Társasági adó évi LXXXI. törvény (Tao. tv. ) a 2011

Az előadások a következő témára: "Társasági adó évi LXXXI. törvény (Tao. tv. ) a 2011"— Előadás másolata:

1 Társasági adó 2012. 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv. ) a 2011
Társasági adó évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) a évi CLVI. törvény* szerinti módosításokkal *Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. tv.

2 Társasági adó 2011. Felkészülés a társasági adóbevallásra (nyomtatványok) számú bevallás - a KETTŐS könyvvitelt, valamint az EGYSZERES könyvvitelt vezető adózók számára (a nonprofit szervezetek is) Határidő: május 31., illetve az üzleti év mfn-ját követő 150. nap de 2012-től – Szt., Art. módosításával összhangban – a határidő 150 nap helyett: az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja (2011. évre is alkalmazható) - 1129EUD bevallás - a) az előtársaság, b) a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó, c) a devizanemet váltó adózó Határidő: adóév utolsó napját követő 90. nap - a) és c) adóév utolsó napját követő 150. nap - b) számú bevallás - társasági adóelőleg feltöltés bevallása Határidő: december 20., üzleti év utolsó hónap 20. napja számú bevallás - társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat: „X”-szel Határidő: február 25. - 1171EVA bevallás - a évre az Eva tv. szerinti adózást első ízben választó adózó évi társasági adó bevallására Határidő: adóév utolsó napját követő 150. nap Ácsné M .J Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.)

3 Társasági adó 2011. Feltöltési kötelezettség
Az adózónak az adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, ha az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 M Ft-ot. A jövedelem-(nyereség-)minimum is lehet adóalap! Feltöltésre nem kötelezett: - az adózó a megszűnésekor (akár átalakulásnál a jogelőd), - előtársasági adóév (akár önálló, akár összevont), - nevesített adózók, pl. alapítvány, egyház, kh, kkh nonprofit gazdasági társaság. Várható fizetendő adó = [Éves várható bevétel – EU-tól, kv-ből járó támogatás ig meg nem kapott összege] – Éves várható költség, ráfordítás = Adózás előtti eredmény ± Korrekciók = Adóalap x 10/19% = Számított adó – Adókedvezmény. Az adózónak lehetősége van – az Art. 42. § (2) bek. alapján –, hogy az esedékesség előtt előleg-módosítást kérjen az adóhatóságtól, számításokkal alátámasztva. A feltöltésre kötelezett a bevallás lap 15. sor a) oszlopában szerepelteti a kiegészítés összegét, a nullát is, ha a bevallásig már teljesítette a várható adó teljes összegét. Ácsné M .J Tao. tv. 26. § (10)

4 Bejelentett részesedés 2012. (módosul)
A bejelentett részesedés fogalmának módosítása következtében jétől: – a szerzés követő 60 napon belül lehet bejelenteni a részesedés-szerzést (ez 2011-ig 30 nap); – nem szükséges bejelentést tenni abban az esetben, ha a részesedés százalékos mértéke nem, csak annak értéke nő (2011-ig kellett); – az üzletvezetés helyére tekintettel belföldinek minősülő adózónak lehetősége lesz bejelenteni azokat a részesedéseket, amelyeket a tényleges üzletvezetés helye áthelyezését megelőzően szerzett (bármikor, akár több éve); – meghatározásra kerül a részesedés szerzésének időpontja (amit eddig is így kellett érteni). Amikor a részesedés mértéke (%) nem, csak az értéke változik (nő) ig bejelentés-köteles. Példa: Ha „A” cég 30%-os (30 M Ft) bejelentett részesedéssel rendelkezik „B” cégben, és „B” cégben 40 M Ft-tal emelik a jegyzett tőkét, amelyből az „A” cég 12 M Ft-ot teljesít, akkor „A” cég részesedésének a mértéke marad 30%, de az értéke 30 M Ft-ról 42 M Ft-ra nő. Ezt a 12 M Ft-os tőkeemelést eddig (2011-ig) a bejegyzése napjával be kellett jelenteni, amit a módosítás következtében (2012-től) nem kell. A tartási időszakot az első 30 M Ft megszerzésétől kell számítani a 12 M Ft-tal történt emelésre is. A jei hatályra tekintettel, ha a előtt szerzett részesedés mértéke (%) nem, csak annak értéke nőtt, amit be kellett jelenteni, „úgy marad”, bejelentett marad 2012-től is. Ácsné M .J Tao. tv. 4. § 5. pont

