Szenvedélybetegek reintegráló közösségeinek diszkurzív gyakorlata: a mentalizáció jelentősége (A summary on Chapters 5 and 7, Reflective Recovery) A kutatást.

Az előadások a következő témára: "Szenvedélybetegek reintegráló közösségeinek diszkurzív gyakorlata: a mentalizáció jelentősége (A summary on Chapters 5 and 7, Reflective Recovery) A kutatást."— Előadás másolata:

1 Szenvedélybetegek reintegráló közösségeinek diszkurzív gyakorlata: a mentalizáció jelentősége (A summary on Chapters 5 and 7, Reflective Recovery) A kutatást az OTKA K68619 sz. pályázata támogatta (Témavezető: Prof. Dr.Kelemen Gábor) A statisztikai próbák Molnár Dániel munkája

2 A diskurzusról Kress (1985) : Az intézményeknek, társadalmi csoportoknak megvannak a saját jelentéseik, értékeik, amelyek a nyelvben rendszerezett módon fejez ő dnek ki. Foucault nyomán ezeket a szisztematikusan szervez ő d ő beszédmódokat diskurzusnak nevezzük.Kress (1985) : Az intézményeknek, társadalmi csoportoknak megvannak a saját jelentéseik, értékeik, amelyek a nyelvben rendszerezett módon fejez ő dnek ki. Foucault nyomán ezeket a szisztematikusan szervez ő d ő beszédmódokat diskurzusnak nevezzük. Diskurzus analízis: nem meghatározott kutatási módszer, hanem szemléleti keret, új paradigma társadalomtudományokban. szimbolikusTárgya: a társas-társadalmi konvenciók, amelyek szerint életünket éljük ( a szimbolikus és a szignifikáció fogalma)

3 Diskurzus, kogníció és társadalom (Van Dijk, 2009)

4 Diskurzus és kulturális kompetencia Alapvet ő hiba, amikor egyik kultúrát egy másik kultúra terminusaiban próbálunk meg „olvasni”, értelmezni. Davies and Jansen (1998) : a 12- lépéses közösségek körüli félreértések abból származnak, hogy a szakemberek nem értik e közösség alapmetaforáit: ebb ő l adódnak a durva negatív min ő sítések

5 A vizsgálat háttere, kiindulópontjai A rehabilitáció során az emberi kapcsolatokat mediáló szimbolikus források rekonstrukciója, értelmezése, befogadása zajlik. A perifériás klinikai státusztól a központi, egészséges állapotig: átmeneti rítus

6 Módszer 28 félig strukturált interjú készült 12-lépéses csoportok (AA, NA) és egy AE klub tagjaival. (Mc Adams’ Foley Longitudinal Study of Adulthood /FLSA/) Az életútra vonatkozik, metaforákban való gondolkodásra bátorít. A kvalitatív adatelemzés egyik iránya: Lakoff kognitív metafora-elmélete alapján Tematikus elemzés Szekvenciális-transzformatív modell

7 Az interjúalanyok; a szövegek

8 Lakoff elgondolása A metafora nem nyelvi kérdés, gondolkodásunkat (kategóriák, attit ű dök stb.) strukturálja. A metaforák változása, jelentésük kiteljesedése, átértelmezése a gyógyulás folyamatának velejárója. A metafora alkalmas az emberi élettel járó paradoxonok megjelenítésére és feloldására, integrálására: utal az el-nem-mondott történetekre. Felépül ő k metaforái: progresszív narratíva, a „megváltás történetei” (Pl. „Menekülés az életbe”; „Kétszer születni” stb. A felépülés olyan kreatív gyakorlat, amelyben az emberi lét kikerülhetetlen paradoxonjait, kétértelm ű ségeit elfogadják, és éppen ezáltal tudják feloldani.

9 A megváltás kultúrája:„Az üveghegyen túl” Az alkohol „legy ő zése” – versengeni vele, mindent meginni, és így jutni túl a üvegeken. („nyers”) Az üveghegy: a spirituális tartomány kapuja, eget és földet összeköt ő hely a világ végén, ahol összeolvadnak a horizontok, feltárul a múlt, a megtett út, és a jöv ő beni lehet ő ségek. (szimbolikus) Rituális próbatétel. A kezdeti „nyers”, zárt, hozzávet ő leges koherencia a szimbolikus tartomány bevonásával új, jóval komplexebb teljességgé alakul: másodfokú változás

10 Szekvenciális-transzformatív elemzés Kódok: a kutatói kérdések (operacionalizálás: interjúkérdések) a 12- lépéses/AEK interjúk kapott szógyakorisága, valamint a szakirodalomban tárgyalt témák alapján (adat- és elméletvezérelt) A kvantitatív elemzés eredményei validálták a kvalitatív elemzés során tárgyalt eredményeket.

