Egészségügyi reform 2006-2007. Az Egészségügyi Minisztérium egy éves tevékenységének összefoglalója.

Az előadások a következő témára: "Egészségügyi reform 2006-2007. Az Egészségügyi Minisztérium egy éves tevékenységének összefoglalója."— Előadás másolata:

1 Egészségügyi reform 2006-2007. Az Egészségügyi Minisztérium egy éves tevékenységének összefoglalója

2 A „Gyógyszertörvény”  Eltöröltük a patikaalapítás korlátait: távolság és lakosságkorlát megszüntetése. Ennek következményeként 128 elfogadott kérelemből már 31 új patika létesült az elmúlt fél évben.  Több mint 400 vény nélkül kapható gyógyszer kikerült a patikákból. Az ÁNTSZ májusig 123 engedélyt adott ki gyógyszertáron kívüli forgalmazásra, ebből 117 helyen már meg is indult a forgalmazás.  A törvény árversenyre kényszeríti a gyártókat, ennek eredményeként április 1-től több mint 1000 készítmény ára és térítési díja csökkent átlagosan 16 %-kal. Ezzel a vásárlók a becslések szerint 10 milliárd forintot takaríthatnak meg. Május 1-től újabb 348 készítmény ára csökkent átlagosan 8,3%-kal. Június végén újabb csökkenés várható.  Megszűnt a gyógyszerkassza hiánya. A gyógyszerkiadások ésszerű keretek között tartásában az új törvénynek köszönhetően a gyógyszergyártók is érdekeltek lettek. Ha a kiadások meghaladnák a tervezett szintet, akkor ennek terheit nem a betegek, hanem a gyártók viselnék.

3 A biztosítási jogviszony ellenőrzése  2007. április 1.-től az egészségügyi szolgáltatóknak el kell végezniük a jogosultság-ellenőrzést, és a jogviszony hiánya esetén a beteget tájékoztatni kötelesek.  Mindezzel párhuzamosan megkezdődött azok értesítése is, akik az adatok szerint nem rendelkeznek jogviszonnyal, vagy egyéb jogosultsággal. Az értesítés célja, felhívni az érintettek figyelmét jogviszonyuk rendezetlenségére, és segítséget nyújtani a probléma tisztázásához, rendezéséhez.  Az elmúlt hónapokban a korábbi közel 1,1 millió rendezetlen jogviszonyból mára 543 ezer jogviszony rendeződött.

4 Egészségbiztosításról szóló törvény Biztosítási csomagok Három csomagot határoztunk meg: Alapcsomag: minden, jogszerűen Magyarországon tartózkodó személynek jár biztosítási jogviszonytól függetlenül. Biztosítási csomag: az az ellátási kör, amit a biztosítottak térítésmentesen vagy részleges térítés mellett vehetnek igénybe. Kiegészítő csomag: az önkéntes díjfizetés, biztosítás útján megvásárolható többletszolgáltatások. Ezzel a csomaggal a pénzünkért alapvetően kényelmet, gyorsabb gyógyulást, és nem egészséget vásárolunk. (ez jelenti pl.: a különszobát, a választott orvost, az esztétikai célú plasztikai műtétet). Várólisták szabályozása 2007. január 1-től minden kórház számára kötelező a szabályozott kialakítású és működésű, ellenőrzött és nyilvános várólista rendszer, amely április 5-től a Felügyelet honlapján is megtekinthető.

5 Az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozása  A Felügyeletet feladata, hogy védje a betegek érdekeit, vigyázzon a biztosítottak pénzére, őrködjön annak hatékony és szabályszerű elköltése felett.  A Felügyelet február 5-én kezdte meg működését. Az első eljárását február 14-én indította meg. Azóta áprilisig több mint 1140 bejelentés alapján 106 esetben indított eljárást, amelyek közül a március végéig lezárt eljárások eredményként 21 esetben pénzbírságot szabott ki.  Szintén fontos feladata a Felügyeletnek a biztosítottak tájékoztatása. A Felügyelet honlapján megtalálhatók az intézmények várólistái, és az intézmények első minőségi indikátorai is.

6 Az ellátórendszer fejlesztése  Az ellátórendszerben négy szint jött létre: a háziorvosi ellátás jelenti a rendszer alapját, itt dől el, hogy a későbbiekben milyen ellátást és hol vehet igénybe a beteg. Erre épül a komoly fejlesztéseken átmenő járóbeteg- ellátás. A fekvőbeteg ellátást pedig a kisebb, helyi területi kórházak, valamint a kiemelt kórházak biztosítják.  A struktúraátalakítással párhuzamosan új finanszírozási rendszert is kialakítottunk, aminek következtében a kórházak 60%-a a csökkent kapacitások mellett is több forráshoz jut, és csak 25%-uk kap arányosan kevesebbet.

7 Kevesebb ágy, jobb ellátás  Közel 16 ezerrel (26,1 %-al) csökkent az aktív ágyak száma, míg 7 ezerrel nőtt a krónikus (49,5 %-al), rehabilitációs (25,9 %-al) és ápolási (48,6 %-al) ágyak száma a 2006. szeptember 30-ai állapothoz képest.  A 173 fekvőbeteg gyógyintézet közül 6-ban (3,4 %). szűnt meg a fekvőbeteg-szakellátás közfinanszírozása, 12-ben (5,8 %) pedig az aktív fekvőbeteg-szakellátás közfinanszírozása. 33 intézménynél szűnt meg egy vagy több aktív szakmacsoport közfinanszírozott ellátása.  a 100 ezer lakosra jutó aktív kórházi ágyak száma 439 lett, míg  a 100 ezer lakosra jutó krónikus kórházi ágyak száma 270.  Az új finanszírozási szerződést valamennyi kórház aláírta.  A struktúraátalakítás költségeit első lépésben a Minisztérium által decemberben kiírt és elbírált 6,5 milliárd Ft összegű, második lépésben pedig a májusban kiírt és elbírált 7,5 milliárd Ft összegű pályázat fedezi.

