I. A gazdasági elemzés általános vonásai

Az előadások a következő témára: "I. A gazdasági elemzés általános vonásai"— Előadás másolata:

1 I. A gazdasági elemzés általános vonásai

2 1.A gazdasági elemzés fogalma, célja,feladata és tárgya
Fogalma: olyan módszer, amellyel - a gazdasági vezetés részére a tájékoztatás biztosított - a vállalkozás tevékenysége megismerhető, bírálható és tovább fejleszthető - a gazdálkodás és fejlesztés, a vállalkozás eredményének vizsgálatára és értékelésére irányuló tevékenység

3 Célja: Feltárja és számszerűleg értékeli azokat a körülményeket,
- amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, - a vezetés döntéseinek előkészítését - megtett intézkedések végrehajtását A céltudatos intézkedések nélkülözhetetlen előkészítő eszköze!

4 - a fejlődési tendenciák mérése
Feladata: A hatékonyabb, az eredményesebb gazdálkodás segítése, a különböző variációk kidolgozásával az optimális döntés elősegítése. Ennek érdekében: - a gazdasági döntések megalapozása, a vállalkozás gazdasági feladatainak előkészítése - a fejlődési tendenciák mérése - a feladatok végrehajtásának minősítése, az elérések okainak feltárása - a kapacitáskihasználás mérése, a belső tartalékok feltárása

5 - a termelés hatékonyságának, jövedelmezőségének vizsgálata - a gazdálkodás ellenőrzése Tárgya: A vállalkozás piaci, fejlesztési, beszerzési, termelési tevékenysége, valamint a tevékenységek komplex értékelése.

6 Az elemzés alapjául szolgáló információk: - a számvitel
- a statisztika - a tervek - a különböző szabályzatokban rögzített nyilvántartások külső és belső információi - a hatályos jogszabályok

7 2. A gazdasági elemzés fajtái, szakaszai
Különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk: az elemzés időpontját tekintve = vezetői döntéseket előkészítő (előkalkulációs jellegű) =végrehajtás szakaszában készített (operatív) =időszaki elemzés (utókalkulációs jellegű, revíziós elemzés)

8 Terjedelme szerint: = Átfogó = Részleges Átfogó: - a vállalkozás egészét teszik a vizsgálat tárgyává, vagy - egy- egy témát teljes mélységében vizsgál (pl. a vállalkozás tárgyi eszköz gazdálkodását) Részleges: - egy-egy szervezeti egység gazdálkodását vizsgáljuk, vagy - egy feladat teljesítését elemezzük, vagy - egy meghatározott témán belül egy részterülettel foglalkozunk

9 - statikus: a jelenségeket álló helyzetben vizsgálja
Statikus és dinamikus - statikus: a jelenségeket álló helyzetben vizsgálja (pl egy adott időpontban a készletáll.) - dinamikus: a fejlődést, a változást elemezzük

10 Az elemzéshez használt adatok milyensége szerint:
= műszaki-gazdasági elemzés = gazdasági elemzés Müszaki, gazdasági elemzés: a természettudományokkal leírható összefüggéseket vizsgáljuk (Pl. üzemanyag felh.) Gazdasági elemzés: mindig az értékadatok alapján történő vizsgálatot jelent, középpontjában a vállalkozás eredményelemzése

11 3. A gazdasági elemzés módszerei
Az elemzés céljának, a vizsgált tevékenység jellegének megfelelően kell megválasztani. Végrehajtható : - deduktív (levezető) és - induktív (felépítő) módszerrel deduktív: - átfogó eseményekből kiindulva a részeredmények felé haladunk, - a vizsgált jelenségeket elemeire bontjuk - a felbontás során figyelemmel kell lenni az ok-okozati összefüggésekre

12 Induktív: - az egyszerűbb tevékenységből az átfogóbb, összetettebb felé halad - kiindulás a részletekből történik - az összefüggések ismeretében, a gazdálkodás törvényszerűségeit figyelembe véve kalkulációk készítésével jutunk el a jelenségek elemeihez, majd a jelenségekhez - a jelenségeket mindig kölcsönös kapcsolatban, egymástól való függőségükben , fejlődésük irányában kell vizsgálni

13 A gazdasági elemzés módszerei az elemzés három szakaszában eltérőek:
Cél- és módszer Döntést megelőző szakasz Végrehajtás szakasza Utólagos szakasz Cél: Optimális döntés Kitűzött célok megvalósításának biztosítása Tényleges eredmények elemzése Módszer Gazdasági számítások, gazdasági döntéseket megelőző elemzések Végrehajtás állásáról szóló folyamatos információk elemzése Összehasonlítás, tényezőkre bontás Operatív elemzés Revíziós jell. elemzés

