A terrorizmus elleni küzdelem, avagy a 22-es csapdája

Az előadások a következő témára: "A terrorizmus elleni küzdelem, avagy a 22-es csapdája"— Előadás másolata:

1 A terrorizmus elleni küzdelem, avagy a 22-es csapdája
Alapozó előadás

2 Az előadások további tematikája:
okt. 5. terrorizmus elleni önvédelem 1.; 9/11 okt. 12. terrorizmus elleni önvédelem 2., Irak okt. 19. Mohammad Ali Samay előadása okt. 26. terrorizmus elleni önvédelem 3., Izrael nov. 9. célzott likvidálás nov. 16. vallatás jogi aggályai nov. 23. terrorizmus és az adatvédelem nov. 30. terrorizmus és Európa dec. 7. zh dec. 14. jegybeírás

3 Kiselőadások 9/11 merényletek
Irak elleni offenzíva előzményei, lefolyása, távlatai Entebbe-i incidens Osama Bin Laden likvidálása Guantánamo Lockerbie merénylet Madrid és London elleni merényletek

4 I. A terrorizmus fogalma
BTK: terrorcselekményt követ el, aki annak érdekében, hogy a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el Ilyen bűncselekmény elkövetésével fenyeget

5 2. Más megközelítések: „ A terrorizmus eltérő eszmerendszerekből merítő, sajátos logikának engedelmeskedő, változatos formákat öltő módszeres erőszak alkalmazás, vagy ezzel való fenyegetés, melynek célja politikai, vallási, ideológiai és egyéb törekvések elérése azáltal, hogy az áldozatban, a nézőközönségben, az államban, a társadalomban megalkuvó magatartás alakuljon ki”- Korinek László több, mint 100 definíció, mindegyik körülírás a terrorizmus egy minősítő tényező; bizonyos cél teszi különbbé a köztörvényes bűncselekményektől

6 3. Egyéb definíciók: Szabadságharcos (jogilag nem létezik) Állami terrorizmus (jogilag nem létezik) Terrorfenyegetett: amikor már volt konkrét fenyegetés, vagy korábban merénylet Terrorveszélyeztetett: nem volt még fenyegetés, de potenciális veszély Semleges terület

7 II. A terrorizmus fajtái
1. Bűnszervezetekkel való összehasonlítás: - a merényletek anyagi hátterének előteremtésére bűnszervezethez hasonló bűncselekmények (kábítószer kereskedelem stb.) - a bűnszervezet kihasználja, a terrorizmus támadja az államot - mindkettő hosszú időre szervezett, összehangoltan működő, strukturált csoport 2. Korábbi merényletek példái: Aszaszinok 1914- Gavrilo Princip 1934- I. Sándor jugoszláv cár elleni merénylet

8 - a.) Ideológiai indíttatású
3. csoportosítás: - a.) Ideológiai indíttatású Szélsőbal: német Vörös hadsereg, olasz Vörös Brigádok Szélsőjobb: Ku Klux klán - b.) Etnikai indíttatású: IRA, ETA - c.) Vallási alapú: al-Kaida - d.) Kiválasztottak terrorizmusa: Breivik

9 III. A terrorista elkövető
1. Nem kizárólag biológiai és pszichológiai tényező, hanem szociológiai okok is 2. Válság- ellenség-karizma: - Válság: Nyugat gyarmatosítása, fejlődő államok rossz pozíciója a világgazdaságban; társadalmi törésvonalak - Ellenség: 1984, Mesterségem a halál sokszor a szervezet ennek meghatározásával alakítja ki identitástudatát - Karizma: domináns, szuggesztív vezető, akivel azonosulni lehet

10 IV. Az új típusú terrorizmus kihívása
1. újdonságok: klasszikus háborúk és a bipoláris egyensúly vége új biztonságpolitikai jelenség már nem bűncselekmény, hanem több különösen veszélyes, ha tömegpusztító fegyver kerül a kezükbe nem nemzeti, regionális szint, hanem határokon átnyúló globális

11 2. stratégiája: - Állammal a küzdelem kiprovokálása - Célszemély és rezonáns tömeg különbsége; korábban csak célszemély (vezetők) - Célja az állami hatalom elpusztítása - Állami funkciókat is ellát; társadalom támogatja 3. Eszközei: - semtex bomba - öngyilkos merénylők - öngyilkos merénylet és gépeltérítés - cyberterrorizmus

12 4. al-Kaida: Merényleteik 98-tól:
- 98’ az USA kenyai és tanzániai nagykövetségének lebombázása amerikai Cole hadihajó elleni merénylet - 9/11 - 2002: Bali; izraeli szálloda ellen Kenyában Szaúd-Arábia, Casablanca, bagdadi ENSZ-képviselet, Isztambul március: Madrid július: London

13 5. Miért olyan veszélyes Nem korlátozódik egy földrajzi területre Vallási fundamentalizmus Nehéz vele tárgyalni Pusztítás a célja Sejtszerű felépítés, alvó ügynökök - „franchise”- rendszer, al-kaidizmus

14 V. A terrorizmus és a média

15 1. Szimbiózis: - Szenzáció- nyilvánosság - A terrorizmus olyan mint a kidőlt fa, ha nincs ott a riporter, nem tud róla senki - Megragadja az ember figyelmét - A média és a politika befolyásolja és túlreagálja - A médián keresztül válik áldozattá a társadalom - Stratégiai jelentőségű terrorcselekmények (5-nél több halott) 2. Terroristák használják a médiát. - 1972 - Olasz Vörös Brigádok merényleteinek időzítése - Csalogató merényletek 3. Hogyan lehetne ezen változtatni?- sajtószabadság vége?

16 VI. Terrorizmus a számok tükrében (az ábrák és táblázatok Tálas Pétertől)

17 Kiegészítés az eredményekhez:
- Különböző mérések eltérő eredmények, mert eltérő fogalom - A világ terrorfenyegetettsége 2007 óta csökken - Viszonylag kevés országot, jól körülhatárolható helyen fenyeget a terrorizmus - Irak és Afganisztán területén a beavatkozás után nőttek a merényletek - Az iszlám terrorizmus csekély mértékben fenyegeti Európát - A biztonságérzetet a média és a politika befolyásolja

18 VII. Állami védekezés és a 22-es csapdája:
- Biztonságpolitikai szereplő - Áldozat-tettes Verseny 22-es csapdája - „Minden rendelkezésünkre álló eszközt, a diplomácia minden fortélyát, a CIA valamennyi információját, a törvény-végrehajtási módszereket, a gazdasági befolyás minden elképzelhető formáját, a háborúk összes fegyverét bevetjük.” - „ a világ minden térségében el kell most dönteni, velünk vannak, vagy a terroristákkal. Ettől a naptól kezdve, valamennyi ország, amely továbbra is bújtatja, vagy támogatja a terroristákat, vagy támogatja a terrorizmust, az Egyesült Államok ellensége.”