Összehasonlító gazdaságtan

Az előadások a következő témára: "Összehasonlító gazdaságtan"— Előadás másolata:

1 Összehasonlító gazdaságtan
Alapfogalmak

2 A gazdasági rendszer A gazdaság mint önálló alrendszer
A gazdasági tevékenység mint szükséglet kielégítést szolgáló tevékenység A gazdasági tevékenység mint racionális döntés, kalkuláció A gazdaság formális és szubsztantív jelentése (Polányi Károly) A modernizáció mint társadalmi alrendszerek elkülönülése

3 A gazdaság legfontosabb intézményei
A tulajdon Magántulajdon és köztulajdon A munkamegosztás és a gazdasági koordináció szükségessége A piac mint a gazdasági koordináció alapvető intézménye A piaci és a bürokratikus koordináció A tulajdoni és koordinációs formák kapcsolata

4 A gazdasági rendszerek tipizálása
Stádiumelméletek (Marx és Rostow) W. Eucken: központilag irányított és cseregazdaság Nemzetgazdaságok versus globális gazdaság

5 Összehasonlító gazdaságtan a gazdaságelméletben
Klasszikusok: a gazdaság működésének vizsgálata az intézményekkel együtt és történelmi illusztrációkkal A módszertan kettéválása Malthus és Ricardo munkásságába: induktív, történeti, empirikus megközelítés versus deduktív, absztrakt, logikai megközelítés

6 Összehasonlító gazdaságtan a gazdaságelméletben
Neoklasszikusok: a piacgazdaság mint optimális erőforrás-allokáció Heterodox irányzatok: régi és új német történeti iskola, régi institucionalizmus Evolúciós és intézményi iskolák (német ordoliberális iskola és új institucionalizmus) A tranzíció (átmenet) közgazdaságtana

7 Gazdasági rendszerek és intézmények
Miért van szükség intézményekre? A társadalomban szükség van együttműködésre Ellenkező esetben: fogoly dilemma, közlegelők tragédiája

8 Gazdasági rendszerek és intézmények
Kis létszámú csoportok: megegyezés Nagy létszámú csoportok: megegyezés kikényszeríthetősége nem biztosított, a társadalom tagjait már nem vérségi kötelék tartja össze Egy meghatározott területen élők: államszervezet, az erőszak letéteményese

9 Gazdasági rendszerek és intézmények
Intézmény: a gazdasági és társadalmi életben érvényesülő társadalmilag is szentesített szabályok, szokások, magatartási elvek, normák (kikényszerítés, ismétlődés) Az intézmények stabilitása és változása, változtathatósága