Civil szervezetek feladatai és lehetőségei az EU-tagság kapcsán Budapest, 2005. április 15. NIOK Az EU és a civil szervezetek kapcsolat Sasvári Nóra osztályvezető.

Az előadások a következő témára: "Civil szervezetek feladatai és lehetőségei az EU-tagság kapcsán Budapest, 2005. április 15. NIOK Az EU és a civil szervezetek kapcsolat Sasvári Nóra osztályvezető."— Előadás másolata:

1 Civil szervezetek feladatai és lehetőségei az EU-tagság kapcsán Budapest, 2005. április 15. NIOK Az EU és a civil szervezetek kapcsolat Sasvári Nóra osztályvezető ICSSZEM Civil Kapcsolatok Főosztálya

2 Civilia az EU jogrendszerében Nincs uniós szintű kötelező joganyag. A civil szektor működési körülményeinek, állammal való partneri kapcsolatának szabályozása tagállami szintű hatáskör. Az általános elvek, elvárások viszont hatnak rá, pl. -a participáció, -a transzparencia, -a szubszidiaritás …. elve.

3 Civil szervezetek, civil szektor Fogalmi tisztázás: –civil szervezet – öntevékeny, önkéntes, társadalmi; –NGO – nem kormányzati; –harmadik szektor – önálló szektor; –non-profit – közcélú, nem nyereségérdekelt. A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény a magyar jogrendszerben először tisztázza a civil szervezet fogalmát: „az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött, jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint az egyházat), és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány (ide nem értve a közalapítványt). Kiegészítés: és ide nem értve a pártalapítványt

4 A civil szervezetek jellemzői –a profitszétosztás tilalma, –működési autonómia, önkormányzatiság, függetlenség, –önálló jogi személyiség, intézményesültség, –önkéntesség, öntevékenység, jótékonyság, –közhasznúság, a közjó szolgálata, –a pártpolitikai tevékenység kizárása, –a hitéleti tevékenység kizárása. Ezek nemzetközi összehasonlító kutatásban kialakult jellemzők.

5 A civil szektor szerepe az EU-ban „Több, mint szolgáltatás – maga a demokrácia.” Jólétiállam-modellek − liberális: kiszerződés – Anglia (liberális) − etatista: szociális gazdaság része – Franciaország (korporatista) − szociáldemokrata: partnerség az állam és a civil szektor között – skandináv országok (szociális-demokratikus) + egyéb: mediterrán modell, közép-európai modell A civil szervezetek növekvő szerepe a szektorális politikában − szociális kérdések, − kisebbségi jogok, − környezetvédelem, − jogvédelem, − közvélemény-kutatás, kampányok szervezése. A civil szektor fontos gazdasági tényező − munkahelyteremtés − növekvő hozzájárulás a GDP-hez.

6 Európai harmadik szektor (?) Általános tendenciák: –A jóléti állam visszahúzódása -> a harmadik (civil) szektor szerepének növekedése a szociális ellátásban –Partneri viszony az állammal –Jogi környezet felülvizsgálata, különösen az alapítványi szektoré –Transznacionális együttműködés A civil szervezetek erősíthetik azt az innovációt, amely növekvő számú nyílt társadalombiztosítási rendszerek alkalmazásához szükséges

7 Európai harmadik szektor (?) EU szintű tendenciák –Konzultációs követelmény -> európai szintű platformok –EU szintű kezdeményezések azt jelzik „megfordított szubszidiaritás” (az EU jogalkotás mint eszköz a határok átlépésére?) CEDAG (egyesületek) EFC (alapítványok)

8 Mit várunk az EU-tól ? * ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS * FORRÁSLEHETŐSÉG

9 Érdekérvényesítés EU szinten –Ernyőszervezetek –Bizottság: konzultációk, szakértői munkacsoportok –EGSZB –Régiók Bizottsága Itthon - EU kitekintéssel –Strukturális Alapok - programozás, monitoring bizottságok –Európai Parlament - magyar képviselők –Az Európai Unió Tanácsa - EKTB

10 Bizottság – civil szervezetek konzultáció típusai ad-hoc találkozók (ez a nyitottságot jelzi) Strukturált párbeszéd – együttműködés (rendszeres találkozók a „megszokott” és elismert civil szervezetekkel) Formalizált konzultáció (civil szervezetek egy-egy tanácsadó bizottság tagjai, meghatározott rend alapján)

11 Konzultáció egyéb formái Szociális párbeszéd (kötelező az intézményekre nézve, jogi alap: szerződésekben) Civil párbeszéd (nincs jogi alapja a szerződésekben) CONNECCS (Consultation, the Europan Commission and Civil Society) adatbázis Civil párbeszéd formái: meghívásos vagy „aki bírja” 2002. december – A Bizottság közleménye „General principles and minimum standards for consultation of interested parties by the Commission’ Nyílt konzultációk – Your-Voice-In-Europe portál

12 Az EU dokumentumok Maastrichti Egyezmény 1992. – az EU legyen a polgárok Európája –23. Sz. Nyilatkozat: „fontos az Európai Közösség, valamint a jótékony célú egyesületek és alapítványok - mint a szociális létesítményekért és szolgálatokért felelős szervek - közötti együttműködés.” Amszterdami Szerződés 1997. –Környezetvédelmi konvenció – környezetvédelmi szervezetek –Közlemény az önkéntes szervezetekről és alapítványokról - A nonprofit szektor teljesítményét gazdasági, szociális és politikai szempontból jelentősnek és támogatásra méltónak tartja, kiemeli a szociálpolitikát, a fejlesztési és humanitárius segélyeket (fejlődő országoknak), a környezetvédelmet és az emberi jogokat –Párbeszéd – szociális NGO-k, Európai Szegénység-elleni Háló UN/EU Aarhusi Megállapodás 1998. – EU környezetvédelmi politika

