A VII. Országos Távmunka Konferencia Az e-befogadás (eInclusion) és távmunka: új lehetőségek, kényszerek, pályák Dombi Gábor főtitkár, Inforum

Az előadások a következő témára: "A VII. Országos Távmunka Konferencia Az e-befogadás (eInclusion) és távmunka: új lehetőségek, kényszerek, pályák Dombi Gábor főtitkár, Inforum"— Előadás másolata:

1 A VII. Országos Távmunka Konferencia Az e-befogadás (eInclusion) és távmunka: új lehetőségek, kényszerek, pályák Dombi Gábor főtitkár, Inforum dombi.inforum@gmail.com

2 Az Inforumról Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) www.inforum.org.hu Ernyőszervezet 19 informatikai civil szervezet partnersége Alapítók: Gyurós Tibor (†) and Dombi Gábor Különlegessége: politikaformáló, nem kormányzati, civil, non profit szervezet, amely társadalmi célokért és az információs társadalom megvalósításáért dolgozik. Misszió: – A digitális szakadék eltüntetése – Felhasználói érdekvédelem – Az információs társadalom megvalósítása Magyarországon – Az 50 feletti korosztályok bevonása az információs társadalomba – Érdekegyeztetés az információs társadalom megvalósítása érdekében

3 Inforum mérföldkövek 1997-2008 Egy hazai informatikai minisztérium létrehozásának és működésének első tervezete (1999) Az első, időseknek szánt szórakoztató, ismeretterjesztő kiadvány Magyarországon („Hírvilág”, Váncsa István, 1999) Az első könyv a gyerekek jövőjéről a digitális társadalomban (Digitális gyerekkor, Don Tapscott, fordítás, 2001) Magyar Informatikai Charta (2000), nemzeti akcióterv Kezdeményezés egy parlamenti informatikai főbizottság felállításáért (2001) Kezdeményezés az informatikai kormánybiztosságért (2000-2002) Kezdeményezés az IHM felállításáért (2002) Az Unoka-Nagyszülő Informatikai Versenyek indulása (2003-) „Inforum – Infomediator” Felhasználóvédelmi Iroda elindulása (2004) Részvétel Equal (IT Mentor) and Safer Internet Programokban (2005-2007) Az első eInclusion jelentés Magyarországon (2007) Az eInclusion.hu website indítása (2007) Az eInclusion mozgalom meghirdetése Magyarországon (November, 2007) Ötpárti megállapodás az Inforummal az e-Befogadás kérdésének kezeléséről (2008. január 8.) Digitális Magyarország Tavasza programsorozat (2008. március – május) 50+ internetezők első házibulija (2008. május 17.) Országgyűlési Határozatok az e-Befogadásról. (2008. október. 6.) 50plusz.NET website és tudásbázis: ezen belül digitális emlékkönyv és szívességbank (2008.október 1.) Két dokumentumfilm magyarul és angolul Ageing Well Award – az Európai Bizottság díja

4 eInclusion: új politika? CélcsoportokSzámosság 50+3,900,000 Fizikai hátrányos helyzet600,000 Roma népesség600,000 Hátrányos helyzetű régió felnőtt lakossága 400,000 Munkanélküli400,000 SUM (átfedéseket kiszűrve) 3,500,000 Célok: – együttműködés: NGO, kormányzat, politika – 07,-1 millió új felhasználó 31, December 2010. – Megközelítés és paradigmaváltás a gazdasági és politikai szereplők körében – eInclusion és életminőség- politika – Foglalkoztatás: új megoldások (digitális közmunkától a távfelügyeleten át a civil foglalkoztatáson át a távmunkáig, külföldi best practice gyűjtés)

5 Hiányok: akik nem netizenek KorSzázalék 15-2420 25-3440 35-4953 50-6984 Source: TNS-NRC, Település% Főváros46 Több, mint 50.000 lakos47 Kevesebb, mint 50.000 lakos66 Község75

