1. Bevezetés. 1. 1. a tárgy célja: azoknak az eszközöknek és módszereknek a megismertetése és begyakoroltatása, melyek az érvelések megértéséhez, elemzéséhez,

Az előadások a következő témára: "1. Bevezetés. 1. 1. a tárgy célja: azoknak az eszközöknek és módszereknek a megismertetése és begyakoroltatása, melyek az érvelések megértéséhez, elemzéséhez,"— Előadás másolata:

1 1. Bevezetés

2 1. 1. a tárgy célja: azoknak az eszközöknek és módszereknek a megismertetése és begyakoroltatása, melyek az érvelések megértéséhez, elemzéséhez, kritikai vizsgálatához és értékeléséhez szükségesek; a jog területén használt sajátos érvelési technikák megismertetése;

3 1. 1. a tárgy célja/2: a lényeg: az alkalmazás nem egyszerűen „ismerni”, „tudni” kell, hanem a gyakorlatban használni

4 1. 2. az érvelés: a szó kétértelmű; mi csak azzal a jelentéssel foglalkozunk, amelyben az érvelés állítások strukturált együttesét (premisszákat és konklúziókat) jelenti az érvelés célja: bizonyítás, indokolás, egy állítás (tétel) alátámasztása a bizonyítás során az a kérdés, hogy a bizonyítandó állítás elfogadható, igazolt-e; (pl.: „A vádlott bűnös az ellene felhozott vádpontban.”)

5 1. 3. az érvelések szabályai: általánosak és specifikusak általános: az adott területtől, témától független szabályok (pl. logikai és pragmatikai) specifikus: az adott területen érvényes, sajátos szabályok (pl. jogi érvelés) jó az érvelés, elfogadható a bizonyítás akkor, ha a bizonyítás (érvelés) során a) a szabályokat betartották b) és az állításokat kellőképpen alátámasztották; a) részben, b) teljesen az adott területen elfogadott normáktól függ;

6 1. 3. az érvelések szabályai/2: mi a félév során az érvelések általános (formális és informális logikai) szabályaival foglalkozunk;

7 1. 4. az érvelések általános szabályainak vizsgálata: az érvelések vizsgálata során természetes nyelvi érvelésekkel foglalkozunk (a szimbolikus- formális logikai formulákat ezek ábrázolására használjuk, segítségképpen) figyelembe vesszük azt a kontextust, amelyben az érvelések megjelennek, az érvényességnél és a helytállóságnál gyengébb kritériumokat is megengedünk (ezek jelentéséről később lesz szó);

8 1. 4. az érvelések általános szabályainak vizsgálata/2: ugyanakkor: az érveléseket úgy tekintjük, mint állítások olyan strukturált egységét, amelyben az állítások egy csoportja (ezek a premisszák) indokolást, alátámasztást szolgáltat az állítások másik csoportja számára (ezek a konklúziók); ezeknek az érveléseknek a szerkezetét, az állítások közötti belső összefüggést vizsgáljuk;

9 1. 5. az érvelések jósága, erőssége: ez attól függ, hogy a premisszák mennyiben támasztják alá a konklúziót; az érvelések erősség szempontjából egy skálán helyezkednek el (tehát nem abszolút értéket képviselnek, hanem viszonylagosat!) a skála egyik vége: formális értelemben jó, érvényes érvelések, ezekben a premisszák igazsága szükségszerűen maga után vonja a konklúzió igazságát (ez a gyakorlatban nagyon ritka)

10 1. 5. az érvelések jósága, erőssége/2: a skála másik vége: a premisszák semmiféle alátámasztást nem adnak a konlúziónak, a premisszák irrelevánsak a konklúzió szempontjából; a kettő között helyezkednek el a különböző erősségű érvelések;