Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gazdaság összefog Az RFKB működése, a képzési szerkezet átalakítása érdekében elvégzett feladatai Dr. Fischer Sándor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gazdaság összefog Az RFKB működése, a képzési szerkezet átalakítása érdekében elvégzett feladatai Dr. Fischer Sándor."— Előadás másolata:

1 A gazdaság összefog Az RFKB működése, a képzési szerkezet átalakítása érdekében elvégzett feladatai Dr. Fischer Sándor

2 Alapvető problémák a magyar szakképzésben
A gazdaság igényei korlátozottan jutnak érvényre a képzési struktúrában, tartalomban A csökkenő létszámú szakmunkásképzés feszültséget teremt a munkaerőpiacon A szakképzés-szerkezet és foglalkoztatási struktúra jelentős eltéréseket mutat Kontraszelekcióból fakadóan nagy a lemorzsolódás Gyakorlati képzés több mint felét az iskolák folytatják A szakmunkás lét presztízse alacsony Elaprózódott, finanszírozhatatlan intézményhálózat

3 A szakképzés fejlesztésének folyamata
Fejleszteni kell a szakmai érdekegyeztetés rendszerét. Országos, regionális és helyi szinten biztosítani kell a gazdasági kamarák, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, valamint a szakképzésben érdekelt partnerek részvételét a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében. A regionális tervezés erősítésével vizsgálni kell az iskolai rendszerű képzésben oktatott szakképesítések körét. A gazdálkodó szervezetek bevonásával meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő beiskolázásra.

4 Regionális fejlesztési és képzési bizottság
A gazdasági szférát képviselő tagjai: 9 munkaadói, 6 munkavállalói érdekképviselet Magyar Agrárkamara, Kereskedelmi és Iparkamara A regionális szakképzési koordináció színtere, érdekegyeztetés Az iskolarendszerű szakképzés képzési kapacitásainak megrendelője Projekteket generál és forrást biztosít (decentralizált alap)

5 Regionális fejlesztési és képzési bizottság
Kidolgozza a régió iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének irányát Közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés, az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében Meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban Részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok, fejlesztési programok elkészítésében, lebonyolításában

6 RFKB érdekképviseletek, feladatok
Humánkapacitás, hálózatszerű működés kiépítése: 420 szakember közreműködése, foglakoztatása Felmérés elkészítése: interjú Regionális konzultációs fórumok szervezése: 196 fórum szervezése Képzési beiskolázási szerkezetre javaslat leadása: 173 kistérségre, 257 iskolai szakmában

7 RFKB feladatok, felmérés
Felmérés: összesen céginterjú 16 szervezet x 700 céginterjú = interjú Munkavállalók: MKIK GVI zártlista alapján Munkaadók MKIK 1600 céginterjú

8

9 A szakiskolában tanulók várható létszáma 2015-ig, régiónként (fő)

10 A szakiskolában tanulók várható aránya 2015-ig, régiónként (%)

11 Koncepcionális kérdések
Képzési beiskolázási szerkezet: 2-3 éves szakképzés fejlesztési, struktúra átalakítási terv Körültekintő, sokszereplős, önfejlesztő érdekegyeztetési rendszer A fő cél egy reális, empirikus és komoly elemzéseken, tapasztalatokon nyugvó szakképzési tükör tartása A legnagyobb feszültségpontokra célszerű koncentrálni és ennek alapján egy beavatkozási tervet, struktúraváltási programot elfogadtatni az iskolafenntartó önkormányzatokkal Különös figyelem a kritikus szakmákra, illetve a TISZK rendszerre

12 Munkamódszer I. Konzervatív, puha eszközök alkalmazása: kritikus szakmák köre Csak ott avatkozzunk be, ahol biztosak vagyunk és elegendő információ áll rendelkezésre Nem érdekképviseleti, hanem szakmai szempontok az elsődlegesek A szakképző iskolák részéről feszült várakozás, az iskolafenntartók részéről pedig óvatos fenntartás érezhető Konkrét cél: javaslattétel a regionális képzési beiskolázási szerkezetre a 2009/2010-es tanévre a szakképző évfolyamokon

