„Közlekedés- és logisztikai fejlesztés Záhony – Csap térsége”

Az előadások a következő témára: "„Közlekedés- és logisztikai fejlesztés Záhony – Csap térsége”"— Előadás másolata:

1 Az EU közlekedésfejlesztésének főbb irányai különös tekintettel a páneurópai V. folyosóra
„Közlekedés- és logisztikai fejlesztés Záhony – Csap térsége” konferencia 2006. március 2. Az előadás tartalma: Az EU közös közlekedéspolitikájából és TEN-T nyomvonalaiból kiindulva a főirányok bemutatása, É-D és K-Ny irányban. Az V. korridor nyomvonala, szerepe, jelenlegi és tervezett infrastruktúrája. Hazai szakasz bemutatása. Logisztikai, intermodális fejlesztési igények és lehetőségek. Szűcs Lajos közlekedési stratégiai és nemzetközi főosztály vezetője GKM

2 Az EU közlekedéspolitikája
a közlekedési hálózatok az egységes piac ütőerei, fontos a hiányzó összeköttetések pótlása, a szűk keresztmetszetek feloldása A transz-európai közlekedési hálózat tervezett infrastrukturális projekt-jeinek 80%-a nem valósult még meg, ennek fő oka a forráshiány. A megváltozott európai térszerkezet A távol fekvő régiók elszigeteltségének oldása, új piacok létrehozása, új munkahelyek teremtése érdekében fontos a hiányzó összeköttetések pótlása, a szűk keresztmetszetek feloldása. Az EU-ban a tagországok számára infrastruktúra fejlesztési projektekre 500 millió euro állt rendelkezésre évente, közösségi forrás szerint az újonnan csatlakozott országok számára összesen közel 100 milliárd eurora lesz szükség a pán-európai folyosóknak az EU transzeurópai hálózatával történő összekötéséhez. (forrás: Agenda2000) A csatlakozással együtt járó forgalmi átrendeződés, a határok folyamatos keletre tolódása, új európai területek bekapcsolódása mind olyan tényezők, amelyek a megváltozott térszerkezetbe került országokat magasabb színvonalú hálózatok kiépítésére késztetik. E hálózatok természetesen nem csak a külső kapcsolatrendszerek kialakításában, hanem az adott ország feltárásában, régiók, városok összekötésében, a települési és térségi szereplők jobb együttműködésének elősegítésében is igen nagy szerepet játszanak. megváltozott európai térszerkezet új európai területek bekapcsolódása forgalmi átrendeződés határok folyamatos keletre tolódása magasabb színvonalú országos és európai hálózatok kiépítésének igénye

3 Helsinki folyosók A „helsinki folyosóknak” nevezett infrastruktúra-rendszerek az európai fő közlekedési áramlatokat veszik figyelembe. A tíz közlekedési folyosó az egyes érintett államok területén közúti és vasúti szakaszokat, határátkelő és logisztikai csomópontokat tartalmaznak. A Kelet-Európát a Közösség közlekedési hálózatával (TEN-T) összekötő összeurópai közlekedési folyosókat a Páneurópai Konferenciákon határozták meg. A kelet-nyugati irányokban a II, III, illetve részben a IV. és V. folyosók biztosítanak kapcsolatot. Az észak-déli irányú forgalmat az I, a VI, X. és Európa keleti területén Helsinkitől végigfutó IX. folyosó vezetik. A tíz folyosó közül négy halad át Magyarországon (a IV., az V. – ezen belül az V/B. és V/C ág is - ,a VII. és a X/B.) A „Wider Europe” magas szintű munkacsoport a 15 EU-s tagállam és a csatlakozó országok képviselőinek részvételével a TEN-T revíziójával és az azon található kiemelt projektek meghatározásával foglalkozott. 30 projektre tett javaslatot, melyet a Tanács és a Parlament határozata áprilisban jóváhagyott. A „Wider Europe for transport” nevű (HLG2) munkacsoport öt fő nemzetközi tengelyrendszert határozott meg: tengeri autópályák, északi tengely, központi tengely, délkeleti tengely és délnyugati tengely. Közülük a központi tengely része lett a Magyarországot érintő Budapest-Lvov-Kijev-Moszkva tengely, valamint a délkeleti tengely része a Budapest-Belgrád és Budapest-Szarajevó-Ploce multimodális tengely és a Duna. Projektek közül a 6. sz. kiemelt projekt, Lyon-Torino-Ljubjana-Budapest vasútvonal tervezett kiépítése érinti hazánkat.

4 V. Helsinki folyosó A nagyértékű beruházásoknak köszönhetően az V. folyosó úthálózata teljes hosszának közel 25%-a autópálya, további 5% kiépítése, korszerűsítése folyamatban van. Mégis javasolják a kormányoknak a beruházási programjaik felülvizsgálatát a szűk keresztmetszetek elemzése fényében, amely a prioritások megváltoztatását is jelentheti annak érdekében, hogy a folyosót egy nagy kapacitású, de nem feltétlenül teljes hosszban autópálya színvonalú rendszerré alakítsa. A vasúthálózatot illetően több szakaszon a pályák igen rossz állapotban vannak. Az általános fő célkitűzés a meglévő pályaszakaszok rehabilitációja a tervezési paraméterek visszaállítására és a lassújelek megszüntetésére.