14 - fel kell tárni a gazdasági összefüggéseket - ok-okozati összefüggéseket kell vizsgálni, ez az elemzés legfontosabb követelménye - fő cél az un. eredendő okok megkeresése - az okok láncolatában visszafelé kell haladnunk, amíg az alapvető okot meg nem találjuk - fel kell tárni a gazdasági és műszaki összefüggéseket - elő kell segíteni a hibák és a hibákat előidéző okok feltárását - az ok-okozati összefüggés teljes láncolatát kell feltárni,mert az elemzés csak így segítheti a gazdálkodás sikeres megvalósítását

15 4. Az elemzési feladat végrehajtása
Az elemző munka megkezdése előtt pontosan meg kell határozni Az elemzés célját Területét Terjedelmét Mélységét Az elemzési feladat fontosabb elemei: Adatok kijelölése, gyüjtése,ellenőrzése,egyszerűsítése Adatok feldolgozása, ezen belül

16 = az adatok csoportosítása, összehasonlítása
= különféle számítások, értékelések elkészítése = eltérések okainak számszerűsítése a)Az elemzéshez szükséges adatok kijelölése, gyűjtése egyszerűsítése - az elemzés céljának megfelelően kell kijelölni és összegyűjteni - meg kell győződni az adatok megbízhatóságáról, számszerű helyességéről (szükség esetén ellenőrzés) - minden olyan információ forrást igénybe kell venni, amely segíti a helyes következtetések levonását, az adatok hosszabb időt figyelembe véve azonos tartalommal álljanak rendelkezésre - a felhasznált adatok egyszerűsíthetők

17 b) Az adatok csoportosítása, összehasonlítása Csoportosítás
Az elemzés céljának megfelelően csoportosíthatjuk az adatokat Csoportosítás lehet: - területi - időbeli - minőségi - mennyiségi ismérv szerint.

18 Csoportosítás eredménye = statisztikai sorok
Statisztikai sorok lehetnek Területi, időbeli, minőségi, mennyiségi statisztikai sorok Lehetnek még leíró sorok, amelyek különböző fajta adatokat tartalmaznak

19 Statisztikai tábla lehet:
Statisztikai sorok egymással összekapcsoltan statisztikai táblák formájában jelennek meg Statisztikai tábla lehet: Egyszerű (nem tartalmaz csoportból származó adatokat) Csoportosító (egy ismérv szerinti csoportosított adatokat tartalmaz) Kombinációs (legalább két ismérv szerint csoportosítja az adatokat)

20 Adatok összehasonlítása
Összehasonlítás módszere: két vagy több adat szembeállítása, egymáshoz való viszonya Kifejezhető: együtthatós vagy százalékos formában Fajtái: Megoszlási viszonyszám (résznek az egészhez viszonya) Dinamikus viszonyszám (időbeli változást elemezzük)

21 Lehet: - bázis - lánc viszonyszám Bázis viszonyszám: az idősor adatai mindig egy állandó bázisként meghatározott időszak adataihoz viszonyítjuk. Láncviszonyszám: Az idősor adatait közvetlenül a megelőző időszak adataihoz viszonyítjuk.

22 Teljesítmény viszonyszám:
az összehasonlítás tárgyát képező adat a tényleges teljesítményt fejezi ki. Ezt viszonyítjuk az optimális normához vagy tervhez. Koordinációs viszonyszám: a csoportosítás során keletkezett statisztikai sor részadatait viszonyítjuk egymáshoz Területi összehasonlító viszonyszám: területi sorokból számítunk viszonyszámot Intenzitási viszonyszám: különböző fajta adatokból képezhető leírások elemzéséhez használható

23 Bázis:. olyan időszakok adatát helyes. választani, amelynek nagyságát
Bázis: olyan időszakok adatát helyes választani, amelynek nagyságát kivételes, véletlen körülmények nem befolyásolják Jelölhető: Előző év Előző tervidőszak utolsó éve A tervidőszak első éve Több év átlaga

24 C) Különféle számítások, értékelések elkészítése
Mutatószám: gazdasági jelenségeket , összefüggéseket és eredményeket mennyiségileg jellemző szám Lehet: abszolút szám (számlálás, mérés) származtatott szám (több abszolút számból számítjuk Fajtái: Viszonyszámok Átlagok indexek

25 Csoportosításuk: Kifejezési módjuk szerint
Természetbeni, naturális mutatók Értékbeni mutatók Bennük foglalt feladatok szerint mennyiségi mutatószámok minőségi mutatószámot Minőségi mutatószámon belül műszaki-gazdasági gazdasági mutatószámok

26 Képezhetők: terv- és tényadatok felhasználásával, de viszonyítási alap lehet valamilyen norma is.
Átlagok: Számított középérték (számtani, mértani, harmonikus, négyzetes) Helyzeti középérték (modus, medián)

27 Számtani átlag: egyszerű: az átlagolandó értékek csak egyszer fordulnak elő Súlyozott: egy-egy átlagolandó érték többször is előfordul Mértani átlag: az átlagolandó értékek szorzata közvetlen tárgyi lejtéssel bír. Láncviszonyszámok alapján a fejlődés átlagos ütemét mérhetjük vele Harmonikus átlag: az átlagolandó számok reciprok értékei összege. (súlyozott, ha egy átlagolandó érték többször is előfordul) Négyzetes átlag: az átlagolandó értékek négyzet- összegének van tárgyi értelme

28 modusz: a sorban leggyakrabban előforduló érték
medián: az a középérték, amelyiknél ugyanannyi kisebb, mint nagyobb érték fordul elő a sokaságban. Kronológikus átlag: ha hosszabb időszak egészéről kívánunk összképet alkotni, állapot idősort vizsgálunk. Számítása: első és utolsó adat felének, valamint a közbenső adatok teljes értékének összegét eggyel kevesebbel osztjuk, mint ahány adatunk van.