5 Bejelentett immateriális jószág 2012. (új)
Bejelentett immateriális jószág: jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (szellemi termék, vagyoni értékű jog) szerzése, feltéve, hogy az adózó a szerzést követő 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; Csökkenti az adózás előtti eredményt: A bejelentett immateriális jószág értékesítése, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része, feltéve, hogy az adózó (ideértve a jogelődjét is) az immateriális jószágot az értékesítést (kivezetést) megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván. Növeli az adózás előtti eredményt: A bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében az elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része. Ácsné M .J Tao. tv. 4. § 5/a., 7. § (1) e), 8. § (1) n)

6 Be nem jelentett immateriális jószág 2012. (új)
Csökkenti az adózás előtti eredményt: a jogdíjbevételre jogosító be nem jelentett immateriális jószág - értékesítéséből, - nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredménynek – az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része – az Eredménytartalékból az adóévben Lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján Lekötött tartalékként kimutatott összege. Felhasználás: a bevételi többlet Lekötött tartalékba helyezett összege újabb jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szerzésére használható fel. Felhasználási időszak: a lekötés (először a 2012.) adóévét követő 3 adóév. Szankció: nem az előírtak szerinti felhasználás esetén lekötés adóévében hatályos adómérték + késedelmi pótlék megfizetése. Ha a be nem jelentett jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág kivezetése során veszteség-jellegű különbözet keletkezik, ahhoz növelő tétel nem kapcsolódik. Ácsné M .J Tao. tv. 7. § (1) c), 7. § (16)

7 Fejlesztési tartalék 2011-2012. (változatlan)
Csökkenti az adózás előtti eredményt: - Eredménytartalékból a Lekötött tartalékba átvezetett, az adóév utolsó napján Lekötött tartalékként kimutatott összeg, - de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50%-a, - és legfeljebb adóévenként 500 millió forint. Felhasználható: az adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően. Nem használható fel: - apportként átvett eszköz alapján, - térítés nélkül átvett eszköz címén, - olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban, amely után nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést; ez alól kivétel (felhasználható) a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület-, építmény-beruházásra (2007-től). Felhasználási időszak: - a adóévi képzést követő 6 adóév – ha volt a évi beszámolóban Lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék - a adóévtől a képzést követő 4 adóév. Szankció: a nem beruházási célra történő felhasználás, illetve a fel nem használás esetén a lekötés adóévében hatályos adómérték + késedelmi pótlék megfizetése. Ácsné M .J Tao. tv. 7. § (1) f), 7. § (15), 29/I. § (5)

8 Ingyenes juttatások 2011. Nyilatkozat, mint az elismert költség feltétele (3. sz. mell. „A” fejezet 13.). Növeli az adózás előtti eredményt: 2011.: Nem elismert az adóalapnál az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az ingyenesen nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt áfa, ha - a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy - az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol. A adóévre hatályos szabályozás szerint a támogatást nyújtó adózónál a támogatás összege növelő tétel, ha nem rendelkezik a juttatásban részesülő (belföldi adózó) fentiek szerinti nyilatkozatával, függetlenül attól, hogy - közhasznúsági besorolással rendelkező szervezetet támogatott, - egyházat támogatott, - közérdekű kötelezettségvállalás céljából nyújtotta a támogatást, - jogszabályi előíráson alapult a támogatása. Nyilatkozat nélkül csak akkor nem kell alkalmazni a növelő tételt, ha a juttatásban nem társasági adóalany (pl. költségvetési szerv, egyéni vállalkozó, magánszemély, közérdekű kötelezettségvállalás) részesül, vagy a támogatást nem bevételként kell elszámolni (egyszeres könyvvitelt vezető szervezetnél a kapott tárgyi eszköz, szolgáltatás). Ácsné M .J Tao. tv. 3. sz. mell. „A” fejezet 13. pont

9 Ingyenes juttatások 2012. (módosul)
Adomány-fogalom: ig volt ben és 2011-ben nincs től ismét lesz 2012-től: Adomány: - a közhasznú tevékenység, azaz a közhasznú szervezet, [a kiemelkedően közhasznú szervezet*] részére [a közhasznú szervezetekről szóló**] törvényben nevesített közhasznú tevékenység, [a kiemelkedően közhasznú* besorolást megalapozó közfeladat] támogatására, valamint - a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá - a közérdekű kötelezettségvállalás céljára = az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, = térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, = térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben és az Szja tv-ben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás. * A Civiltörvény elfogadásával (T/4866.) megszűnik a kiemelkedően közhasznú fokozat. Ácsné M .J Tao. tv. 4. § 1/a ** Elfogadását követően a Civiltörvény

