A GEOTERMÁLIS ENERGIAHASZNOSÍTÁS ZÖLDHATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI GYAKORLATA

Az előadások a következő témára: "A GEOTERMÁLIS ENERGIAHASZNOSÍTÁS ZÖLDHATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI GYAKORLATA"— Előadás másolata:

1 A GEOTERMÁLIS ENERGIAHASZNOSÍTÁS ZÖLDHATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI GYAKORLATA
MAGYAR GEOTERMÁLIS EGYESÜLET SZAKMAI NAP 2009. május 27. A GEOTERMÁLIS ENERGIAHASZNOSÍTÁS ZÖLDHATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI GYAKORLATA Kardos Sándor Igazgató ATI-KTVF

2 Vázlat Bevezetés Alapfogalmak Jogszabályi háttér
Termálvíz hasznosítások engedélyezési eljárása Hatósági díjak Megosztott hatósági jogkörök

3 1995. évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény alapján:
termálvíz: minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) eredetű víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete 30 °C, vagy annál magasabb;

4 Bevezetés XIX. sz. A hévízfeltárás kezdeti lépései
A szénhidrogén-kutatás során növekedett a hévízkutak száma: sok helyen a keresett olaj- vagy gázmezők mellett melegvizet találtak. Az ivóvízbeszerzési célú fúrások is sok helyen tártak fel hévizet. Nagyobb települések balneológiai célra hévízkutakat fúrattak. A ‘60-as években az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagilag támogatta a mezőgazdasági vagy kommunális fűtési célra szolgáló hévízkutak létesítését.

5 A hévízkutak létesítésének időbeli alakulása: mind a db-szám, mind a víztermelési kapacitás tekintetében az ‘50-es évektől fellendülés, a ‘60-as években tetőzés, majd csökkenés volt tapasztalható A Dél-alföldi régióban a termálenergia hasznosításnak több évtizedes hagyományai vannak a növénytermesztés, állattenyésztés, balneológiai, ipari felhasználás területén. A területünkön található termálkutak egy része használhatatlan (kb. 10 %), illetve ideiglenesen lezárt, vagy vízszintészlelési célokat szolgáló kút (20 %). Területünkön a balneológiai célokat szolgáló termálkúttal üzemelő fürdők száma: 16 db

6

7 Az ATIKTVF területén lévő hévízkutak talphőmérséklete

8 A Dél-alföldi termálkutak jellemzői és hasznosításuk
A medencebeli törmelékes hévíztárolók vize általában alkáli hidrogénkarbonátos. Az összes oldott sótartalom 1-3 g/l, de elérheti a 10 g/l értéket is. A nagy sótartalmú vizek a tárolók mélyebb, zártabb zónáiban fordulnak elő. A nagyobb mélységben lévő vizek fölött több helyen vízrekesztő agyagmárgák helyezkednek el. Az ilyen vizek gyakran szénhidrogénekkel együtt fordulnak elő. 1 m3 vízzel több m3 gáz is felszínre kerül ezekből a rétegekből. A gáz főként metán, ami robbanásveszélyt okoz. Egyes kutak vizében olaj és fenol is előfordul.

9 Jogszabályi háttér

10 Hatályos szabályozás 1995. évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény 15. §. (3) alapján „Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet - a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint - vissza kell táplálni.” Balneológiai vízhasználatok következtében keletkező használt termálvizek esetében a jogszabályok nem teszik lehetővé a használt vizek visszasajtolását.

11 Környezetvédelmi engedélyezés
A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet „a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról” 3. melléklet 134. pont alapján: a vízbesajtolás felszín alatti vízbe a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek. 1. melléklet 56. pontja alapján: a vízbesajtolás felszín alatti vízbe 3 millió m3/év víz bejuttatásától a rendelet erejénél fogva hatásvizsgálat köteles tevékenység

12 Eljárási díjak A környezetvédelmi, természetvédelmi,valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet – 1.melléklete szerint az igazgatási díj mértéke Környezetvédelmi engedélyezési, illetve egységes környezethasználati engedélyezési eljárást megelőző előzetes vizsgálat (I. 43.) Ft Tovább utalás környezeti hatásvizsgálati eljárásba, vízbesajtolás felszín alatti vízbe (IV ) Ft Rendelet erejénél fogva hatásvizsgálat köteles (II. 12.) Ft

13 Vízjogi engedélyezés A hévízkutatás és - termelés - függetlenül a hasznosítás módjától - a évi LVII. vízgazdálkodási törvény, valamint a 72/1996. (V. 22.) Kormány rendelet) hatálya alá tartozik. A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozást és a vízkútfúrás szakmai követelményeit a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet szabályozza. A tervezésnél figyelembeveendő jogszabály a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII. 23.) Kormány rendelet.

14 Vízjogi engedélyezés A kutakra vonatkozó vízjogi engedélykérelemnek a 18/1996. (VI. 2.) KHVM rendelet előírásainak kell megfelelnie. Elvi vízjogi engedély (1. §.) Létesítési vízjogi engedély (2. §.) Üzemeltetési vízjogi engedély (3. §.)

15 Eljárási díjak I. A környezetvédelmi, természetvédelmi,valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet – 1.melléklete szerint az igazgatási díj mértéke Vízjogi létesítési és fennmaradási engedélyezés esetében: Vízhasználattól függően (pl. fürdők termálkútjainál) 5 m3/nap mennyiségig (I pont) Ft 5 m3/nap-tól 15 m3/nap mennyiségig (I pont) Ft 15 m3/nap-tól 50 m3/nap mennyiségig (I pont) Ft 50 m3/nap-tól 100m3/nap mennyiségig (I pont) Ft 100 m3/nap mennyiség felett (I pont) Ft

16 Eljárási díjak II. Geotermikus vízhasználat mennyiségtől
függetlenül (I pont): Ft (101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet szerint geotermikus energia hasznosítását szolgáló vizilétesítmény: a víz hőtartalmát energetikai célra hasznosító víztermelő, illetve visszatápláló kút.)

17 Eljárási díjak III. Vízjogi üzemeltetési engedélyezés esetében:
a vízjogi létesítési engedélyre megállapított díjtételek 80 %-a (I. 21. pont) szüneltetése, visszavonása esetében: vízjogi üzemeltetési engedélyre megállapított díjtétel 50%-a (I.22. pont) módosítása esetében: a vízjogi létesítési engedélyre megállapított díjtétel 40 %-a (I.21. pont és 44. pont)

18 Eljárási díjak IV. Egyéb eljárások igazgatási szolgáltatási díjának
mértéke: Egyedi szennyvíz-kibocsátási határérték megállapítása (I. 18. pont): Ft A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdése alapján jóváhagyott önellenőrzési terv (I. 24 pont): Ft Az engedélyek módosítási eljárása, ha az csak az ugyanazon engedélyes adataiban bekövetkezett változások miatt szükséges (I.45. pont) Ft

19 A termálkutak üzemeltetése során fizetendő különböző díjak, járulékok, bírságok
Vízkészlet járulék (1995. évi LVII. tv. A vízgazdálkodásról ill. a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról) Vízterhelési díj (2003. évi LXXXIX. tv. A környezetterhelési díjról) Vízszennyezési bírság (220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet ill. 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet) Bányajárulék (2004. évi CXXXVII. Tv. –nyel módosított évi XLVIII. Bányatörvény rendelkezik a geotermikus energia hasznosításáról és a bányajáradékról)

20 A termálvíz visszasajtolása esetében
nem kell fizetni: bányajárulékot, vízszennyezési bírságot, vízkészlet járulékot

21 Egyéb jogszabályi követelmények I.
Energetikai és balneológiai célra hasznosított, meglévő termálkutak esetében: Termálkutak a 220/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet alapján új üzemeltetési vízjogi engedélyt, úgynevezett szennyvízkibocsátási engedélyt kaptak. A kibocsátásra vonatkozó határértékek a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján lettek meghatározva. A termálkutak ellenőrzése a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet „a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról” alapján történik.

22 Egyéb jogszabályi követelmények II.
A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet1, a felszíni vizek minőségi védelmét a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelettel együtt szabályozza. a meglévő termálvíz hasznosítók részére meghatározott türelmi idő: 2012. december 31. 1(a rendelet 42.§ (2) alapján új létesítmények e rendelet előírásainak megfelelően engedélyezhetők, a meglévő létesítmények a január 1-jétől, de legkésőbb az engedélyezési eljárásban megszerezhető engedély kiadásától csak e rendelet előírásainak megfelelő engedéllyel üzemeltethetők.)

23 Egyéb jogszabályi követelmények III.
A termál csurgalékvíz a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmében szennyező (kockázatos) anyagot (pl: fenol, ammónia, arzén stb.) tartalmazhat. Az engedélyköteles tevékenység folytatójának az engedély megszerzése céljából e rendelet 4. számú melléklete szerinti elővizsgálatot kell elvégeznie. Ennek keretében vízfolyásba történő bevezetés esetén vizsgálni kell a vízfolyás időszakosságát is. A hatóság az elővizsgálati kérelem eredményei alapján dönt az engedély kiadásáról.

24 Egyéb jogszabályi követelmények IV.
A felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben rögzített (B) szennyezettségi határértékeket figyelembe kell venni.

25 Kapcsolódó jogszabályok
A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló a 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet a védőidomok, illetve védőterületek kialakításának, a vízbázis biztonságba helyezésének és tartásának kötelezettségét az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízbázisokra is kiterjeszti. Nem terjed ki a geotermális energiahasznosítás vízbázisának védelmére.

26 Megosztott hatósági jogkörök a hatósági engedélyezési eljárás során I.
A bányászatról szóló évi XLVIII. Törvény alapján 1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik: h) a geotermikus energia hasznosítása, valamint a felszín alatti víz termelésével együtt nem járó kutatása és kinyerése; A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. Törvény alapján d) a vizek hasznosítására, hasznosíthatóságának megőrzésére és a vízkészletekkel való gazdálkodásra; Amennyiben a geotermális energia hasznosítás vízkivétellel jár, az eljáró hatóság a KTVF.

27 Megosztott hatósági jogkörök a hatósági engedélyezési eljárás során II.
Az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet hatálya csak az ivóvíz, ásványvíz és gyógyvíz hasznosítására vonatkozik, geotermikus energia hasznosító rendszer védőidomának kijelölésére a jogszabály felhatalmazást nem ad. A geotermikus védőidomot a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény 22/B. § (3) bekezdése értelmében a bányafelügyelet jelöli ki. Az évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés r) pontja felhatalmazza a Kormányt a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására, a rendelet megalkotására azonban a mai napig nem került sor.

28 Megosztott hatósági jogkörök a hatósági engedélyezési eljárás során III.
Fentiekben kifejtettek alapján általánosságban elmondható, hogy olyan esetekben, amikor egy helyen több beruházó is ugyanazt a készletet kívánja használni energiatermelésre, a geotermális védőidom megléte nélkül az első fokú vízügyi hatóság a vízjogi engedélyben meghatározott vízkészletek és ezzel összefüggésben a hőenergia rendelkezésre állását nem tudja szavatolni.

29 Célok, javaslatok

30 Meg kell akadályozni a hévízrezervoárok nyomáscsökkenését, a pazarló vízkivételeket.
A használt hévizek elhelyezésekor minimálisra kell csökkenteni a környezeti kockázatot. Törekedni kell a hévíz hőkapacitásának minél szélesebb felhasználására. A termálkutak visszasajtolás nélküli, hosszútávú üzemeltetése következtében a termálvíz, mint megújuló energiaforrás, nem jöhet számításba. A célok eléréséhez reálisan és hosszú távon mind az új létesítmények, mind pedig a meglévő létesítmények esetében csak a használt hévizek energiatartalmának teljes kihasználása, majd „ugyanabba a vízadó rétegbe” történő visszatáplálásának általánossá tétele járulhat hozzá. A feltételek biztosítása azonban jelentős anyagi ráfordítást és hosszabb időt igényel.

31 Geotermikus energia hasznosításáról szóló törvény megalkotása
Az energiaforrások jövőbeni hasznosítása tekintetében alapvető, hogy a fejlesztési irányok meghatározásakor egyrészt a versenyképesség javítása érdekében olcsó energiaforrásokat alkalmazzanak, másrészt a környezeti jó ökológiai állapotok megteremtése és fenntarthatóságának biztosítása is érvényesüljön. Csak azok a fejlesztések lesznek hosszútávon eredményesek, melyek a környezeti állapot minimális változását idézik elő. A jelenlegi termálenergia hasznosítási gyakorlat átalakításának fokozatosnak kell lennie. Geotermikus energia hasznosításáról szóló törvény megalkotása

32

33 Köszönöm a figyelmüket!