Temelésmenedzsment Production Management

Az előadások a következő témára: "Temelésmenedzsment Production Management"— Előadás másolata:

1 Temelésmenedzsment Production Management
II. előadás

2 Termékszerkezet – fazekas műhely vállalati rendszermátrix
Köcsög Tányér Kapacitás 50 kg/hét 100 Ft/kg 50 ó/hét 800 Ft/óra 10 kg/hét Agyag (kg/db) 1,0 0,5 Korongidő (ó/db) 0,5 1,0 Festék (kg/db) 0,1 Minimum (db/hét) 10 Maximum (db/hét) 100 Egységár (Ft/db) 700 1060 Fedezet (Ft/db) 200 1*X1+0,5*X2 < 50 0,5*X1+1*X2 < 50 0,1*X2 < 10 10 < X1 < 100 10 < X2 < 100 200 X1+200X2=MAX

3 Fazekas műhely vállalati rendszermátrix megoldása
Tehát hetente 33 köcsög és 33 tányér a megoldás Fedezet: 13,2 eFt/hét X1 33,3 1*X1+0,5*X2 < 50 0,5*X1+1*X2 < 50 0,1*X2 < < X1 < < X2 < X1+200X2=MAX X2 33,3

4 Az E-P mátrix kapcsolatfajtái

5 Vállalati rendszermátrix elemei
1.) Az erőforrás - produktum mátrix A vállalat erőforrásainak és produktumainak kapcsolatait line-áris és determinisztikus kapcsolatként - az erőforrás-felhasználási koeficiensek segítségével - írják le. Az E-P mátrix a gyártási operációs teret adja meg. 2.) Számszerűsíthető környezeti kapcsolatok (környezeti mátrix) A piaci értékesíthetőséget és az értékesítés kondícióit mutatja be, - azaz a piaci operációs teret adja meg.

6 Erőforrás-produktum mátrix

7 Környezeti mátrix

8 Erőforrás-produktum mátrix

9 A gyártási tervezés legfontosabb lépései
- a naptári tervezést megalapozó számítások - a nagyléptékű és az operatív naptári tervek elkészítése - a gyártási programok és a munkaadagolási utasítások elkészítése

10 A termelési terv a gyártmányok kibocsátásának határidőit rögzítik, meghatározza: a kibocsátás végső határidejét, az összes művelet elvégzését, ezek csatlakozását, a termelő-berendezések kihasználtságát.

11 A termelési tervet megalapozó számítások
Meghatározásra kerül - a rendszer kapacitása és - átbocsátóképessége, - a kapacitásra épülő optimális termékválaszték, - a gazdaságos sorozatnagyság, - a sorozatok átfutási ideje, - a gyártásban ismétlődő feladatok időbeni ritmusa, - a gyártás során keletkező és a gyártás folyamatosságát biztosító raktári készletek, - valamint a termelés költségei, várható árbevétele és nyeresége.

12 A gyártási kapacitás és az átbocsátóképesség
KAPACITÁS = az a (valamely mértékegységben kifejezett) termékmennyiség, amely adott termelő-berendezésen adott idő alatt a fennálló műszaki, szervezési és minőségi feltételek mellett maximálisan előállítható. ÁTBOCSÁTÓKÉPESSÉG = a vizsgált időszakban megvalósítható reális teljesítmény. A tervezés során ezzel a teljesítőképességgel számolunk, - (a munkarend szerinti adott munkaerőlétszámmal és szakképzettséggel, a technikai és technológiai átlagos színvonallal).

13 Az átbocsátóképesség meghatározása
- először meghatározzuk a homogén termelési keresztmetszetek időalapját, - majd ezt összevetjük a különböző termékek gyártási időszükségletével.

14 Az időalapok számítása Naptári időalap
Tn= N*msz*mo*gsz (h/időszak) Tn= a naptári időalap (h/időszak) N = a naptári napok száma az időszakban (365 nap/év) msz= a napi maximális műszakszám (pl. 3) mo= egy műszak maximális óraszáma (pl. 8 h) gsz= a homogén gépcsoportba tartozó gépek száma

15 Az időalapok számítása Hasznos időalap
Th =Tn - tTMK (h/időszak) Tn = naptári időalap tTMK= a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak)

16 Az időalapok számítása Munkarend szerinti időalap
T 'n= N ' *m' sz*m' o*g' sz (h/év) T ' n= a munkarend szerinti időalap (h/időszak) N ' = a munkanapok száma az időszakban (250 nap/év) m ' sz= a napi tényleges műszakszám (1, 2, v 3) m ' o= egy műszak tényleges óraszáma g ' sz= az adott termelési feladatban ténylegesen dolgozó homogén gépcsoportba tartozó gépek száma