10 Ingyenes juttatások 2012. (módosul)
Növeli az adózás előtti eredményt (3. sz. mell. „A” fejezet 13.) 2012.: Nem elismert az adóalapnál az adózó által (a közhasznú, [kiemelkedően közhasznú*] szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából visszafizetési kötelezettség nélkül adott pénz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az ingyenesen nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha - a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy - az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol. Nem növeli az adózás előtti eredményt az adomány (3. sz. mell. „B” fejezet 17.) 2012.: Elismert az adóalapnál az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, [a kiemelkedően közhasznú szervezet,*] az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, [továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot*]. Nem növeli az adózás előtti eredményt (3. sz. mell. „B” fejezet 19.) 2012.: Elismert az adóalapnál az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy annak átadása, nyújtása jogszabályon alapul. Ácsné M .J Tao. tv. 3. sz. mell. „A” fejezet 13., „B” fejezet 17., „B” fejezet *megszűnik a kkh fokozat

11 Ingyenes juttatások 2012. Példák – elismert költségek a adóévtől: Ha a támogatást közhasznú szervezet nyújtja egy másik szervezetnek, nem kell vizsgálni, hogy a támogatásban részesülő adózás előtti eredménye a támogatás nélkül számítva negatív lesz-e, nincs növelő tétel. Például: Ha „A” közhasznú alapítvány „B” alapítványnak nyújt támogatást, nem kell „B” alapítványtól nyilatkozat, „A” közhasznú alapítvány nem növel a támogatással. (Adományozásnál az elismert költség feltétele az igazolás.) Ha a támogatást „C” cég nyújtja „A” közhasznú alapítvány részére adományként, úgy nem kell „A” alapítványtól nyilatkozat, „C” cég nem növel a támogatással (ha kap igazolást). Ha bármely adózó közérdekű célú kötelezettségvállalást tesz (ami adománynak minősül), nyilatkozat nélkül nem növel a támogatással (igazolás szükséges. Ha a támogatás nyújtása – bármely adózó részéről – jogszabályon alapul, nem növel a támogató (nem kell sem nyilatkozat, sem igazolás). Ha azonban „A” cég egy másik, „B” cégnek nyújt támogatást, akkor változatlanul szükséges a nyilatkozat, amelynek birtokában a támogató „A” cég nem növel. Figyelem! Ez esetben azonban kettős nyilatkozat-adási feltétel áll fenn: - nyilatkozat az eredményről (nem lesz negatív …), - nyilatkozat a beszámoló elkészítését követően (valóban nem lett negatív …). Változatlanul 2012-től is (nyilatkozat nélkül) elismert költség a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezet, a látvány-csapatsport támogatására adott juttatás [Tao. tv. 3. sz. mell. „B” fejezet 15.]. Változatlanul elismert költség továbbá az Összefogás az Államadósság Ellen Alapnak adott támogatás is [2011. évi LVII. törvény 2. §]; az indokolás szerint: az Alap vagy az adózó számlavezető hitelintézete által kiállított „támogatási igazolás” alapján, amelynek megfelel az átutalást tanúsító bankbizonylat, melynek megjegyzés rovatában célszerű jelölni a jogcímet. Ácsné M .J Tao. tv. 3. sz. mell. „A” fejezet 13., „B” fejezet 17., „B” fejezet 15., 19.

12 Ingyenes juttatások 2009-ig kapott - átmeneti szabály
jétől megszűnt a kapott támogatáshoz kapcsolódó kedvezmény. A támogatásban részesülőnél nem csökkenti az adózás előtti eredményt (fő szabály szerint 2012-ben sem) a kapott támogatás, juttatás (pénz, eszköz, szolgáltatás), átvállalt tartozás, elengedett kötelezettség adóévi bevételként elszámolt összege. Egyetlen kivétel van– az átmeneti rendelkezés szerint – az elhatárolás esetére, amely szerint az adózó a éig - elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt az adóévben elszámolt bevételre, - kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételre a Tao. tv én hatályos 7. § (1) bekezdés ly) pontja és (8) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, utoljára azon adóévi adóalap utáni adó megállapításánál, amelynek utolsó napja évben van. Példa: ha egy társaság a 2009-ben kapott 100 e Ft támogatásának – a számviteli előírások szerint – a teljes összegét 5 évre elhatárolta, akkor a 2010., a és a adóévekben az elhatárolásból visszavezetett 20 e Ft/adóév összeggel csökkentheti adózás előtti eredményét. A még hátralévő e Ft a és a adóévekben bevételként adózik az eredményben (nem csökkentő tétel). Ácsné M .J Tao. tv én hatályos 7. § (1) ly), 7. § (8); 29/I. § (2)

