Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár

Az előadások a következő témára: "Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár"— Előadás másolata:

1 Gabonavertikum szerepe a gazdaságunkban, agrárkutatás lehetőségei a fejlesztésben
Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. február 14.

2 I/1. Agrárgazdasági helyzetkép
2012. I-III. negyedévében a mezőgazdaság részesedése a GDP-ből 3,8%, teljes agrobiznisz kb. 15%. A mezőgazdaság kibocsátása 2012-ben (előzetes) 2,183 Mrd. Ft-ra növekedett az előző évben realizált 2,168 Mrd Ft-hoz képest. A mezőgazdaság kibocsátásának értéke +1%-kal nőtt, termelőiár-színvonal +13%, volumen -11%. Az állattenyésztés kibocsátásának értéke +10%-kal nőtt, termelőiár-színvonal +10%, volumen +2%. A növénytermesztés kibocsátásának értéke -5%-kal csökkent, termelőiár-színvonal +17%, volumen -19%.

3 I/2. Agrárgazdasági helyzetkép
Magyar export 83 %-a az EU-ba irányul – fő piacaink Németország, Szlovákia, Románia, Olaszország, Ausztria – a teljes nemzetgazdasági exporthoz képest a mezőgazdasági export koncentráltabban irányul az EU tagországaiba Az agrárgazdaság a teljes nemzetgazdasági export közel 10%-át adja (2011 ugyanezen időszakában 7,4%) Export-szerkezet: 46% nyersanyag, 20% félkész termék, 34% késztermék Import-szerkezet: 25% nyersanyag, 29% félkész termék, 47% késztermék

4 I/3. Agrárgazdasági helyzetkép
Dinamikus növekedés az exportban, 2004-óta több mint kétszeresére nőtt az exportunk (2004-ben 3 Mrd €, 2011-ben 7,2 Mrd €) 2012-ben (január-novemberi adatok): Export növekedés +12,5% → 7,44 Mrd € (2011 – 6,6 Mrd €) Import növekedés -0,2% → 4,06 Mrd € (2011 – 4,07 Mrd €) Egyenleg + 33,6 %-os növekedés → 3,38 Mrd €

5 II/1. Magyarország: a főbb termények termelésének
ingadozása az EU-csatlakozás óta Forrás: KSH, NÉBIH

6 II/2. Magyarország: a búza és a kukorica átlaghozamának alakulása az EU-csatlakozás óta
Forrás: KSH, NÉBIH

7 II/3. Növénytermesztési eredmények
Főbb növénykultúra 2012. évi termés (tonna) Betakarított terület (ha) Termésátlag (tonna/ha) (5 év) Őszi árpa 3,8 3,7 Őszi búza 4,05 Repce 2,5 2,2 Napraforgó 2,1 2,3 Kukorica 4,0 6,1

8 II/4. Őszi munkák állása Főbb növénykultúra Vetési szándék (ha)
Elvégzett munka (ha) Teljesítés (%) Őszi káposztarepce 85 Őszi árpa 101 Őszi búza Rozs 34 694 35 579 103 Triticale 2012. december 7-i állapot szerint

9 II/5. Őszi állapotminősítés
Növény A jelentett vetésterület ha-ban A vetésterület minőségi megoszlása jó közepes gyenge összesen százalék 2012. december 7-i állapot Őszi búza 67 25 8 100 Rozs 35 618 57 32 14 Őszi árpa 68 26 6 Triticale 61 30 9 Őszi káposztarepce 62 28 11 Összesen: Forrás: NÉBIH

10 Források tendenciózus szűkülése
III/1. EU-27 búzamérlege Források tendenciózus szűkülése 2012/2013: -5% termelés vs +35% export (2012/2013 I. félév) 2013 előrejelzés: 132,2 millió tonna, durum nélkül (+8%) Forrás: USDA, Stratégie Grains

11 III/5. EU-27: gabonaexport és -import (2012/2013. vs 2011/2012
III/5. EU-27: gabonaexport és -import (2012/2013. vs 2011/2012. gazdasági évi kötések) Export Import 2012/ I-VII. hó 2011/2012 I-VII. hó Összesen 16,5 mio t 14,3 mio t  10,5 mio t 8,8 mio t Búza  11,3 mio t 8,1 mio t  2,6 mio t 4,3 mio t Árpa  3,3 mio t 2,3 mio t 0,02 mio t 0,41 mio t Kukorica  0,66 mio t 2,0 mio t  6,6 mio t 3,0 mio t  EU-27 búzán kívüli takarmánygabona-import igénye a 2012/2013. gazdasági évben: min. 9 mio t  HU importengedély 3. országból: 15,7 et búza, 2,9 et árpa és 7,6 et kukorica Forrás: Európai Bizottság

12 III/2. Főbb növényi termékek globális felhasználásának középtávon
várható alakulása +9,0% +17,8% +16,7% +15,0% +23,6% +15,1% 12 Forrás: USDA, Oil World, F.O.Licht, OECD-FAO (2021/2022)

