6. zh 1.Sorolja fel és vázlatosan ismertesse a középkori moszlim oktatás szinhelyeit! (10 pont) 2. Sorolja föl, mely helyszíneken érintkezett leginkább.

Az előadások a következő témára: "6. zh 1.Sorolja fel és vázlatosan ismertesse a középkori moszlim oktatás szinhelyeit! (10 pont) 2. Sorolja föl, mely helyszíneken érintkezett leginkább."— Előadás másolata:

1 6. zh 1.Sorolja fel és vázlatosan ismertesse a középkori moszlim oktatás szinhelyeit! (10 pont) 2. Sorolja föl, mely helyszíneken érintkezett leginkább a moszlim és a keresztény civilizáció! (3 pont) Elégséges: 7 pont

2 Reformáció és ellenreformáció Európa 4. kulturális megosztásának időszaka

3 Reformáció Északi népek számára 16. század: humanizmus és a reformáció együttélése humanizmus: emberközőpontú pedagógia Biblia + antik kultúra összeegyeztethető reformáció: egyéni, átélt vallásosság (pietas) ennek megfelelő pedagógia humanista eszméket némileg támogatja polgárság eszméinek elterjedése átformálódik a városi-plébániai iskola tartalma

4 id. Lucas Cranach: Luther Márton (1520 k., részlet)

5 Luther Márton (1483-1546) Prédikáció gyakran nevelési tartalmúak Felismeri a hit terjesztése szempontjából fontos iskoláztatást Városi-plébániai iskola feladata: egyházi férfiak képzése Plébániai iskolák: mindenki számára elérhető (hit terjesztése!) Köznép – plébánosok – tudósok képzése más 1. nép anyanyelvi írás-olvasás német nyelvű Biblia (a papság szerepének átértelmezése) külön fiú és külön lányiskolák településenként nevük: kisiskola leánynevelés elveinek kidolgozása férfiakkal azonos értékűek a nő: férje és gyermeke lelki támasza és társa a családban alárendelt szerep leányiskola különösen fontos: éneklés (zsoltárok) tandíj (kivéve: legszegényebbek) új gyerekszemlélet (a gyermek érték) ehhez fontos háttér a családi élet

6 2. plébánosok (faluban dolgozók) görög és héber nyelv felesleges – latin nem gyerekekkel is latinul beszéljenek irás-olvasás grammatica-musica-dialectica-retorica-poética kb. a studia humanitatis alapjaival megegyezik Lutur elképzelése (ugyanúgy 3 tanulócsoport!) 3. teológusok magas nyelvi műveltség (héber, görög, latin) – vallási tárgyú olvasás

7 id. Lucas Cranach: Philipp Melanchton

8 Philip Melanchton (1497 -1560) Luther munkatársa (továbbá: Valentin Trotzendorf –iskolai önkormányzat, Johannes Sturm – a pietas kibontakoztatója) A tübingeni majad a wittenbergi egyetem professzora A devotio moderna mozgalmával rokonszenvez (miként Erasmus) Luther utmutatás nyomán ő az, aki az iskolák és egyetemek állítását elvégzi Tanrendszer kidolgozója Lutheri erkölcsi szigor és a humanizmus összebékítése Alapos klasszikus műveltséget szorgalmaz eszményképe: pietas (jámborság) és erudíció (klasszikus műveltség) kiegésziti: a hivatástudattal egyetemi tanszékeket alapít kidolgozza a három tagozatos humanista városi iskolát (=középiskola) egységes tananyag közép- és felsőfokú oktatás egymásra épül

9 Az ellenreformáció A déli népek számára A terjedő reformációval szemben: tridenti zsinat (1545, 1551-2, 1562-3) Protestánsok elleni határozat Katolikus egyház visszásságainak megszüntetése Búcsúcédulák, pápai fényűzés, szerzetesek erkölcsi kilengései Lendületes restauráció Tradicionási neve: ellenreformáció

10 Juan de Roelas: Loyolai Szent Ignác (1622. k.)

11 Jézus Társasága (1534) = jezsuita szerzetesrend a pápai hatalom feltétlen támasza megalkotója: Loyola Ignác (1491-1556) a rendjét a pápa 1540-ben erősíti meg hitélet átalakítása a protestáns egyszerűséggel szemben a barokk vallásosság kialakítói képzelet megragadása, érzelmek felkorbácsolása a humanista emberközpontúság lerombolása az emberi élet értelme: Isten dicsőítése jezsuita iskolaszabályzat (Ratio studiorum, 1599) a tanulmányok azért folynak, hogy a tanulók istent megszeressék s lelkük üdvözüljön első iskola: Messina, 1548 majd: Köln, Róma, Prága, Bécs

12 Giacomo del Duca: Il Gesu (1568-) és Vignola: Il Gesu, Róma (1575-84)

13 utóbb: egységesítik a tananyagokat nemzetközi iskolaszervezet központi tanterv és tananyag közös oktatási módszerek Európán túl nyúlik Öt osztályos középiskola rögzítése (=gimnázium) 3 évig latin 2 év görög (studia humanitatis öröksége) gimnáziumra az akadémia épül a szellemi munkát kiegészítik testmozgással, játékkal

14 Tiziano: Mária mennybemenetele (1516)

15 A katolikus és a protestáns iskolák jellemzése A XVI. századtól kb. azonos szerkezetű iskolarendszer épül ki Katolikus: külön iskola a népiskola, a gimnázium, az akadémia Felnőtt (képzett) pedagógusok Képzőket állitanak a középikolai tanárok számára Teológiát (akadémián) csak a papoknak készülők tanulnak Protestáns: integrált a 3 szint Léteznek praeceptorok Nincs külön tanárképzés Akadémián mindenki tanul teológiát Mindkettőnél: kollégiumok alakulnak ki (feudális abszolutizmus idején) Középnemesség igényeit szolálják ki Itt is: barokkos műveltség (latin alapú tudás)

16 Filippo Neri Első oratoriuma, 1548 Oratoriánus Nem szerzetesek, világi papok – keresztény népnevelés első jelei Róma külárosában Jellemzője: szeretet (életszerű közegben)