5 WIDER EUROPE

6 Az összeurópai közúti hálózat és annak hazai vonatkozásai
Helsinki folyosók magyarországi szakaszai a korábbi TINA elemekkel A nemzetközi szállítási, közlekedési főirányok egybeesnek az ország fő forgalmi tengelyeivel, amelyek egyben jelentős gazdasági tengelyek is. A területi tényezők és az új európai együttműködések figyelembevétele révén Magyarország az összeurópai hálózat egyik súlypontjába került. A magyarországi közúthálózat immáron fizikailag és jogilag is egy nagyobb hálózat részét alkotja. Az országot körülvevő közép-kelet-európai hálózat is állandóan változik, lépésről-lépésre alakul. Az országos közúthálózat csak akkor lesz képes egy nagyobb rendszerbe integrálódva működni, ha annak fejlesztési kérdéseit ebben a változó európai közlekedési, gazdasági és társadalmi térben elhelyezve válaszoljuk meg. A külső kapcsolatrendszer kialakításánál kiemelt feladat a TEN-hálózat magyarországi szakaszainak országhatárig történő mielőbbi kiépítése. Ez mindenek előtt a hazánkon áthaladó Helsinki folyosókat jelenti. A Magyarországot érintő 5 közúti folyosó mellett nagyon fontos a korábban a TINA-hálózat kiegészítő elemeiként szereplő, mára az európai TEN-hálózat részévé vált tengelyek fejlesztése is. A külső kapcsolatrendszer kialakítása: a TEN-hálózat magyarországi szakaszainak országhatárig történő mielőbbi kiépítése, a korábbi TINA-hálózat elemeiként szereplő tengelyek fejlesztése.

7 Kombinált fuvarozás A kombinált fuvarozás a vasúti vonalak előnyeit és a közúti rá- és elhordás rugalmasságát ötvözi. A fenntartható fejlődés politikájában fontos szerepet játszanak a kombinált fuvarozás termináljai és a kombinált fuvarozási rendszer elterjesztése a vasúti teherszállítási fővonalakon. Fontos lenne egy transz-európai kombinált fuvarozási hálózat kialakítása annak minden eszközével, a vasúti, közúti és vízi szállítási folyosók és az átrakási lehetőségek felhasználásával. Ez a rendszer egyrészt infrastruktúra hálózatként értelmezhető, a felhasználók részéről pedig egységes szolgáltatásként jelenik meg, melyet független vasúti magántársaságok háztól-házig szolgáltatásaikhoz vesznek igénybe. Azonban azok miatt a nehézségek miatt, amelyekkel a kombinált fuvarozás a legtöbb közép-kelet európai országban szembenéz, az új fejlesztéseknél a kapacitások fejlesztését az igények növekedésével összhangban, párhuzamosan kell végezni úgy, mint a BILK esetében. Intermodális logisztikai központokat javasoltak a helyi hatóságok Koper, Fiume és Plocse kikötőihez csakúgy, mint a Pozsony, Szarajevó és Zágráb fővárosokhoz, és néhány fontos régióközponthoz. A kapacitásokat reális piaci előrejelzésekre kell alapozni, és a további fejlesztések helyét kell előre biztosítani. A hazai, új intermodális logisztikai fejlesztési koncepció célja a korábbi irányelvek integrálása, valamint aktualizálása, különös tekintettel a hazánk EU csatlakozásával járó, megváltozott keretfeltételekre. A koncepció egyúttal a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kidolgozandó közlekedési-logisztikai operatív programok egyik kiinduló alapját is képezi.

8 2006-ban igénybe vehető logisztikai támogatások
GVOP (regionális vállalati központ): több régióban működő vállalatok 50 millió Ft-os belépési küszöb a támogatott tevékenységek köre (többek között) kibővült a belső logisztikai és minden egyéb vállalaton belüli szállítással összefüggő tevékenységgel (disztribúció, redisztribúció) további információ: Orosz Marcell (tel: ) EKD (egyedi kormánydöntéses támogatás): 10 millió € (~ 2,5 milliárd Ft) beruházás felett elszámolható költség: beruházási költségek további információ: Vápár József (tel: ) Logisztika az NFT-II-ben IOP: - az intermodális logisztika közlekedési infrastruktúrája (+ járműparkja?) - előzetes projektszelekció a szakmai szervezetek bevonásával (+ pályázat?) VOP: - „kerítésen belüli” logisztikai fejlesztések - pályázat – a feltételek a szakmai szervezetekkel egyeztetve kerülnek meghatározásra ( ha szükséges, papíron átadhatom a záhonyi kistérség regionális szerpének erősítése … c. GKI Gazdaságkutató évi tanulmányát)

9 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, a konferencia további munkájához sok sikert kívánok! Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1024 Budapest, Margit krt. 85.