13 Ingyenes juttatások 2012. – átadó kedvezménye (módosítás)
Csökkenti az adózás előtti eredményt: az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, ingyenes szolgáltatás bekerülési értékének - 50%-a [kiemelkedően közhasznú szervezet és*] a Magyar Kármentő Alap, illetve a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén, - 20%-a tartós adományozási szerződés esetén de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. Tartós adományozás**: a közhasznú szervezet és támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább 3 évben, évente legalább egy alkalommal - azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. * a Civiltörvény szerint megszűnik a kiemelkedően közhasznú fokozat **a Civiltörvény tartalmazza majd az értelmező rendelkezései körében Ácsné M .J Tao. tv. 7. § (1) z)

14 Termőfölből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság tagjának részesedés kivonása (új) Termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság [4. § 18/b)]: az adózó, amennyiben a beszámolójában az eszközök mérlegforduló-napi értékének a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembe vétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75%. Termőföldből átminősített ingatlan [4. § 18/c)]: A művelési ág változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről szóló döntés meghozatalának a napjától számított 5 adóéven keresztül az az ingatlan, amely a művelési ág változás átvezetése eredményeként az ingatlan-nyilvántartásban termőföldből művelés alól kivett területté vált (ideértve az ingatlan alrészletében bekövetkező ilyen változást is), kivéve, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére az átminősítést (azaz a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre emelkedése napját) legalább 5 adóévvel megelőzően került sor. Ha megállapítást nyer, hogy adott társaság termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaságnak minősül (túllépi a 75%-os arányt), akkor az ilyen társaság tagjának – pusztán ennek okán – nem keletkezik adókötelezettsége. Ha azonban e tag az ilyen társaságban fennálló részesedését (annak egy részét) árfolyamnyereséggel értékesíti, vagy részesedése egyéb jogcímen kivezetésre kerül, amelyen pozitív eredményt realizál, akkor meg kell vizsgálni, hogy keletkezik-e adóalap-növelési kötelezettsége. Ácsné M .J Tao. tv. 4. § 18/b), 4. § 18/c)

15 Termőfölből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság tagjának részesedés kivonása (új) Növeli az adózás előtti eredményt [8. § (1) bek. k)]: a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság tagjánál azon összeg kétszerese, amellyel a részesedés értékesítéséből származó árfolyamnyereség (a részesedés egyéb jogcímen történő kivezetése esetén a ráfordítást meghaladóan elszámolt bevétel összege) meghaladja a részesedés tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt. Szokásos eredménynek [előző korrekció alkalmazásában 8. § (2) bek. a)]: részesedés átruházása, kivezetése esetén a részesedés bekerülési értéke 0,3%-ának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét kell tekinteni, azzal, hogy – át-ruházásnál, kivezetésnél – mindig a régebben szerzett részesedés átruházását kell feltételezni. Ha tehát a tag a részesedését (annak egy részét) értékesíti, vagy a részesedése bármely jogcímen kivezetésre kerül, meg kell vizsgálni, hogy az annak során keletkezett bevételi többlet meghaladja-e az előírtak szerinti szokásos eredményt. Ha nem haladja meg, akkor nincs korrekció [akkor sincs, ha az ügylet veszteséggel történik]. Ha meghaladja, akkor a tagnak a bevételi többlet kétszeresével meg kell növelnie az adózás előtti eredményét. Átmeneti rendelkezés [29/Q. § (4) bek.]: A 8. § (1) bek. k) pontja, valamint 8. § (2) bek. rendelkezéseit – az eltérő üzleti évet alkalmazó adózókra is kiterjedően – a hatályba lépésüket követően értékesített (kivezetett) részesedés adókötelezettségére kell alkalmazni. Ácsné M .J Tao. tv. 8. § (1) k), 8. § (2) a), 29/Q. § (4)