17 Az időalapok számítása Munkarend szerinti hasznos időalap
T ' h =T ' n - tTMK (h/időszak) T ' n= a munkarend szerinti időalap (h/időszak) tTMK= a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak)

18 Erőforrás nagyság meghatározása
E =  * T ' h E = erőforrás-nagyság T ' n= a munkarend szerinti időalap (h/időszak  = teljesítményszázalék

19 A gyártás átbocsátó képessége és egy sorozat átfutási ideje
Á = E/ T (db/időszak) E = erőforrásnagyság (pl. óra/időszak) T = te/s+td (pl. óra/db) te – előkészítési idő s – darabszám Td – darabidő Tá= (Átf+te)/E (idő/sorozat) Á tf = technológiai átfutási idő (óra/sorozat)

20 A gyártási főfolyamat tervezésének néhány eleme
A művelet fogalma = a folyamatnak azt a részét, amelynek tartama alatt a munka alanya, a munka eszköze és a munka tárgya ugyanaz marad azt egy műveletnek tekintik. Több egymást rendszeresen követő művelet a munkaszakasz. Több munkaszakasz alkotja a folyamatot

21 A folyamat teljes átfutási ideje
Ái = Á tf + Tm + Tk Ái = teljes átfutási idő (óra/folyamat) Á tf = technológiai átfutási idő (óra/folyamat) Tm = a műveletek közötti (hasznos) idő, ami szállítással, ellenőrzéssel telik el Tk = kieső idő Vagy Ái = Á tf /   = teljesítményszázalék

22 Egymás utáni műveletkapcsolás (4 darados sorozat 3 művelet)
t1I t1II t1III t1IV t2I t2II t2III t2IV t3I t3II t3III t3IV 1. művelet 2. művelet 3. művelet Átfs =  ti+ (n - 1)  ti

23 Párhuzamos műveletkapcsolás (4 darabos sorozat 3 művelet)
t1I t1II t1III t1IV t2I t2II t2III t2IV t3I t3II t3III t3IV 1. művelet 2. művelet 3. művelet Átf p =  ti+ (n - 1)  tf ahol t2=tf

24 Átfedéses műveletkapcsolás (4 darabos sorozat 3 művelet
t1I t1II t1III t1IV t2I t2II t2III t2IV t3I t3II t3III t3IV 1. művelet 2. művelet 3. művelet

25 A folyamat technológiai átfutási idejének meghatározása
Egymásutáni műveletkapcsolás Átfs =  ti+ (n - 1)  ti a várakozási idő: Cv =(n-1)  ti Párhuzamos műveletkapcsolás Átf p =  ti+ (n - 1)  tf tf – fő művelet hossza a várakozási idő: Cv =(n-1)  tf

26 Termelő berendezések térbeli rendezése I
Termelő berendezések térbeli rendezése I. Gépelvű - vagy más néven műhelyrendszerű - berendezés

27 Termelő berendezések térbeli rendezése II Termékelvű - vagy folyamat-rendszerű - berendezés

28 Termelő berendezések térbeli rendezése III
Csoporttechnológiára épülő - vagy gépcsoport - berendezés A helyhez kötött berendezés

29 - Kp – proporcionális költség F - fedezet - Kf - fix költség
ÁKFN struktúra Áb – árbevétel - Kp – proporcionális költség F fedezet - Kf fix költség Ny nyereség

30 Egytermékes vállalat termelési függvénye
Q=f(x) rövid távú termelési függvény x= a termeléshez felhasznált munkaerő mennyisége az adott időszak alatt, Q a megtermelt termék mennyisége. Q = f(x) = ax + bx2- cx3, ahol a,b,c >0

31 A termelési függvény elemzésének két alapfogalma
- a határtermelékenység = azt fejezi ki, hogy mennyivel nő a termelés, ha egységnyivel növeljük a felhasznált változó input mennyiségét. Ha f(x) folytonos és sima, akkor a határtermelékenységi függvény jól közelíthető f(x) derivált függvényével. HT(x) = f'(x)=a+2bx-3cx2 - az átlagtermelékenység = az egységnyi változó inputra jutó átlagos termelési szintet fejezi ki. Esetünkben az átlagos munkás termelékenységét. ÁT(x) =f(x)/x=a+bx-cx2

32 A határtermelékenység ott maximális, ahol a termelési függvénynek inflexiós pontja van, és ott zérus, ahol a termelési szint maximális. Az átlagtermelékenység ott maximális, ahol a határtermelékenység és az átlagtermelékenység egyenlő.