6 Az e-Inclusion policy uniós irányai (1) eAccessibility – e kérdéskör fő részét képezik azon technológiák és eszközök (Assistive Technologies) előállítása, amik a hátránnyal élők informatikai eszközhasználatát és szolgáltatások igénybe vételét elősegítik; e-Ageing (Kiemelt fókusz) – „Idősbarát munkahely” (Ageing well at work or ‘active ageing at work’) – „Idősödés a közösségben” (Ageing well in the community) – „Idősödés jólétben otthon” (Aging well at home) e-Kompetenciák – A polgárokat hozzá kell juttatni a tudáshoz, készséghez és az életen át tartó tanulás szemléletéhez, növelni kell a társadalmi befogadás mértékét, a foglalkoztatottságot, az életminőséget. – Kulcskompetenciák – készség, tudás és attitűd, amelyek az egyéni teljesítményt szolgálják, foglalkoztatás és „aktív” állampolgárság. – Életen át tartó tanulás – E-learning Szocio-kulturális e-Inclusion – Az Európai Unió területe kulturális és etnikai szempontból színes, a migráció 1 millió fő évente. Ezt a sokféleséget csak befogadással lehet kiaknázni, amely az IKT közbenjárásával valósulhat meg. A földrajzi e-Inclusion – – A szociális és gazdasági jólét emelése vidéki, távoli és gazdaságilag hátrányos helyzetű területeken az IKT által.

7 Az e-Inclusion policy uniós irányai (2) Befogadó eKormányzat – jobb, és mind több dologra kiterjedő közszolgáltatások mindenkinek az IKT segítségével, ezzel elősegíthető a legszélesebb körű demokratikus részvétel. – A befogadó eKormányzat lényege az IKT használata által igénybe vehető ügyintézés, amely megkönnyíti az állampolgárok életét, stimulálja a közösségben való nyilvános jelenlétet, erősíti a demokráciát és elér a szociális, gazdasági vagy a digitális kirekesztés szempontjából veszélyeztetett emberekhez. – Az eKormányzat megvalósulásának feltétele a mindenki számára elérhető közszolgáltatások (eGovernment for All) biztosítása. Ez kivitelezhető a szolgáltatások jobb szervezésével (például az eAccessibility standard alkalmazásával), a különféle eszközök alkalmazása révén, amelyeken az állampolgárok csatlakozhatnak a közszolgáltatáshoz (internet, mobiltelefon, információs pult, digitális televízió), az állampolgárok digitális írástudásának növelésével formális és informális képzéseken. – A magyar szempont: hogyan lesz az e-kormányzati szolgáltatások felhasználója az, aki digitális analfabéta? – Igény: segítők (mentorok) vs. Társadalmi méretű képzés, ismeretterjesztés

8 Az e-Inclusion policy uniós irányai (3) a miniszteri konferencia tükrében Támogatott irányok: Idősödés problématika E-egészségügy (telemedicina, költségcsökkentés, K+F) Foglalkoztatás E-Kormányzat Árcsökkentés, „fiber to the home”, IKT-fejlesztés Nyugat-Európai eszközök: Civil szervezetek akcióinak folyamatos támogatása A részmunkaidős foglalkoztatás és távmunka kiterjesztése A civil szervezetek holdudvarában történő foglalkoztatás Információs társadalmi stratégiák végrehajtása A társadalom teljes körű informatizálása

9 Látható hazai irányok Állami Néhány NGO kezdeményezés Befogadó eKormányzat +IVSZ, eAccessibility -eVita (NJSZT) e-Ageing -Inforum e-Kompetenciák -Matisz, IVSZ Szocio-kulturális e-Inclusion -Wi-Fi Falu A földrajzi e-Inclusion + - Hazai hiányok alapján létrejött kezdeményezések: E-Befogadás mozgalom- Inforum Digitális esélyegyenlőség (írástudás) - MS TITAN, NJSZT, mások