16 Termőfölből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság tagjának részesedés kivonása (új) Példa: Ha „A” cég évi beszámolójában (mérlegforduló-napi könyv szerinti, nyilvántartási értéken) Összes eszköz értéke – Követelések – Értékpapírok (a befektetett eszközök + a forgóeszközök között kimutatott együtt) – Pénzeszközök 100 M Ft A belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlanok értéke: 80 M Ft. 80 M/100 M = 80% > 75%  „A” cég termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság. Ha „A” cég tagja „B” cég án értékesíti a részesedését 70 M Ft árfolyam-nyereséggel, meg kell állapítani, hogy ez a 70 M Ft meghaladja-e a részesedés tulajdonban tartásának időszakára számított szokásos eredményt (ha igen, adókötelezettséget keletkeztet). Szokásos eredmény számítása, ha pl.: az eladott részesedés bekerülési értéke 100 M Ft a tulajdonban tartás naptári napjainak száma: 190 nap 100 M Ft x 0,3% = 0,3 M Ft x 190 nap = 57 M Ft Szokásos eredmény, amelytől több a 70 M Ft. 70 M – 57 M = 13 M x 2 = 26 M Ft-tal kell megnövelni az adózás előtti eredményt „B” cégnek. Ácsné M .J Tao. tv. 8. § (1) k)

17 Termőfölből átminősített ingatlan értékesítése 2012. (új)
Termőföldből átminősített ingatlan [4. § 18/c)]: A termőföldből átminősített földterület (ideértve annak alkotórészeit is), az átminősítését követő 5 adóéven keresztül, kivéve, ha a termőföldet tulajdonosa az átminősítést legalább 5 adóévvel megelőzően szerezte meg (ld. pontosan: 15. dián). Növeli az adózás előtti eredményt [8. § (1) bek. l)]: a termőföldből átminősített ingatlan értékesítése, vagy más módon a könyvekből való kivezetése következtében elszámolt jövedelem (az elszámolt bevétel és a könyv szerinti érték, valamint a beruházási számlán kimutatott összeg különbözete) azon részének a kétszerese, amellyel az elszámolt jövedelem meghaladja a termőfölből átminősített ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt. Szokásos eredménynek [előző korrekció alkalmazásában 8. § (2) bek. b)]: termőföldből átminősített ingatlan átruházása, kivezetése esetében az ingatlan bekerülési értéke (a beruházási számlán kimutatott összeggel növelt együttes értéke) 0,3%-ának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét kell tekinteni. Átmeneti rendelkezés [29/Q. § (4) bek.]: A 8. § (1) bek. l) pontja, valamint 8. § (2) bek. rendelkezéseit – az eltérő üzleti évet alkalmazó adózókra is kiterjedően – a hatályba lépésüket követően termőföldből átminősített ingatlan adókötelezettségére kell alkalmazni. Ácsné M .J Tao. tv. 4. § 18/c), 8. § (1) l), 8. § (2) b), 29/Q. § (4)

18 Termőfölből átminősített ingatlan értékesítése (új)
Értékesítő bármely adózó – nem csak termőfölből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság – lehet, amelynek van termőföldből átminősített ingatlana (akár 1 db) és azt eladja. Példa: Ha „A” cég án értékesíti a termőföldből átminősített ingatlanát 30 M Ft* jövedelemmel, meg kell állapítani, hogy eredményez-e ez nála adókötelezettséget, azaz meghaladja-e a 30 M Ft elszámolt jövedelem a termőföldből átminősített ingatlan tulajdonban tartásának időszakára számított szokásos eredményt. * 130 M Ft bevétel – 60 M Ft ráfordítás ( i könyv szerinti érték) – 40 M Ft költség, ráfordítás (A 16. Beruházási szla T oldalán lévő, 2012-ben ig 30 M Ft pozitív különbözet (jövedelem) könyvelt költség a Nyitó összeggel együtt, amit még nem aktivált az adózó az Ingatlan szlára) Szokásos eredmény számítása, ha pl.: az eladott ingatlan bekerülési értéke 60 M Ft a tulajdonban tartás naptári napjainak száma: 64 nap 60 M Ft + 40 M Ft = 100 M Ft x 0,3% = 0,3 M Ft x 64 nap = 19,2 M Ft a Szokásos eredmény 30 M – 19,2 M = 10,8 M x 2 = 21,6 M Ft-tal kell megnövelni a adóévi adózás előtti eredményt „A” cégnek. Ácsné M .J Tao. tv. 8. § (1) l) pont