33 Egytermékes vállalat költség függvénye (Kp)
HA Q=f(x) –ből kifejezzük az x inputerőforrás igényt és azt megszorozzuk annak fajlagos költségével megkapjuk a termelés költségfüggvényét Az így kapott költségfüggvény a proporcionális költségeket mutatja be (Kp). A Q=f(x) függvényből úgy fejezhető ki x, hogy a függvény inverzét képezzük: Kp(Q)=vf-1(Q).

34 Egytermékes vállalat költség függvénye (K)
A változó költségekhez hozzá kell még adni a fixnek tekintett inputok költségeit (Kf), hogy megkapjuk a teljes költséget (K). K(Q)=Kp(Q)+Kf

35 Határ és átlagos költsége
A határköltség (HK) a változó költség növekményét jelenti amikor a termelési szint egy egységgel növekszik, - azaz az utolsó termék előállítási költsége Átlagos változóköltség (AKp) = a változó költség és a volumen hányadosa Átlagos teljes költség (AK) = teljes költség és a volumen hányadosa

36 vállalat bevételi függvénye B(Q)=pQ; ahol p = egyensúlyi ár
A vállalati profitfüggvény N(Q)=B(Q)-K(Q) A profitmaximum létezésének feltétele, hogy a fenti függvény deriváltja zérus legyen  N/  Q =  B/  Q -  K/  Q = 0 Azaz HB(Q) - HK(Q) = 0; ahol HB(Q) = a határbevételi görbe. Azaz a profitmaximum ott van ahol a határbevétel azonos a határköltséggel.

37 Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra elemei

38 Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra

39 A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség-struktúra
1. Proporcionális költségek (Kp) a./ Eredeti proporcionális költségek (Kpe) - alapanyag- felhasznált félkész termék- közvetlen bér és közterhei- egyéb közvetlen költségek (pl. volumennel egyenesen arányos gyártási és értékesítési különköltségek) b./ Redukált proporcionális költségek (Kpr) a főbb szervezeti egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenével arányosan változó része 2. Fix költségek (Kf) a./ Eredeti fix költségek (Kfe) - értékcsökkenési leírás- egyéb fix költségek b./ Redukált fix költségek (Kfr) a főbb szervezeti egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenétől független része

40 A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség
Vállalati összes költség Kö = Kp + Kf Költségváltozási tényező:  =K p/ K ö Rezsi tényező: R = Kp red/K p R20 % a gépiparban, R % az élelmiszeriparban, a könnyűiparban

41 ÁKFN struktúra Áb – árbevétel - Kp – proporcionális költség
F fedezet - Kf fix költség Ny nyereség

42 Az ÁKFN struktúra – a volumen függő költségszerkezet
Áb K Fix K Prop N Q Áb Qx, Ábx

43 ÁKFN struktúra – példa 1 Áb: - Kp: F: KF: N: Egy vállalat adatai:
Ab: mill Ft Kö: mill Ft δ = ,7 Mekkora a nyereség? Költség struktúra: KÖ = KP + KF δ = KP/KÖ Kp= 0,7*900 = 630 mill Ft Kf = = 270 mill Ft Áb: - Kp: F: KF: N: 1000 mill Ft mill Ft 370 mill Ft - 270 mill Ft 100 mill Ft

44 ÁKFN struktúra – példa 2 Áb: Áb: - Kp: - Kp: F: F: KF: KF: N: N:
1000,0 1061,5 mill Ft Δa= 6 % 1000 mill Ft mill Ft - 661,5 - 661,5 mill Ft 338,5 370 mill Ft 400,0 mill Ft - 300,0 - 300 mill Ft - 270 mill Ft 38,5 100,0 mill Ft 100 mill Ft A vállalat 10 %-os béremelésre kényszerül, amelynek nyomán a proporcionális költségek 5 % -kal a fix költség pedig 30 mil-lió forinttal növekednek Hány %-os áremeléssel lehet az eredeti nyereségtömeget visszaállítani ?

45 Mi is történt? K Áb K Fix 100 K Prop ████ 1000 38,5 ███ N ███ 100 ███
630 300 ███ 270 Q Áb Qx, Ábx

46 Mi is történt - mégegyszer?
K N Q Áb Qx, Ábx

47 Másik megoldás – volumen növelés
██ N Q Áb Qx, Ábx Qx2

48 Mára ennyit