10 E-befogadásügyi Eseti Parlamenti Bizottság http://einclusion.hu 2008. Magyarországon legyen az e-Befogadás éve. A digitális szakadék megfelezése 2010-ig nem csupán uniós vállalás, hanem hazai célkitűzés. Szükségesnek látja az Országgyűlés egy eseti parlamenti bizottság felállítását az e-Befogadási mozgalom és tevékenységek támogatására, ellenőrzésére, szervezésére, és az EU irányelvekbőll adódó feladatok koordinálására. Az Uniós átlagot meghaladó mértékű digitális szakadék orvoslása közérdek, közfeladat, közcél. Ennek okán az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy vizsgálja meg, milyen jellegű és mértékű állami támogatás, európai uniós forrás biztosítható az e-Befogadás számára. A létrejövő eseti országgyűlési bizottság figyelemmel kíséri a források felhasználási módját. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a hazai és az európai uniós források feltérképezésén túl, vizsgálja meg, milyen lehetőségek vannak az Új Magyarország Fejlesztési Tervben e kérdés kiemelt és összehangolt fejlesztési programba illesztésére. Az Országgyűlés felkéri a tárcákat és kormányzati hivatalokat, hogy vizsgálják meg, tevékenységükben miképpen jelenik meg az e-Befogadás és a digitális esélyegyenlőség kérdése. Az Országgyűlés szükségesnek látja megvizsgálni azt, hogy melyek azok a feladatok, amelyek a közigazgatás eszközrendszerével oldhatóak meg, s melyek azok, amelyeket a civil szervezetek és a gazdasági vállalkozások hatékonyabban végezhetnek el. Az Országgyűlés az eseti parlamenti bizottságtól vár javaslatokat ezen témakörben.

11 Ki jár jól az e-Befogadással? 1 millió új felhasználó = 177,6 milliárd HUF bevétel – Internet, PC, oktatás, média, reklám, stb.) – Ebből áfa: 31,6 milliárd – Az elérésre fordítandó költség (oktatás, mentorálás, marketing, tartalomfejlesztés, hardver, internet) 31,4 Milliárd Piaci lehetőség: – Hátrányos helyzetűek számára készített alternatív szolgáltatások és eszközök (84 milliós EU piac) – Értelme: uniós támogatással piaci részesedés ezen az erősen monopolizált területen Hazai megoldások integrálása a nemzetközi szoftverekbe Költségcsökkenés: – Egészségügy, szociális szféra, civil szervezetek, ipar Bevétel-generálás: – Foglalkoztatás, telekommunikáció, teleservice (szociális, egészségügyi, oktatási)

12 Hátrányos helyzet és GDP Digitális írástudás + internet elérés + mentorálás helyi közösségek, családok egyének számára Több felhasználó a szolgáltatóknak Jobban képzett munkavállalók Nagyobb piac Több bevétel Több beruházás Magasabb alkalmazotti létszám Több GDP

13 Civilek és távmunka Első megoldások: erősíteni az önszerveződéseket, civil szervezeteket, szakszervezeteket, szövetkezeteket (foglalkoztatási képesség, gazdasági vállalkozási képesség fejlesztése), tehát az atipikus munkáltató és munkavállaló fogalmát is be kellene vezetni (civil – digitális közmunka). Ki fogja az új megoldásokat oktatni, hirdetni? Kik lesznek a misszionáriusai? Új megtérülési számításokra van szükség (befektetés itt, megtérülés ott -> társadalmi egyensúly) A kulcsprobléma: bizalom. Kemény adminisztráció, ellenőrzés; kommisszár- módszerek vagy bizalom? Felnőtt-e már a magyar társadalom, vagy celebizálódik? Milyen a magyar politikai elit társadalomképe? Akar-e még valamit a társadalomtól vagy csak békét? Kik lehetnek a válságból kiutat kínáló szervezetek? Kinek van még hitele?

14 Köszönöm a figyelmet! Dombi Gábor Inforum dombi.inforum@gmail.com