8 Mobilitás program A Kormányzati Személyügyi Államtitkárság szakmai segítségnyújtásával kidolgoztuk a Mobilitás Programot, amelynek segítségével az érintett munkavállaló (orvos, illetve egészségügyi szakdolgozó) minél távolabb költözik jelenlegi otthonától, illetve minél elmaradottabb régióba vállalja az áttelepülést, annál nagyobb támogatást élvezhet elhelyezkedésekor. A programra mintegy 500 millió forintot különítettünk el a Munkaerőpiaci Alap terhére. Pályázni a kihirdetéstől kezdve két hónapon keresztül lehet.

9 Kamarai törvény  Az egészségügyi szakmai kamarák az idei évtől önkéntes alapon szerveződnek.  A Kamarák súlyát, erejét a későbbiekben nem a politika határozza meg, hanem a tényleges tagság akarata.  A törvényben nevesített három kamara (Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) továbbra is köztestület marad; közhatalmi feladataik köre csökken, az állam belső szervezetük alakításába nem szól bele.

10 A vizitdíj és a kórházi napidíj  2007. február 15-től bevezettük a vizitdíjat és kórházi napidíjat. A kisebb kezdeti nehézségek – amely minden új rendszer beindításának jellemzője - ellenére zökkenőmentesen indult a rendszer.  A díjfizetés átláthatóbbá és dokumentálhatóbbá teszi a rendszer működését, csökkenti az indokolatlan igénybevételt, bevételt hoz az egészségügyi intézményeknek, és segít visszaszorítani a hálapénzt.  A vizitdíj bevezetése óta 15-20%-kal csökkent az orvoshoz fordulás aránya. Az ellátás minőségének javítására garancia az, hogy a teljes bevétel a szolgáltatóknál marad, ami éves szinten több mint 20 milliárd forintot jelent.  Ez egy-egy háziorvosnál – a tapasztalatok szerint – átlagosan 160-180.000,- Ft-ot, a kórházaknak több 10 millió Ft-ot jelent havonta.

11 4 hónapos a vizitdíj ORVOS BETEG TALÁLKOZÁS ALAKULÁSA IDŐSZAK20062007Csökkenés % február3 425 7543 107 5619,3 % március3 855 9863 034 52021,3 % április3 385 4512 904 46114,2 % A vizitdíj egyszerre jelent bevételt az egészségügyi intézményeknek és kiadáscsökkenést a társadalombiztosításnak. A társadalombiztosításnak nem önmagában egy háziorvosi orvos-beteg találkozás kerül sokba, hanem annak további költségei (laborvizsgálatok, gyógyszerfelírás stb.) Ha csökken a felesleges igénybevétel, akkor csökkennek a felesleges járulékos kiadások is.

12 Kevesebb felesleges gyógyszerkiadás  A felesleges orvos-beteg találkozások csökkenése a felesleges gyógyszerrendelések csökkenésével járt együtt, ami csökkentette a társadalombiztosítás kiadásait.  A csökkenés havonta átlagosan 1 milliárd forint támogatáscsökkenést eredményezhet a gyógyszerkassza számára.  A vizitdíj bevezetése, becslések szerint, éves szinten 12 milliárd forint csökkenést eredményezhet a gyógyszerkiadásban.

13 Kevesebb felesleges kiadás a járóbeteg ellátásban  A vizitdíj bevezetésének hatása a havi esetszámok változásában és a kiadások csökkenésében is megmutatkozik.  Az előző év azonos időszakával összevetve a 2007. februári esetszámok 12,2%-kal (6.136.251 esetről 5.384.312 estre), a márciusi esetszámok 23,9%-kal (6.703.067 esetről 5.097.181 esetre), míg az áprilisi esetszámok 16,2%-kal (5.585.316 esetről 4.675.426 esetre) csökkentek.  Az igénybevétel csökkenése a kifizetésekben is kimutatható. Ez 2007. februárban 11,4%-os (10,8 Mrd Ft-ról 9,6 Mrd Ft-ra), márciusban 9,0%-os (10,1 Mrd Ft-ról 9,2 Mrd Ft-ra) és áprilisban 15,0%-os (11,2 Mrd Ft-ról 9,5 Mrd Ft-ra) kiadáscsökkenést jelent.  A vizitdíj bevezetése, becslések szerint, éves szinten mintegy 10 milliárd forinttal kevesebb kiadást jelent a járóbeteg- szakellátásban.

14 Kevesebb felesleges kiadás a kórházi ellátásban  Az előző év azonos időszakához képest a 2007. február- március-április hónapokban az ápolási napok száma (sorrendben) 83,65-79,85-76,17%-ra csökkent, azaz 1.395 ezerről 1.167 ezer, 1.554 ezerről 1.241 ezer, 1.373 ezerről 1.045 ezer napra.  Az ápolási napok csökkenéséből eredő kiadáscsökkenés éves szinten, a becslések szerint, 10 milliárd forint.

15 A kiadási oldal  A vizitdíj és a kórházi napidíj tehát nem csak azért fontos, mert bevételt jelent, hanem azért is, mert a felesleges kiadások jelentős csökkenést eredményezi.  4 hónap tapasztalata alapján, a vizitdíjnak köszönhetően, éves szinten mintegy 32 milliárd forinttal kevesebb kiadással számolhat a társadalombiztosítás.

16 Háziorvosok: jelentős bevétel

17 Minden háziorvos jól jár