EFTA-tagállamok csatlakozása

Az előadások a következő témára: "EFTA-tagállamok csatlakozása"— Előadás másolata:

1 EFTA-tagállamok csatlakozása
EU Bővítése 5. előadás EFTA-tagállamok csatlakozása

2 Gazdasági reformok folytatása
1987-ben hatályba lép az EEO: egységes belső piac megvalósítása a cél-> jogharmonizációs menetrend a Fehér Könyv alapján, többségi szavazás, demokratikusabb söntéshozatal az EP együttműködési eljárása révén Nemzeti parlamentek szerepe felértékelődik az irányelvek átültetésében Delors-terv: - áruk és szolgáltatások áramlásával nő a verseny, hatékonyság, csökkennek az árak, bővül a választék - személyek szabad mozgása-> letelepedés, tanulás, munkavállalás, vállalkozás - tőke szabad áramlása (GMU feltétele), kedvez a vállalkozásoknak, befektetéseknek, magánszemélyeknek

3 Három akadály: Fizikai-> határ- és vámellenőrzések (Schengeni Egyezmény bontja le-> 1995-ben lépett hatályba, ASZ-szel az acquis része) Technikai- nem vámjellegű akadályok lebontása jogközelítési programokkal: kölcsönös elismerés, diplomák elismerése, korlátlan átutalások lehetősége Fiskális akadályok: eltérő adószabályok (a forgalmi adókat akarták közelíteni, de egységes kulcsokat sem sikerült elfogadni); adóharmonizációról még nem lehetett szó

4 1987: Delors beterjesztette „EEO: új határ Európa számára” csomagtervet a tagállamok elé- célja a költségvetéshez nagyobb hozzájárulás és nagyobb összegek regionális fejlesztésre Delors I. és II. csomagtervek a strukturális és regionális fejlesztésekre-> régiók bevonása(partnerség) a tervezésbe és társfinanszírozás 1989 Dolgozók Alapvető Szociális Jogainak Közösségi Chartája Megkezdődhettek a GMU előkészületei; terv: tőkemozgás mentes legyen a pénzpiaci zavaroktól, egységes monetáris politika kell, árfolyamok befagyasztása, közös valuta bevezetése

5 Az Európai Unió és a létrejötte
es történelmi változások megváltoztatták az irányt, szembe kellett nézni: - német egység - keleti bővítés és EFTA-tagállamok érdeklődése - „politikai törpeség” Mélyítési reformokra volt szükség a gazdasági integráció mellett a politika területén is Intézményi reformokra is szükség volt Egyszerre indult meg a GMU és az EU létrehozása A mélyítés eltolta a bővítés időpontját

6 1990-ben megindult kormányközi konferencia az alapító szerződések módosításra
1991-ben elfogadták, 1992-ben Maastrichtban aláírták, 1993-ban lépett hatályba az Európai Unióról Szóló Szerződés (ez is alapító szerződés) Pillérrendszer létrehozása: I. pillér.: szupranacionális, gazdasági integráció területe, Európai Közösségek; EGK->EK II. pillér: CFSP-> jugoszláv válság indokolta III. pillér: bel-és igazságügyi együttműködés (határellenőrzés, vízumok, bűnügyi együttműködés, menekültügy stb.); utóbbi két pillér kormányközi

7 Európai polgárság létrehozása
Kohéziós Alap létrehozása (infrastruktúra, környezetvédelem, közös pénz bevezetésére segítség Szubszidiaritás elve Régiók Bizottságának felállítása Új politikák: fogyasztóvédelem, oktatás- és kultúra, iparpolitika EP szerepe erősödik az együttdöntési eljárással

8 GMU létrehozása EMS ingadozási sávját nem tudják tartani, ezért felemelik a válság kezeléséig 1994-től a válság megoldása után Európai Monetáris Intézet felállítása Frankfurtban (Lámfalussy): tagállamok kp-i bankjai együttműködésének támogatása, nemzeti független monetáris politikák figyelemmel kisérése; jelentéseket és ajánlásokat készített 1998-tól átvette az Európai Központi Bank 1998, de. 31. befagyasztják a valutákat 2002. febr. 28-tól az euró a kizárólagos fizetőeszköz a tagállamokban (nem minden EU-s) Maastrichti konvergencia-kritériumok, Stabilitási és Növekedési Paktum

9 EFTA-tagállamok csatlakozása
Bipoláris világrend vége miatt a korábban semleges EFTA-országoknál felértékelődött az EK-csatlakozás lehetősége Mélyítés volt még porondon, ezért velük előbb egy magas szintű gazdasági társulás- Európai Gazdasági térség (1992, 1994) Maastricht után megkezdődhettek a tárgyalások-> rekordsebességgel haladtak, mert az EGT kapcsán már a joganyag jelentős részét áttárgyalták néhány nehéz kérdés Norvégiában ismételten sikertelen népszavazás 1994-ben

10 Ausztria csatlakozása
II. vh. Után megszállás 1955: osztrák államszerződés, az ország örök semlegességének deklarálása (1990-től „aktív semlegesség”); Bécs ENSZ-központ lesz 1960-ban az EFTA alapítója (a SZU szerint az EGK-hoz csatlakozás a semlegesség ellen lenne) 1962-től igény bejelentése, hogy hosszú távon csatlakozna 1989-ben SZU felbomlása után nyújtja be a kérelmet : csatlakozási tárgyalások 1994: csatlakozási szerződés aláírása és ratifikációja 1995: belép

11 Finnország csatlakozása
Vesztes a II. vh.-ban, de nem szállták meg Különleges viszony a SZU-val: finnlandizáció 1952, 1975 Skandináv államközösség, jóléti állam 1961-től az EFTA társul tagja, 1986-tól teljes jogú tagja 1992-ben nyújtja be a kérelmet : tárgyalások, aláírás, ratifikáció 1995: belép

12 Svédország csatlakozása
Semleges, de erős hadsereg, jóléti demokrácia EFTA alapítója Svéd modell Aktív tagja az ENSZ BF-nek Fejlődő országok segélyezése 1991-ben nyújtja be a kérelmet : tárgyalások, aláírás, ratifikáció 1995: belép (1999-ben a GMU-ba nem)