13 A Bizottság és a civilek „Az önkéntes szervezetek és alapítványok szerepének erősítéséről Európában” c. közlemény – 1997 június –Ebben az önkéntes szervezetek típusainak meghatározását és közös jellemzőiket adta meg „A Bizottság és a nem-kormányzati szervezetek: szorosabb partneri kapcsolatok építése” c. közlemény – 2000 január –EU és civil szervezetek együttműködési lehetőségeit és kapcsolattartási rendszerét vizsgálta, javaslatokat tett a továbbfejlesztésre –Hangsúlyt fektetett a bizottsági támogatás kérdésére "A konzultáció és a dialógus kultúrájának megerősítése felé: általános elvek és minimumszabályok a Bizottságnak az érdekelt társadalmi csoportokkal való konzultációjához” c. közlemény – 2002. december

14 A CONECCS adatbázis Consultation, the European Commission and Civil Society” (CONECCS) – 1999 Minden konzultációs fórum és a konzultációban résztvevő szervezet megtalálható. Az adatbázisban a regisztráció a szervezeteknek önkéntes, követelménynek:  non-profit  európai szintű, legalább két tagországban szervezettel  az adott szakpolitika területén működjön, vagy legyen szakértője  intézményesültség Hozzájárulásuk az általuk képviselt csoport érdekeinek megfogalmazásaként lesz megvizsgálva. http://europa.eu.int/comm/civil_society/coneccs/index.htm

15 Civil jelenlét az EU intézményeiben Főigazgatóságokon belül Gazdasági és Szociális Bizottság – konzultatív státusz RSZ : 3 csoport = 344 tag; Mo.: 12 tag Munkaadók Munkavállalók Egyéb érdekvédelmi szervezetek (civilek is) Régiók Bizottsága – konzultatív státusz MSZ : helyi és regionális szervek közvetlen beleszólást kapjanak a Közösségek munkájába. Tagjai: regionális hatóságokat képviselők:polgármesterek, önkormányzati, tartomány vezetők. 344 tagja van. Mo.: 12 tag.

16 Strukturális Alapok - programozás, monitoring Programozás: - 2004 – 2006: első időszak, sikeres egyeztetés (www.nfh.hu - Partnerség rovat, IH-k oldalai) - 2007 – 2013: újra indul – jelenleg tervezés alatt!! Monitoring: - Bizottsági tagok: IH, minisztériumok, közreműködő szervezetek, gazdasági partnerek, szociális partnerek, horizontális (civil) ügyek - Bizottság civil tagjai: Esélyegyenlőség (fogyatékosság, nő), roma ügyek, környezetvédelem - Jelenlegi civil tagok névsora: www.nonprofit.hu/eu/erdekkepviselet.html

17 Európai parlament - act4europe (www.act4europe.org) - http://www.europarl.eu.int - képviselők, elérhetőségeik, ülések, napirendek Tanács - döntés – itthon - EKTB – Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság

18 Forráslehetőségek Nemzeti szinten Strukturális és Kohéziós Alapok Vegyes kezelés Közösségi Programok „Központi”: * tenderek, * pályázati kiírások http://www.europa.eu.int/grants/index_en.htm http://ted.publications.eu.int/official/

19 Az EU támogatási rendszere A Bizottság költségkategóriái: személyzeti kiadások, kölcsönök és részesedések, beszerzési költségek, azaz egy termék vagy szolgáltatás megvásárlása a piacon (közbeszerzési irányelvek, pénzügyi rendelet), pénzügyi támogatás egy politikai cél megvalósításához: * a Bizottság által a kedvezményezettnek közvetlenül kifizetett támogatás („támogatás”, esetenként „pénzügyi hozzájárulás”, „szubvenció” stb.) * a kedvezményezettnek közvetve, egy tagállamon, külföldi kormányon vagy egy állami által kijelölt intézményen keresztül, a Közösség tevékenységeinek decentralizált irányítása keretében folyósított támogatás („juttatás”). Egy támogatás ennek megfelelően a Bizottság közvetlen nem kereskedelmi jellegű kifizetése egy EU politikai cél megvalósításának elősegítéséhez. Ahol az ilyen kifizetést valamely kormányzati minisztériumnak teljesítik egy konkrét projekt megvalósításához, ezt esetenként „pénzügyi hozzájárulásnak” nevezik.

20 Támogatási alapelvek 1. Koncentráltság: a támogatás fölhasználása egy célra, prioritásokra irányuljon. 2. Program- vagy projektelvűség. 3. Partnerség: együttműködések a támogatás fölhasználásában területi (nemzetközi, regionális, helyi) és ágazati szinten egyaránt. 4. Társfinanszírozás (addicionalitás): szükséges az önerő és egyéb forrás is.

21 Az EU pályázati forrásainak sajátosságai a magyar civil szektor szempontjából Esélyes pályázati jelentkezéshez eleget kell tenni a következő feltételeknek: Növelni szükséges a civil szervezetek szakmai profizmusát, működési biztonságát. Erőteljes, élő, civil szektoron belüli és szektorok közötti együttműködést kell kialakítani. (Projektek esetében konzorciumok.) Együttműködést kell kialakítani más EU-országok civil szervezeteivel, közös projekt-megvalósítások. Nagy összegű lehet a támogatás, de ehhez mérten viszonylag nagy összegű önerőt is kell biztosítani.

22 Köszönöm a figyelmet! www.civil.info.hu