmelegebb ötéves átlagos tengerfelszín hőmérséklet 2010-ben rekord előrejelzés: éves átlagos hőmérséklet emelkedés 1-3oC lesz 2100-ra télen és DK-i részén jobban melegszik tengervíz felmelegedése  korallok a vízhőmérséklet emelkedésének hatására kilökik szervezetükből az őket alkotó algákat → kifehéredés jelensége

14 Nagy-Korallzátony tengervíz hőmérséklet emelkedése

15 Nagy-Korallzátony tengerszint emelkedése
jelentős emelkedés → sok partvonal alacsonyan fekszik előrejelzés: 0,7-0,9 méteres emelkedés 2100-ra 1991 óta 3 mm-t emelkedett növekedés üteme gyorsul → között Townsville mellett – 2,6 mm/év legtöbb zátony képes elviselni a kb. 3 mm-nyi emelkedést, de nem mindegy, hogy mennyi idő áll rendelkezésre

16 Klímaváltozás hatásai a tengeri élőlényekre
Mikro algák - tengervíz hőmérsékletének emelkedése egyes fajok produktivitását növeli, életciklusuk megváltozhat (táplálékláncban probléma lehet) - viharok által több tápanyag jut a tengervízbe → elszaporodás Halak - tengervíz hőmérséklete az életműködést (pl.: szaporodást) befolyásolja - enyhe emelkedés hasznos → fejlődési idő lerövidül - tojások érzékenyebbek a pH változásra, mint a felnőtt egyedek - tengerszint emelkedés → búvó-óvóhelyek száma lecsökken

17 Klímaváltozás hatásai a tengeri élőlényekre
Emlősök bálnák: savasodás élelemhiányhoz vezethet monszunos-ciklonos időszakban nem jellemzőek ekkor itt delfinek: vízhőmérséklet emelkedése → szélesebb elterjedés talajbemosódás → nehézfém, szerves vegyületek felhalmozódása dugong: vízhőmérséklet emelkedése → tengeri fűmezők szélesebb elterjedése → állat elterjedése ciklonok, árvizek → fűmezők károsítása → kevesebb étel

18 Klímaváltozás hatásai a tengeri élőlényekre
Hüllők teknősök: kikelési optimális hőmérséklet 25-33oC levegő és víz hőmérsékletének változása → → költési szezon, nemek aránya változik növekvő tengerszint → fészkelő hely csökken több csapadék → nagyobb fészkelési siker (nedves talaj) krokodilok: u.a. mint a teknősöknél víz-levegő hőmérséklet emelkedése → → délebbre terjeszkedés ciklonok, árvizek → elmossák a tojásokat

19 Klímaváltozás hatásai a tengeri élőlényekre
Tengeri madarak - jelentős létszámcsökkenés az elmúlt 12 évben (Raine-sziget – legnagyobb fészkelő tengeri kolónia) - túlhalászás → kevesebb táplálék - viharok, ciklonok → sérülések, halál (fiatalok)

20 Források:

21 Köszönöm a figyelmet!