13 legfontosabb jellemzője
III/3. Gabonapiac legfontosabb jellemzője Gabona = TÖMEGÁRU (commodity), ezért helyettesíthető, függetlenül attól, hogy hol állították elő a piac nem ismeri el előállítási költségét a piac nem ismeri el beszerzési értékét Gabonafélék fizikai piaci ára a kereslet és kínálat függvénye  legalábbis többnyire Exportőr országok Importőr országok 13

14 III/4. Gabonafélék globális piacát befolyásoló tényezők
Rövidebb táv kőolaj világpiaci árának alakulása feltörekvő országok gazdaságának teljesítménye valutaárfolyamok erős ingadozása világgazdasági tényezők monetáris politikája bioüzemanyagok gyártásának, felhasználásának támogatása és szabályozása fontosabb exportőr országok nemzetközi kereskedelmet korlátozó intézkedései logisztikai problémák tőkepiacok instabilitása indexkereskedők és makroisták aktivitása a derivatív (áru)piacokon Hosszabb táv globális népesség növekedési üteme klímaváltozás, lokális időjárási szélsőségek fokozódó globális vízhiány termőföld korlátozott rendelkezésre állása feltörekvő országok súlyának növekedése a kibocsátásban és kereskedelemben kutatás-fejlesztés és innováció Jack Cook, Woods Hole Oceanographic Institution, Howard Perlman, USGS 14

15 IV/1. A hazai agrárkutatás helyzete
Nincs egységes agrárgazdasági tudománypolitika A feladatellátás decentralizáltsága, dekoncentráltsága (több állami fenntartó – VM, MTA, MNV Zrt., felsőoktatás, sok kisebb méretű kutatóhely) Többcsatornás finanszírozás: fenntartói támogatás, hazai pályázatok (több pályázatkezelő), nemzetközi pályázatok Pályázati finanszírozás meghatározó szerepe Magas tudományos eredményesség, de kevés innovatív „termék” Következmény: erős ágazati kitettség a külföldi szakmai, technológiai inputok irányában

16 Középtávú célkitűzések
IV/2. CÉLOK Középtávú célkitűzések Kutatási eredmények gyakorlatba történő átültetésének elősegítése; Humánerő és eszközhatékonyság javítása; Kutatói utánpótlás biztosítása; Közhasznúság és átláthatóság követelményének érvényesítése; Kutatóhelyek szakmai és gazdálkodási tevékenységének dinamizálása; Elérendő eredmény: a hazai ágazati KFI szükségletek hatékony és magas szintű kiszolgálása

17 IV/3. CÉLOK Közös Agrárpolitika 2014-2020 EMVA
Prioritás a tudástranszfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban az innovációval kapcsolatos projektekre a maximum EMVA társfinanszírozása 100%. Az EMVA források legalább 25 %-át az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint a földgazdálkodással kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani az agrár-környezetvédelmi, az éghajlathoz, az ökológiai termeléshez, valamint a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területekhez kapcsolódó intézkedések keretében.

18 IV/4. CÉLOK Közös Agrárpolitika 2014-2020 EMVA prioritás
Tudás transzfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban Innováció átfogó célkitűzés lesz Európai Innovációs Partnerségi (EIP) Hálózat a mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság támogatása érdekében kerül felállításra, amelynek tagjai működési csoportok, szaktanácsadási szolgálatok és kutatók lesznek. Feladata: a) információnyújtás kulcsszereplőknek; b) párbeszédek szervezése program szinten működési csoportok felállításának elősegítése fényében; c) az EIP számára releváns kutatási eredmények és információk áttekintése és jelentése; d) összegyűjti, rendezi és elterjeszti az innovációval kapcsolatos jó gyakorlatokat; e) konferenciákat és műhelymunkákat szervez és információt terjeszt. Innovációs díj (helyi együttműködések) bevezetése, amely legfeljebb 100 ezer eurós díjat jelent olyan innovatív projekteknek és összefogásoknak, amelyek az Európa 2020 prioritások valamelyikéhez hozzájárulnak.

19 Szabályozási és irányítási feladatok
IV/5. BEAVATKOZÁSOK Szabályozási és irányítási feladatok Integrált intézményi struktúra kialakítása megfelelő szakmai önállósággal és gazdálkodási mozgástér biztosításával; Vidékfejlesztési Minisztérium KFI irányító szerepének megerősítése; Kiszámítható, feladatalapú KFI finanszírozás megteremtése; Alkalmazott kutatói életpályamodell bevezetése; Az ágazat gazdasági szereplőire alapozott szakmai javaslattevő fórumok létrehozása. Együttes eszközrendszer: a hazai állami agrárgazdasági KFI komplex újjászervezése

20 IV/6. Agrárkutatás lehetőségei - Gabonavertikum
Hozamok stabilizálása (1,7% éves átlagos termelésnövekedés kell) Precíziós gazdálkodás (öntözés, talajerő…) Logisztika Termesztési technológia és genetikai potenciál összhangja Gabonafajták köztermesztésbe való beállítása (alkalmazkodási képesség feltételének erősítése, új kártevők klímaváltozás miatt) Célirányos kutatások és tudástranszfer az állattenyésztés felé, ami - segíti a takarmány-alapanyag kiválasztást, - kielégíti az élettani igényeket, - segíti a melléktermék-felhasználásra vonatkozó ismeretet; Speciális ipari igények figyelembevétele.

21 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!