13 Munkamódszer II. Első körben a GVI felmérés alapján a 257 szakma bekategorizálása Második körben a besorolások megvitatása és korrigálása, majd régiónként a véglegesítés elkészítése Harmadik körben a TISZK-ekben, társulásoknál, társaságoknál oktatott szakmák beiskolázási keretszámainak meghatározása Regionális Konzorciumi Tanács vitája RFKB elé terjesztés előtt önkormányzatokkal egyeztetés, RFKB elemző bizottságaival együttműködés

14 Munkamódszer III. 2009/2010-ben mennyi szakiskolai tanulót kell beiskolázni szakmánként és régiónként, hogy 2012-ben a gazdaság munkaerő-piaci szükségletei ki legyenek elégítve??? Ki kell emelni a 257 iskolai szakmából a kritikus szakmákat Kritikus szakmák definiálása csoportosítása, kategorizálása: kiemelten támogatott szakmák (hiányszakmák): források itt! támogatott szakmák szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakmák nem oktatott szakképesítések Legnagyobb vita a szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakmák körében várható TISZK-kek, szakképzés szervezési társulások, társaságok: szakmánként a beiskolázási keretszámok meghatározása; szeptember 1-től kötelező nyilvántartásba vétel

15 Kiemelten támogatott szakmák
Ács, állványozó Ápolási asszisztens Ápoló Autóelektronikai műszerész Automatikai műszerész Autószerelő Bolti eladó Burkoló Cukrász Csecsemő-és gyermekápoló Elektronikai technikus Épület-és építménybádogos Épületgépészeti csőhálózat-és berendezés-szerelő Gépgyártástechnológiai technikus Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Húsipari termékgyártó Járműfényező Kertész Kőműves Környezetvédelmi technikus

16 Kiemelten támogatott szakmák
Mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó Műanyag-feldolgozó Pék Pincér Szabó Szakács Szerkezetlakatos Szerszámkészítő Villanyszerelő

17 Túltelített szakmák Agrármenedzser asszisztens Agrártechnikus
Fa-és bútoripari technikus Fodrász Fogtechnikus Haszongépjármű vezető Informatikus Kereskedelmi ügyintéző Kozmetikus Könnyűipari technikus Külkereskedelmi üzletkötő Lótartó-és tenyésztő Melegüzemi technikus Nyomdaipari technikus Parképítő-és fenntartó technikus Sportedző Sportszervező,-menedzser Szabványügyi menedzser Személyes ügyfélszolgálati asszisztens Távközlési technikus Tejtermékgyártó Textilműves Újságíró, konferanszié Üzleti szakügyintéző Vállalkozási ügyintéző

18 Alacsony létszámú, illetve kihaló szakmákra országos beiskolázás
alkalmazott fotográfus artista díszműkovács egyházzenész fegyverműszerész hajózási technikus hangszerkészítő-és javító kádár, bognár kályhás kishajóépítő,-karbantartó légiutas-kísérő órás ortopédiai eszközkészítő radiográfus repülőgépműszerész repülőgépsárkány-szerelő repülőgép-szerelő vésnök

19 Fentiek alapján az OH elkészítette az indítható osztályok számát TISZK-enként
Az előző felsorolásokban nem szereplő szakképesítések támogatott vagy nem oktatott szakképesítések Hiányszakmákban több osztály indításának engedélyezése Támogatott szakmákban a korábbi osztályok számának megtartása Túltelített szakmákban az induló osztályok korlátozása (pl.: 1 TISZK 1 fodrász osztályt indíthat) Alacsony létszámú, vagy kihaló szakmák esetén országos beiskolázást javasoltunk

20 Jövőbeni feladatok és lehetőségek
Gyermekbetegségek kiküszöbölése, önfejlesztő rendszer Az alulról szerveződés erősítése, regionalitás ösztönzése A közös célok, munkamegosztás és a bizalomépítés kevesebb energiát fog elvonni Szervezetek közti egyenszilárdság megteremtése A szakmai szempontok előtérbe kerülése az érdekképviseleti típusú munkastílussal szemben

21 Jövőbeni változtatások, finomítások
Felmérés: kritikus szakmákra, ágazatokra fókuszálás Mintavétel módszereinek átgondolása Regionális szinten történjen a felmérésben résztvevő cégek elosztása Kérdőív finomhangolása A felmérésben és a hálózatépítésben közreműködők tovább foglalkoztatása Szakmai ágazati szervezetek bevonása

22 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A gazdaság összefog Az RFKB működése, a képzési szerkezet átalakítása érdekében elvégzett feladatai Dr. Fischer Sándor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések