Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 1111 Budapest, Műegyetem Stoczek u. 2-4. St ép 108. Telefon: 06-1 463-2526 Telefax: 06-1 463-2547 Web: www.ittk.hu.

Az előadások a következő témára: "Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 1111 Budapest, Műegyetem Stoczek u. 2-4. St ép 108. Telefon: 06-1 463-2526 Telefax: 06-1 463-2547 Web: www.ittk.hu."— Előadás másolata:

1 Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 1111 Budapest, Műegyetem Stoczek u. 2-4. St ép 108. Telefon: 06-1 463-2526 Telefax: 06-1 463-2547 Web: www.ittk.hu Rab Árpád A digitális tartalomipar Magyarországon és a fejlődési irányok DAT 2006 konferencia, 2006. november 21.

2 Fejes Az idei év végére 35 százalékkal emelkedik a magyar piac webes reklámbevétele a tavalyi évhez képest Régiónkban a magyar mobilpiac nagyon erős: 40%-os növekedés, évente átlagosan 15 euró személyenként A nem internetezők több mint 60 százalékát soha senki nem akarta személyesen meggyőzni arról, hogy a világháló egy hasznos dolog A magyar lakosság 57 százaléka soha nem használt még számítógépet

3 Információs társadalom

4 Dilemma Kiemelkedően fontos, de könnyen parttalanná válik A tartalomipar fogalmának nem létezik nemzetközileg elfogadott, általános, minden szempontot figyelmébe vevő meghatározása.

5 Fogalomfelhő

6 Talán… Kanadai Statisztikai Hivatal definíciója: A tartalom alapú termékekkel és szolgáltatásokkal összefüggő alkotás, fejlesztés, valamint disztribúció

7 A tartalomipar 3 fő iránya nyomtatott kiadványok (pl. újság, könyv, üzleti publikációk) audiovizuális ipar (televízió, rádió, audio, és film) elektronikus publikációk (pl. online adatbázisok, fax és CD alapú szolgáltatások, videojátékok)

8 A tartalomipar dimenziói Öt dimenzió mentén tekintjük át a tartalomipart: 1.Termékek 2.Aktorok 3.Csatornák 4.Finanszírozás 5.Copyright

9 A tartalomipar dimenziói 1/5 Termékek Közel két tucat tevékenységből 4 „műfaji csoport” képezhető Animációs komplex (Animáció, Rajzfilmkészítés, Videojáték-készítés, Web-design, Grafikai tervezés, Ipari formatervezés, Divattervezés, Építészeti tervezés, Illusztrálás) Sajtó-komplex (Újságírás, Televízióprodukciók, Kritika, Reklámszöveg-írás, Kiadói tevékenység) Műalkotás-komplex (Film, Költészet, Szépművészetek, Fényképezés, Zeneszerzés, Írásmesterségek) Performatív komplex (Előadóművészet, Dramatizálás, Zenei előadás)

10 A tartalomipar dimenziói 2/5 Aktorok Előállító és fogyasztó Határvonalak, szerepcserék, tudatosság

11 A tartalomipar dimenziói 3/5 Csatornák Miles Fidelman: „tények” (hírek, média, statisztikák, kutatási eredmények) „gondolatok” (kritika, írásmesterségek) kreatív munkák (művészet, irodalom, tervezés – az „art”, a „fiction” és a „design” világa) a meggyőzés műfaji fegyvertára (a hirdetési termékek és felületek) egyéb (pl. az előadások)

12 A tartalomipar dimenziói 4/5 Finanszírozás A tartalomszolgáltatást nyújtó site-ok 80%-a nem termel jövedelmet. A fogyasztók nem szívesen adnak ki pénzt a tartalomért, és van egy olyan előítéletük, hogy az online tartalom alacsonyabb minőségű. Ám az a fogyasztó, aki meggyőződik az online tartalom minőségéről, háromszor szívesebben fizet érte, mint offline társáért. Bevételre három lehetőség létezik: ha előfizetéses rendszerben kínálják a tartalmat ha ingyenes tartalomszolgáltatás mellett hirdetésből tesznek szert bevételre ha nemzeti vagy nemzetközi konstrukcióban támogatást kapnak a tartalomszolgáltatás létrehozásához és fenntartásához

13 A tartalomipar dimenziói 5/5 Copyright Szabadon hozzáférhető, letölthető, használható tartalom (free content). Kötelezően hivatkozandó, szabad terjesztésű és felhasználású tartalom (free content with exact reference to the source). Jogosultság alapján elsajátítható tartalom (titled content). Klasszikus szerzői jog

14 Kísérletek a tartalomipar mérésére a legtöbb országban nem állnak rendelkezésre megbízható adatok részterületeket mérnek, de ezek összege nem adja ki az egészt

15 Online tartalomipar – Nyugat-Európa

16 Online tartalomipar – Nyugat-Európa 2.

17 Lakossági tartalomfogyasztás 1.

18 Lakossági tartalomfogyasztás 2.

19 Lakossági tartalomfogyasztás 3.

20 A magyar lakosság és az internet

21

22 Használta-e az internetet tanulmányai során tanuláshoz?

23 Elégedettség  Elégedettségi skálák  Tartalom: 50% körüli 4-5-re értékeli  Hozzáférhetőség: közel 80% 4-5-re értékeli  Kommunikáció: hasonló

24 Az internet hatása a szülők szemszögéből

25 Az internet hatása a szülők szemszögéből 2.

26 Magyarország kihasználható tényezők Képi, vizuális kultúra fejlettsége Magas mobil penetráció, mobil ismeret (kulturális támogatás, ki is mutatható). Magasan kutatott területek, pl. matematika, számítástechnika, biológia tudásműhelyei Az ország méretéből következő előnyök, pl. –Átlátható tudományos és szakmai élet; interdiszciplináris kutatás könnyebb lehet, mivel kisebbek a tematikus tudásközösségek, ezért átláthatóbbak egymás számára –nem szokványos együttműködések könnyebben jöhetnek létre, például szektorok közötti együttműködések –Központosított oktatási rendszer –Központosított programok közepes erőforrás-befektetéssel is látható eredményeket tudnak elérni. Repülőrajt lehetősége: a későn jövők előnyének kihasználása. Még mindig relatíve olcsóbb humán és tárgyi költségek, mint Nyugat-Európában

27 Magyarország akadályozó tényezők Nyelvi korlátok, a magyar nyelv és a nyelvtudás hiánya mint korlátozó tényezők Alacsony internet penetráció Tőkehiány és tőkekivonás, ami csökkentheti az iparág méretét Előállítási költségekben nem tudunk a legtöbb ázsiai országgal versenyezni Az intra-indusztriális kapcsolatok egy részének elvesztése a tartalomiparon belül, amely akadályozhatja a digitális tartalmak terjedését és a jövőbeli innovációt és minőséget. Az inter-indusztriális kapcsolatok egy részének elvesztése (pl. digitális tartalomiparban dolgozók és a pénzügyi vagy termelési szférák dolgozói között), ami finanszírozási problémákhoz és az üzleti lehetőségek beszűküléséhez vezethet. Szinergiák elvesztése a termelési, támogatási és szétosztó iparágak között Harc a szaktudásért és az emberi erőforrásokért az iparágak között A magyar piac kicsi – „idegen nyelven”, vagy vizuális téren

28 Magyarország fejlesztési lehetőségek Kulcspontok: játékok, vizualizáció, szoftverfejlesztés. online játékpiac mobil játékpiac térképek, földrajzi információs rendszerek (GIS) adatvizualizációs programok, keretrendszerek fejlesztése bér-adatvizualizációs projektek felvállalása digitális animációs filmek videoklipp gyártó stúdiók vizualizációs oktatási szoftverek fejlesztése természettudományok ipari alkalmazásához (biológiai, szerves kémiai) vizualizációs szoftverek, termékek fejlesztése

29 Összegzés Az információs társadalommal együtt járó kikerülhetetlen elem Káosz: határvonalak, szereplők, funkciók, valódi haszon mértéke és formája Magyarországnak stratégiai lehetőség és kényszerűség Mérésekre van szükség

30 Köszönöm a figyelmet! Rab Árpád, kutató rab.arpad@ittk.hu http://www.ittk.hu BME – Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 1111, Budapest, Stoczek u. 2-4 St. épület 108. Telefon: 1-463-2526 Fax: 1-463-2547