19 Osztalék 2012. Osztalék (új fogalom):
a számvitelről szóló törvény szerint pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott összeg, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként. Csökkenti az adózás előtti eredményt az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevételt). Tekintve, hogy van olyan külföldi társaság, amely az eredmény terhére számolja el az osztalékot (és nem a tagokkal szembeni kötelezettségként), ha az ilyen külföldi társaság a magyar cég tagjának jövedelmet juttat, az nem minősül osztaléknak, így annak összegével nem csökkenthető az adózás előtti eredmény. Ácsné M .J Tao. tv. 4. § 28/b.), 7. § (1) g)

20 Ki nem fizetett osztalék elengedése 2012. (átmeneti szabály)
Elengedett követelés (2010-től) - általános szabály Növeli az adózás előtti eredményt az adóévben elengedett követelés, ha a jogosult követelését magánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozása részére engedi el. Nem csökkenthet, akinek a javára elengedésre kerül a követelés (bevételként adózik). Elengedett osztalék (2012-től) - átmeneti szabály Csökkenti az adóalapot a üzleti években megállapított ki nem fizetett osztalék jét követő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege. Nem növeli az adóalapot az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege, (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Figyelem! Az általános szabály a követelés elengedéséről szól, az átmenet pedig csak a évi jóváhagyott osztalékkövetelésre, annak elengedésére vonatkozik! Ácsné M .J Tao. tv. 29/Q. § (3)

21 K+F tevékenység kedvezménye 2012. (módosul)
Csökkenti az adózás előtti eredményt - változatlanul - az adózó saját tevékenységi körében végzett K+F közvetlen költsége. 2012.: Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység [Tao. tv. 4. § 32.]: - ha az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végez K+F tevékenységet, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít; saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költségének minősül a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös K+F tevékenység keretében egymás között megosztva végzett K+F tevékenység közvetlen költsége is. Kutatás-fejlesztési megállapodás [Tao. tv. 4. § 23/e)] a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló évi CXXXIV. törvény (Innovációs tv.) 4. § 10. pont szerinti kutatás-fejlesztési megállapodás. K+F fogalmak (alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés) az Innovációs tv-be* kerültek (4. §). Növeli – új szabályként – az adózás előtti eredményt [Tao. tv. 3. sz. mell. „A” fejezet 15.]: a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, ha az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez nem kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben növelés felmerül az elszámolt költséggel és – ha ilyen történt – az adózás előtti eredményt csökkentő tétellel is. *Erre hivatkozik: Szja tv., Szt., évi XC. tv. Ácsné M .J Tao. tv. 4. § 23/e), 32., 7. § (1) t), (17)-(18), 3. sz. mell. „A” fejezet 15.

22 K+F tevékenységhez kapcsolódóan, és innovációs járulék
Megszűnik – a megkezdett adókedvezmények „kifutásával” – a K+F tevékenység közvetlen költségei között elszámolt bérköltséghez, valamint a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltséghez kapcsolódóan az adókedvezmény lehetősége [hatályát veszti a Tao. tv. 22. § (9) és (10) bek.]. Az átmeneti rendelkezés szerint a éig elszámolt bérköltség után a Tao. tv. 22. § (10) bekezdésének én hatályos szövege szerinti adókedvezmény utoljára a évi adóalap utáni adóból vehető igénybe (2011-ben + 3 azt követő adóévben) [Tao. tv. 29/Q. § (2)]. Megszűnik a Frascati Kézikönyvre hivatkozás [hatályát veszti a Tao. tv. 31. § (2) bek. c) pontja]. Új jogosítvány, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SzTNH) – hatásköre bővítésével – hatósági tevékenységként a K+F jelleg minősítésére lesz jogosult. A szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról benyújtott T/4859. számú Tv.jav. tartalmazza a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló évi XXXIII. törvény 115/H. §-át kiegészítő új (2a) bekezdését, amely szerint: „az SzTNH – külön jogszabály alapján – ellátja a K+F tevékenység előzetes minősítésének feladatait, valamint közreműködik olyan szakkérdések eldöntésében, amelyek a tevékenység K+F-nek való minősítését, valamint egyes költségeknek a K+F tevékenységhez való hozzárendelhetőségét érintik.” Változások az innovációs járulék-kötelezettség tekintetében: - változik a besorolás módja, mivel a évi XC. tv. 3. § (2) bekezdésében hatályát veszti a évi XXXIV. tv. „3. § (2)–(3) bekezdése” szövegrész, amelynek következtében az adóév első napjára az innovációs járulék tekintetében is a Tao. tv. szerinti vállalkozási méret-meghatározás az irányadó; - megszűnnek a „járulék bruttó/nettó összege” kifejezések, mivel megszűnnek a járulék éves bruttó összegét csökkentő költség-levonások [hatályát veszti a évi XC. tv. 4. § (3) bek.]. Ácsné M .J Tao. tv. 29/Q. § (2), T/4859. sz. Tv.jav., évi XC. tv.

23 Elhatárolt veszteség leírása 2012. (módosul)
Nem változik, hogy a veszteség elhatárolása adóhatósági engedély nélkül történhet, azaz – először a adóévi veszteségelhatárolásra alkalmazható –, ha a 6. § (1)–(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (elhatárolt veszteség). Változik, szigorodik 2012-től a veszteség leírásának lehetősége [17. § (2)]: A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50%-áig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni. A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózó az elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával is rendezheti oly módon, hogy a megelőző két adóév adózás előtti eredményét csökkenti az elhatárolt veszteség összegével, de adóévenként legfeljebb az adóév adózás előtti eredményének 30%-ával. Ha az adózó e lehetőséggel nem él, az elhatárolt veszteségre, ha az adóévben keletkezett elhatárolt veszteségnek csak egy részét használja fel az önellenőrzés során, a fennmaradó részre az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza. Módosul az adott évi „teljes körű” veszteségleíráshoz kapcsolódó szabály is a következők szerint: Amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő adója az elhatárolt veszteség (2) bekezdés szerinti teljes körű levonásával kerüljön megállapításra, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni [17. § (11)]. Ácsné M .J Tao. tv. 17. § (2), (3), (4), (11)

24 Elhatárolt veszteség leírása 2012. (módosul)
A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására, ha az átalakulás során benne – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett és ha a jogutód társaság (kiválás esetén a kiváló társaság) az átalakulást követő 2 adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással történő részesedés szerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző 2 adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban. E rendelkezés hatálya nem terjed ki az adózóra ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követő 2 adóévben tovább folytatja és annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől, s a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez. A tevékenység jelentős változását jelenti különösen az üzleti tevékenység során nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek, kezelt vagyon, értékesítési piac, ügyfélkapcsolatok körének az alapvető változása, ideértve, ha a kereskedelmi, termelői, szolgáltatói tevékenységet vagyonkezelői tevékenység váltja fel. Ácsné M .J Tao. tv. 17. § (8), (9)

25 Alultőkésítés 2012. (módosul)
Növeli az adózás előtti eredményt [8. § (1) bek. j)]: + az (5) bek. a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) – az adóévben ráfordításként, eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt – kamatának és kötelezettséget) alapján a 18. § (1) bek. a) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összegének az (5) bek. b) pontja szerinti saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része. Kötelezettség az előzőek alkalmazásában [8. § (5) bek. a)]: + a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint + minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, vagy amelyre tekintettel az adózás előtti eredményét a 18. § szerint csökkenti (kivéve a hitelintézetnél és a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást), adóévi napi átlagos állománya, amely – csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével. Növelő tétel = (KAMAT § CSÖKK) * (KÖT – 3*ST) KÖT Ácsné M .J Tao. tv. 8. § (1) j), 8. § (5) a)

26 Alultőkésítés 2012. (módosul)
Példa: Határozzuk meg „A” céget terheli-e alultőkésítés címén korrekció, ha évi adatai a következők: -   – kölcsönállomány adóévi napi átlagos állománya: 400 kamatmentes kölcsön, adózóval kapcsolt vállalkozási viszonyban álló magánszemélytől, az ügyvezetőtől kapott kölcsön alapján – további kötelezettsége: 6.000, a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló cégtől bérbe vette helyiségét; a bérleti díj piaci áron: 7.000 – áruszállításból fennálló vevőkövetelésének adóévi napi átlagos állománya: 1.600 – Saját tőke adóévi napi átlagos állományának 3-szorosa: (600 x 3) 1.800 – piaci kamat: 20% (de ennek most nincs jelentősége, mert a kapcsoltság okán nem jelent korrekciót). Kötelezettség: ( – 1.600) 4.800 4.800 >  korrekciót számolni kell   „A” cég egy vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló féltől a szokásos piaci ár alatti áron (6.000) vett igénybe szolgáltatást, így magasabb az adózás előtti eredménye, mint ha piaci árat (7.000) fizetne, ezért (7.000 – 6.000) = csökkentő tétel a 18. § (1) a) alapján és (0 kamat ) x [(4.800 – 1.800) : 4.800] = 625 növelő a 8. § (1) j) alapján Ácsné M .J Tao. tv. 8. § (1) j), 8. § (5) a)

27 Értékcsökkenési leírás 2012. (módosul)
Az értékcsökkenési leírás szabályai a következőképpen változnak: Az adózó választhat a mellékletben meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabb leírási kulcsokat, azonban az így érvényesített értékcsökkenés nem lehet kevesebb, mint az Szt. szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés [1. sz. mell. 5/a.]. A adóévtől tehát választhatja az adózó, hogy az adózás előtti eredményét a Tao. tv. 1. és 2. sz. mellékletében előírt leírási mértéknél kisebb – de az Szt. szerinti terv szerinti értékcsökkenésnél nem kisebb – mértékkel számított értékcsökkenéssel csökkenti. Az adózó a munkavállalói számára bérlakás céljából épített (a tárgyi eszközei között kimutatott) és e tevékenységet közvetlenül szolgáló hosszú élettartamú szerkezetű épület után 6% értékcsökkenési leírást érvényesíthet (2% helyett) [1. sz. mell. 7/b.]. Ácsné M .J Tao. tv. 1. sz. mell. 5/a., 7/b., 1. sz. mell. 13.

28 Reprezentáció, üzleti ajándék 2011-2012.
A évben nem elismert költség, azaz nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek az Szja tv-ben meghatározott reprezentáció, valamint az üzleti ajándék címen (minimálbér 25%-át meg nem haladó összegben) személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás (növelő tétel). Reprezentáció, üzleti ajándék (2012.) A évtől az adóalapnál elismert, azaz a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül az Szja tv-ben meghatározott reprezentáció, valamint üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás (nem növelő tétel). Ezzel együtt az Szja tv. az egyes meghatározott juttatások körében adókötelessé teszi a reprezentáció és az üzleti ajándékok juttatását. A juttatás értékének 1,19-szeresét 16% szja és 27% eho terheli. Nem változik a nonprofit szervezetek értékhatárhoz kötött mentesítése. A társaságok számára az Szja tv. nem tartalmaz mentesített keretet; a juttatás az első forinttól adóköteles. Ácsné M .J Tao. tv. 3. sz. mell. „B” fejezet 16.

29 Kamarai tagdíj, offshore cégnek juttatás 2012.
Az adóalapnál elismert költség: Az adóévben az adózó által átvállalt kamarai tagsághoz kapcsolódó tagdíj összege, feltéve, hogy az kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódódik [3. sz. mell. B/18.]. Az adóalapnál el nem ismert költség (a szabály nem új, csak a bizonyításra előírtak): Az a költség, ráfordítás, amely ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy a költség, a ráfordítás vállalkozási tevékenységét szolgálja, figyelemmel a 13. pontban foglaltakra is. Az adózó a bizonyítási kötelezettsége körében szerződésenként külön nyilvántartás (azonos tárgyú szerződések esetében összevont nyilvántartás) készítésére kötelezett, amely tartalmazza - az ügyletben részt vevő vállalkozások nevét, székhelyét, adószámát (vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát), - a cégjegyzéket (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét, - a szerződés tárgyát (tárgyait), - megkötésének és módosításának időpontját, - a szerződés időbeli hatályát, a teljesítés módját, feltételeit, - a nyilvántartás elkészítésének időpontját, - a költség, ráfordítás elszámolását megalapozó okokat [3. sz. mell. A/9.]. Ácsné M .J Tao. tv. 3. sz. mell. „B” fejezet 18., 3. sz. mell. „A” fejezet 9.

30 Eva-Tao 2012. Evából a Tao. tv. hatálya alá (2012-től) visszatérő adózó esetén [Tao tv. 26. § (12)]: A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég köteles - az eva adóalanyisága megszűnését ( ) követő 60 napon belül ( ig) - az eva-alanyiság megszűnését követő naptól az adóévet követő 6. hónap utolsó napjáig tartó időszaknak ( ) - valamennyi teljes naptári negyedévére ( ,06.,09.,12. hó, ,06. hó) - az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével - társasági adóelőleget bevallani és - háromhavonta, egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege: az eva-alanyiság megszűnésének adóévében elszámolt (évesített) összes bevétel 1%-a. Eva alany adózó esetén (2012-től): - az éves összes bevétel értékhatára: 30 millió forint (25 millió Ft helyett); - az eva mértéke 37% (30% helyett). Ácsné M .J Tao. tv. 26. § (12), Eva tv. 11. § (3) b), 2. § (4) a), b), 3. § d)

31 Köszönöm a figyelmüket!