ÚJ SZINDIKALIZMUS: ellenhatalom, vagy érdekmenedzserség? Tamás Pál [MTA Szociológiai Intézet]

Az előadások a következő témára: "ÚJ SZINDIKALIZMUS: ellenhatalom, vagy érdekmenedzserség? Tamás Pál [MTA Szociológiai Intézet]"— Előadás másolata:

1 ÚJ SZINDIKALIZMUS: ellenhatalom, vagy érdekmenedzserség? Tamás Pál [MTA Szociológiai Intézet]

2

3 „Az ágat amelyen ülünk, le kell fűrészelnünk, ha nem akarjuk, hogy felakasszanak rá“. Kínai közmondás

4

5

6

7

8

9

10 MAGYARORSZÁG A KRÍZIS ÉVEIBEN, OECD PROGNÓZIS 2008 november

11 SZAKSZERVEZETMEGHATÁROZÁSOK Luxemburg zur Funktion von Gewerkschaften: „Die eigentliche geistige Regeneration der Arbeiterschaft wird aber vor allem dadurch von den Koalitionen verwirklicht, dass sie die zersplitterten, in der Trübsal des Einzelloses verkümmernden, vielfach einander bekämpfenden Arbeiter vereinigt und zum Klassenbewusstsein emporhebt“ (GW 1/1: 603).

12 Egyenlőtlenségek, OECD 2005

13 Growing Unequal? Income Distribution and Poverty in OECD Countries - OECD © 2008 - ISBN 9789264044180 Chapter 1 Version 1 - Last updated: 12-Sep-2008 Figure 1.1. Gini coefficients of income inequality in OECD countries, mid-2000s Note: Countries are ranked, from left to right, in increasing order in the Gini coefficient. The income concept used is that of disposable household income in cash, adjusted for household size with an elasticity of 0.5. Growing Unequal? Income Distribution and Poverty in OECD Countries - OECD © 2008 - ISBN 9789264044180 Chapter 1 Version 1 - Last updated: 12-Sep-2008 Figure 1.1. Gini coefficients of income inequality in OECD countries, mid-2000s EGYENLŐTLENSÉGEK GINI KOEFFICIENSEK, 2000ES ÉVEK KÖZEPE Note: Countries are ranked, from left to right, in increasing order in the Gini coefficient. The income concept used is that of disposable household income in cash, adjusted for household size with an elasticity of 0.5.

14

15

16

17

18 legitimációsproblémak: a.Kulturális egyesítés értelme a poszt-fordista gazdasági szervezetekben megváltozik b.Meddig maradnak meg a különbségek az „újak” s „régiek” között? c.Mi történik a szervezeti elittel 1989 után? Mennyire de/professzionalizálodik? d.Milyen siker legitimál? S milyen sikerekre hivatkozhatnak lokális és ágazati szinteken ezek a szakszervezetek?

19 Kulturális válság- szakszervezetek pozicionális visszavonulása üzemi szinteken a.A szakszervezetek elfogadták a minimálbéren foglalkoztatást és a és a prekariátust b.Nem volt látható tiltakozás az adóvisszatartó és a szociális államot megrövidítő vállalkozásokkal [tőkével] szemben c.A szakszervezetek kizárólag az állammal, mint munkaadóval szemben konfrontatívok

20 A rajnai kapitalizmus Kelet-Közép- Európában A „rajnai kapitalizmus” szakszervezetpolitikája- béketeremtés, demobilizálás, depolitizálás. Cserébe szociális biztonság Poszt-1989 Közép-Európa: nincs komoly cseretételezés Duális gazdaság: a.a multi-szektor szökevény a jóléti államból b.a KKV szektorban az alkalmazott a vállalkozó cinkosa a jóléti állammal szemben

21

22 Elmélet: Gramsci és az üzemi tanácsok mozgalma [Torino] „Die Fabrikräte waren eine erste Form dieser historischen Erfahrungen der italienischen Arbeiterklasse, die zur Selbstregierung im Arbeiterstaat strebt“ (1980: 51).

23 Fabrikrätebewegung Katharsis: Übergang „von der bloß ökonomischen (oder egoistisch- leidenschaftlichen) Aktivität zur ethisch- politischer Wirksamkeit“ (H. 10, § 6 II: 1259).