11 Chi2: ami a 12-lépéses közösségekre inkább jellemző

12 Az AEK-re jellemzőbb kódok

13 12-lépéses faktorok (koherencia) (5,94%): MENTALIZÁCIÓ: szelf-reflektív, szelf-referencia (I), kontroll (akar/szeret) (3,83%): KOGNITÍV BIZONYTALANSÁG: info/tanul, tagadás(nem), szelf- reflektív, lehet (3,52%): „SZELÍD” FILTEREK: generalizáció, abszolút, lehet (3,10%): TAGADÁS: absztrakt tagadás, abszolút (3,07%): A RÓLAM VALÓ IGAZSÁG: szelf-referencia (I), parrhézia, kontroll (kell) (3,03%): ORVOSI SEGÍTSÉG: stigma, kauzális, orvosi segítség (2,98%): FRÁZIS: üres frázis, amibivalens tagadás, hasonlít (2,93%): TERVEK: jöv ő, jelen, kontroll (akar), lehet (2,92%): A BESZÉLGETÉS M Ű VÉSZETE: utalás a beszélget ő társra, verbális kultúra, kauzalitás (2,89%): SEGÍTSÉG TÁRSAKTÓL: kölcsönösség, orvosi segítség, társak (2,87%): SPIRITUALITÁS: nem vallásos és vallásos formák (2,83%): MÁSODSZOR SZÜLETETT: egyedül, fordulópont, hasonlít (2,80%): VALÓS MEGOLDÁS: megoldás, reális kontroll, ismét (2,76%): JÓZAN: józan (2,74%): HALÁL, MINT KONTORLLÁLHATATLAN: halál, nincs kontroll (2,71%): AHOGY A CSALÁD LÁTJA: absztinens, család

14 AEK-faktorok: ambivalencia (6,78%): KOGNITÍV BIjZONYTALANSÁG: szelf-reflektív, info/tanul, szelf- referencia (I), tagadás (nem) (3,94%): TORZÍTÓ SZ Ű R Ő K: generalizációk, abszolút (3,54%): AMBIVALENCIA AZ IGAZSÁGGAL KAPCSOLATBAN: ambivalens tagadás, hasonlít, üres frázisok, parrhézia (3,47%): MAGYARÁZAT KELL: stigma, absztinencia, probléma, kauzalitás (3,34%): MEDIKÁLIS SPIRITUALITÁS: nem vallásos spiritualitás, orvosi segítség (3,31%): TERVEK: jelen, jöv ő, reális kontroll (3,22%): AZÉRT TÖRTÉNIK VELEM, MERT…: szelf-referencia/Me/, nincs kontroll, kauzális (3,06%): TAGADÁS: absztrakt tagadás, tagadás (nem), abszolút (3,00%): KONTRASZTOK: kölcsönös, józan, probléma, egyedül (2,96%): A TE JÓZANSÁGOD: utalás beszélget ő társra, józan (2,94%): VALLÁS, MINT ER Ő FORRÁS: vallásos spiritualitás, ismét, józan (2,86%): A CSALÁD AZT MONDJA: család, verbális kultúra (2,84%): MINDIG A TÁRSAK: társak, ismét (2,81%): MAJD ÉN: kellene, egyedül (2,74%): HALÁL: halál (2,71%): MEGOLDÁS: megoldás

15 A mentalizáció jelentősége A szelf-reflektivitás hangsúlya arra, utal, hogy a felépülés kulcsa a mentalizációs képesség, ami az érzelmek szabályozásának útja. (Fonagy, Gergely, Jurist & Target, 2002). A mentalizáció azt jelenti, hogy saját magunk és mások viselkedését képesek vagyunk mentális állapotok szerint érteni, azaz másoknak és önmagunknak ilyen állapotokat tulajdonítunk. Borderline betegek pszichoterápiája

16 Mentalizáció és élettörténet A mentalizáció feltétele az autobiografikus hozzáállás: az, hogy a mentális állapotokat (saját+másoké) az élettörténethez, eseményekhez, élményekhez kapcsoljuk. Eredményeink arra utalnak, hogy a 12- lépéses közösségek történetmondó hagyományai fejlesztik e közösség tagjainak mentalizációs készségét.

17 A két felépülési modell: Közös faktorok és fontosabb eltérések : Maga a közösség, a készség, hogy egymás szolgálatára legyenek Spiritualitás, mint erőforrás használata („maga módján”, orvosi, vallásos) Törekvés, hogy saját életük eseményeire, így az addikcióra is, magyarázatot keressenek (Antonovsky: SOC). A törekvés az AEK tagjainál erősebb, mert itt több az ambivalens, a domináns kultúrával összhangban lévő vonás. A 12-lépéses közösségek jobban tűrik a bizonytalanságot (nyitottság) Bár a személyes igazságkeresés mindkét közösségre jellemző, az AEK-tagoknál ez ambivalenciával, habozással párosul. A torzító szűrők használata szintén az AEK-re jellemző. A 12-lépéses közösségek kultúrája komplementer módon kapcsolódik, míg az AEK erősebb izomorfiát mutat a domináns kultúrával.