29 Indexek: idősoros elemzéshez használjuk.
Számítása: valamilyen szempontból együvé tartozó, de az adatok jellegét tekintve különnemű, közvetlenül nem összesíthető mennyiségek együttes, átlagos változását mutató összetett dinamikus viszonyszám Fajtái: Érték Volumen Ár index

30 Értékindex: a termelési érték(árbevétel) átlagos változását mutatja
Árindex: az árak változásának hatását mutatja Volumenindex: a mennyiség változásának hatását mutatja Képletek: Értékindex: Σq1p1 /Σq0p0 q:mennyiség, p: ár

31 Volumenindex: Σq1p0/ Σq0p0 vagy Σq1p1/ Σq0p1
Árindex: Σq0p1/Σq0p0 vagy Σq0p0 / Σq1p0 Volumenindex: Σq1p0/ Σq0p0 vagy Σq1p1/ Σq0p1 Indexek közötti összefüggés: Volumemindex * értékindex= árindex

32 D) Az eltérések okainak számszerűsítése
Módszerei: Tervektől, bázistól való eltérés nagyságának megállapítása Eltérések okainak megállapítása - láncbehelyettesítéssel - abszolút különbözetek módszerével - százalékos eltérések módszerével

33 Standardizálást alkalmazunk és minden esetben csak egy tényezőt tekintünk változónak, a többi standard marad Csak akkor alkalmazható, ha az elemzés tárgyát jelentő mutatószám az alkotó tényezők hozadékaként állítható elő.

34 E) Gazdasági számítások:
Tevékenységek folyamatos célja mindig valamilyen eredmény Az eredmény és a ráfordítás viszonya határozza meg a tevékenység gazdaságosságát Gazdaságosság: relatív fogalom, mindig több legalább két változatot kell összehasonlítani, hogy megállapíthassuk melyik a gazdaságosabb, értékelése különböző számítássorozattal történhet. Gazdaságossági számítások mutatószámának formája lehet – hányados vagy egyéb forma

35 Hányados forma Egyéb forma
Egységnyi ráfordításra jutó = E/R (gazdaságosság egyenes mutatószáma) Egységnyi eredményre jutó = R/E (gazdaságosság fordított mutatószáma) Egyéb forma szélsőérték-számítás (pl. az adott eredmény mikor érhető el minimális ráfordítással, vagy az adott ráfordítás mikor hoz maximális eredményt) Gazdaság kalkuláció Mátrix számítás Matematikai programozás

36 F) gazdasági kalkulációk készítése
Elemzés alapja: a döntési változatok várható hatásait felmérő gazdasági kalkuláció Elemzés célja: a lehetséges változatok közül a legkedvezőbb kiválasztása, az optimális intézkedések biztosítása Gazdasági kalkuláció: vezetői döntést előkészítő vagy ellenőrző számítás Gazdálkodás bármely területén végezhető Egy meghatározott időszakban elérhető hozam számításaira épül

37 Elkészítésük ideje szerint lehet - előkalkuláció - utókalkuláció
Nem termékszinten,hanem a döntésnek a vállalkozás egészére gyakorolt hatását méri fel. Elkészítésük ideje szerint lehet - előkalkuláció - utókalkuláció Módszerei: a kalkuláció konkrét tárgya szerint rendkívül változatosak lehetnek. Az alapvető módszerek azonban hasonlóak, de speciális módszerekre is szükség lehet Alapvető módszerei s fedezeti költségszámítás értékelési sajátosságait hasznosítják.

38 Gazdasági döntéseket megelőző és ellenőrző kalkulációk sémája:
1.Értékesítés nettó árbevétele 2.Értékesítés közvetlen önköltségei 3.Fedezeti összeg (1-2) 4.Értékesítés közvetett költségei 5.a)Egyéb bevételek (+) b)Egyéb ráfordítások (-) 6.Üzemi(üzleti) tevékenység eredménye (3-4+5)

39 Árbevétel: a teljesítés időszakában értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások ellenértéke Értékesítés közvetlen önköltsége: az értékesített termékek, anyagok, áruk teljesített szolgáltatások közvetlenül elszámolt költségei Értékesítés közvetett költségei: az értékesítés költségei, az igazgatási költségek és az egyéb általános költségek