II. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Budapest 2010. febr. 19. Birkás Márta DSc Szent István EgyetemGödöllő Mezőgazdaság és KörnyezettudományiKar Klímakár csökkentés.

Az előadások a következő témára: "II. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Budapest 2010. febr. 19. Birkás Márta DSc Szent István EgyetemGödöllő Mezőgazdaság és KörnyezettudományiKar Klímakár csökkentés."— Előadás másolata:

1 II. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Budapest 2010. febr. 19. Birkás Márta DSc Szent István EgyetemGödöllő Mezőgazdaság és KörnyezettudományiKar Klímakár csökkentés a talajművelés oktatásában tudományos alapokon Éghajlatváltozás és tudomány, nevelés szekció

2 Gyakorlat „A szántóföldi termesztésre jellemző termésingadozás fő oka a csapadék hiány” csapadék hiány”Tudomány „A tartós szárazság vagy az időszakos csapadék többlet kára súlyosabb a fizikai és biológiai állapotukban degradált, tápanyagban súlyosabb a fizikai és biológiai állapotukban degradált, tápanyagban elszegényedett talajokon” elszegényedett talajokon” Gyakorlatkárcsökkentő módszereket vár Gyakorlat: kárcsökkentő módszereket vár Tudománytalajminőség javításra és fenntartásra, gyökeres szemlélet- és Tudomány: talajminőség javításra és fenntartásra, gyökeres szemlélet- és módszerváltásra ösztönöz módszerváltásra ösztönöz Állítások és tények Kiút:hatásos kármegelőzés és enyhítés, előrelátó alkalmazkodás Kiút: hatásos kármegelőzés és enyhítés, előrelátó alkalmazkodás (VAHAVA, KLIMAKKT) (VAHAVA, KLIMAKKT)

3 VAHAVA javaslat 28. pont: feladatok a képzésben A Növénytermesztő mérnök MSc programból (2006): 1.Az oktatási koncepció és tanterv az új évezred új kihívásait tükrözi 2. A természet és az agrárkörnyezet közti harmónia megteremtését, a táj értékeinek megőrzését, megújítását vállalja fel 3. A szántóföldi növénytermesztési technológiák kialakításának alapja a környezet- és humán központúság, a fenntarthatóság 4. Az élelmiszer alapanyag, takarmánynövény, energianövény, vetőmag előállítása során a technológiai elemek hatását összhangba hozza a talajminőség és a környezet védelmével 5. Megismerteti a klímaváltozással összefüggő jelenségeket, kárcsökkentő módszereket és fogásokat tanít 6. Felvállalja a más mesterszakok képzéséből hiányzó talajminőség védelem és klímakár enyhítés komplex feladatát

4 „ Alkalmazkodó talajművelés” a Növénytermesztő mérnök MSc programban A tárgyleírásból: „…talajminőség- és környezetvédelem, költség- és a termőhelyi adaptálhatóságKiemelt feladat a nedves, a száraz talajokon alkalmazható kímélő eljárások és rendszerek megtanításaMűvelési megoldást kínál a káros klímahatások enyhítésére „…talajminőség- és környezetvédelem, költség- és a termőhelyi adaptálhatóság (…). Kiemelt feladat a nedves, a száraz talajokon alkalmazható kímélő eljárások és rendszerek megtanítása. Művelési megoldást kínál a káros klímahatások enyhítésére (…) Definíció: A káros klímahatás enyhítésére alkalmas talajkondíció létrehozása és fenntartása; talajminőség javítás és megkímélés, harmóniában az ökológiai, gépesítési és ökonómiai feltételekkel. Műveléssel módosítható talajminőség tényezők: 1.a gyökérzóna lazultsága, 2.a lazult réteg mélysége, 3.a vízforgalmat akadályozó tömör réteg helye és kiterjedése, 4.a talajszerkezet, 5.a felszín védelem szintje, 6.a vízbefogadás és veszteség mérlege, 7.a szervesanyag mérleg, 8.a földigiliszta tevékenység.

5 A lazult réteg/gyökerezés mélysége 0 -6 -8 -10 -12 -14 -16 -18 -20 -22 -24 -26 -28 -30 -32 -34 -36 -40 -42 A vízforgalmat gátló tömör réteg helye nagy kockázat közepes kockázat kis kockázat biztonság Mélység (cm) 0 biztonság 10 kicsi közepes nagy igen nagy 20 30 40 50 60 70 80 90 100 A vízforgalmat gátló tömör réteg kiterjedése Kockázat 3 példa a kockázatra és a megelőzésre mm

6 A felszín védelem szintje és a várható kockázat Megnevezés A takarás aránya (%) és a védőhatás JóKözepesGyenge Aratás után, hántatlan tarlón 55 – 65 25 – 35 < 10 Tarlóművelés után (nyáron) 35 – 45 15 – 25 < 10 Alapművelés után (nyáron) 25 – 35 15 – 25 0 – 5 Alapművelés után (télen) 15 – 25 10 – 15 0 Növény állományban, hőség napokon 15 – 25 10 – 15 0 – 5 Kockázatkicsiközepeserős bevételcsapadék + nedvesség kímélő talajhasználat bevétel = csapadék + nedvesség kímélő talajhasználat veszteségfelszíni vízpangás + elfolyás + művelési hiba veszteség = felszíni vízpangás + elfolyás + művelési hiba A vízbefogadás és veszteség mérlege

7 Klímakockázati tényezők Klímakockázat csökkentés 1. Talajállapot ismeret hiánya Talajállapot / kockázat ismeret 2. Vízbefogadásra és tárolásra alkalmatlan talajállapot Vízbefogadásra, tárolásra, víz visszatartásra alkalmas talajállapot 3. A szervesanyag reciklikáció megszakítása A szervesanyag reciklikáció megszakítása (a tarlómaradványok eltávolítása „energiának”) Szervesanyag kímélés és talajba juttatás 4. A tarlógondozás hiánya Víz- és szénkímélő tarlóművelés 5. Víz- és szénvesztő felszín hagyása alapozó műveléskor () Víz- és szénvesztő felszín hagyása alapozó műveléskor (nyári, őszi) Víz- és szénkímélő felszín kiképzése bármely idényben 6. Sekélyművelés tömörödött talajon Talajállapothoz igazodó művelési mélység 7. Talpképzés nedves talajban Nedves talajon kisebb kárt okozó eszközök használata 8. Rögösítés, porosítás, szerkezet rombolás Talajszerkezet védelem bármely idényben 9. Takaratlan felszín kritikus időszakokban Hatásos felszíntakarás- és védelem 10. A korábban megszokott módszerek megtartása Alkalmazkodás, előre látás Következtetések és javaslatok

8 Talajművelők Zsebkönyve Birkás Márta Mezőgazda Kiadó 2010 Talajminőség javítás és fenntartás, szemlélet- és módszerváltás oktatás – a tudomány biztos hátterével – diákoknak és gazdálkodóknak