24 Fabrikrätebewegung Gewerkschaften als „Organe des ökonomischen Widerstands“ (1980: 60) und „unentbehrliche Organisation der Arbeiterbewegung“ (ebd.: 111). „Es muss eine Situation geschaffen werden, in der der Fabrikrat die Disziplin der Gewerkschaften anerkennt und sich zu eigen macht und in der der revolutionäre Charakter des Fabrikrates die Gewerkschaft beeinflusst und ein Reagenz ist, das die Bürokratie und das gewerkschaftliche Funktionärstum auflockert… Jeder Versuch, die beiden Institutionen (der Arbeiterbewegung) in einem hierarchischen Abhängigkeitsverhältnis aneinander zu binden, kann nur zur Vernichtung beider führen“ (1967: 70)

25 Az utolsó két évtized európai szakszervezeti politikája és bértárgyalás története azt mutatja, hogy a munkavállalók nagy többsége passzív s apatikus volt, az összes sikeres akció felülről jött, vagy indult. De a „fenti” ötletek soha nem lettek volna elegendőek, ha a helyi fegyelmezett támogatás hiányzott volna” Mintha maga az akció tartaná a mozgalmat életben? Korporatív kapitalizmus

26 egyfelől: a szakszervezeti mozgalom törtenete arról szól, hogyan lehet az üzemi szinteken létező hatalmi aszimmetriát a tőke és a munka között vállalatfeletti szabalyozással fbérmegállapodások, politika] tompítani, enyhiteni. másfelől: minden szakszervezeti politika, amely kizárólag a vállalatfeletti hatalmi forrásaira épít és vállati hatalmi pozicióit leépíti, vagy elhanyagolja, kudarcra van itélve. A vállalatok a szakszervezetek bunkerei és lövészárkai. Megosztott érdekpolitika

27 Intensivierung korporatistische Arrangements in der Krisenregulierung der 1970er Jahre (Stahlindustrie). „Anpassen oder Untergehen“ (1980er Jahre). „Dezentralisierung der Tarifpolitik“ und Prekarisierung der Lohnarbeit (seit den 1990er Jahre). Nyugat-európai szakszervezetek strukturális válsága

28 Reprezentációs válság, uj alkalmazotti szerkezet, álvállalkozások, stb. formális hegemónia elvesztése: A politikai ökonomizmus válsága Az állami projekt átalakulása, megváltozik az állam s a tőke közötti viszony, közep-európai politikai kapitalizmus. Stratégiai válság. Szervezeti válság, jogi garanciákat egyre nehezebb betartatni. Hősépítés, kommunikáció? Reakciók a passzív forradalomra? Szakszervezeti válság

29 Alapszerkezeti válság és az új ciklus Gewerkschaften befinden sich in einer „konstitutionellen Krise“. Gramsci hat in den 1920er Jahren in Italien von einer solchen Krise der Gewerkschaftsbewegung gesprochen, als die abhängig Beschäftigten fühlten, dass es ihrem Willen „nicht gelingt, sich durch die gegenwärtigen institutionellen Hierarchien deutlich auszudrücken“ (1967: 39). Eine solche Krise eröffnet einen neuen Kampfzyklus der Arbeiter- und Gewerkschaftsbewegung.

30 szakszervezeti megújulás alapkérdés: Mi történik egy olyan társadalomban amelynek a kompromisszumképessége lebomlott, uralkodó politikai kultúrája konfrontációra épül és előtérbe helyez informális megoldásokat a gazdaságban? Hogyan lehet itt meghonositani a rajnai kapitalizmus intézményeit egy erősen neoliberális retorikájú nemzetközi gazdasági térben? S mit változtat most ezen a válság?

31 Megnyerhetek-e új értelmiségi szövetségesek? „Die ungeheure Kluft zwischen uns, die wir an die Stempeluhr gebunden waren, und denen, die sich in Unabhängigkeit der Literatur, der Kunst zuwenden konnten, hatte nichts Quälendes mehr, vielmehr war es, als sei mir grade durch den Druck der realen Verhältnisse das nahegebracht worden, was ich ausdrücken wollte...“ (Peter Weiss, Die Ästhetik des Widerstands, Zweiter Band: 306).

32

33 Következtetések: az új szindikalizmus a.A szakszervezetek ismét a társadalmi harc részei lehetnek. b.Felértékelődik a szövetségesválasztás problémaja. Csapdák c.Válság és a kompromisszumkultúra meghonosítása d.Válságkezelési kultúracsomagok, időtávok