Elmélettörténet Az osztrák iskola.

Az előadások a következő témára: "Elmélettörténet Az osztrák iskola."— Előadás másolata:

1 Elmélettörténet Az osztrák iskola

2 Az osztrák iskola születése
Carl Menger Grudsätze der Volkswirtschaftslehre (1871) Hasznosságra épülő szubjektív értékelmélet Kapcsolatkeresés a német iskolával – az „osztrák” mint pejoratív jelző Methodenstreit Menger és Schmoller között

3 Az osztrák iskola sajátosságai
A matematizálás elvetése, diszkrét változók A határhaszon nem a pszichológiai élvezetre, hanem annak az ordinális határértékelésére vonatkozik A hasznosság az érték egyedüli meghatározója, a kínálati oldalt is erre vezetik vissza Kezdettől elosztási elméletet is alkot

4 A régi osztrák iskola: Eugen Böhm-Bawerk
Értékelmélete: a határpárok Vevő Eladó A B1 110 A B2 150 A B3 170 A B4 200 A B5 215 A B6 250 Az ár 215 és 210 közé esik Kamatelmélete: termelési kerülőút (technológiai), időpreferencia (fogyasztói értékítélet)

5 A régi osztrák iskola Friedrich von Wieser: a gazdasági beszámítás, haszonáldozat – opportunity cost Angol fordítások 1890-től Az osztrák iskola szembenállása a marxizmussal

6 Az osztrák iskola a két világháború között
Ludwig von Mises: választáselmélet – praxeológia, a priori tételekből indul ki A cselekvés racionális oldalát magyarázza A közgazdaságtudomány mint a praxeológia egyik ága Az emberi cselekvés nem racionális oldalát a megértő tudományok (pl. pszichológia, történelemtudomány) vizsgálják felhasználva az a priori tudományok (logika, matematika, praxeológia) empirikus természettudományok

7 Ludwig von Mises A szabad piacgazdaság működésének hatékonysága szemben a szocialista gazdasággal A szakszervezetek kárt okoznak a munkapiacon (munkanélküliség) Az áruk piacán a monopóliumok a fogyasztókat károsítják

8 Friedrich August von Hayek
Munkásságának középpontjában az állami beavatkozástól mentes, szabad piacgazdaság optimális működésének bemutatása áll „Út a szolgasághoz” „Végzetes önhittség”

9 Hayek cikluselmélete Ha nő az önkéntes megtakarítás, nő a tőkejavak kereslete, termelésük profitja nő. A kínálat növekedésével a termelési kerülőút magasabb fázisaiban az árak és a profit csökken. A termelési kerülőút egyes fázisaiban a profit kiegyenlítődik. A beruházások beérésével nő a munka határtermelékenysége, ezzel a reáljövedelem. Mind a fogyasztás, mind a megtakarítás nőhet az egyensúly fennmaradásához szükséges szinthez.

10 Hayek cikluselmélete Az egyensúly megbomlása: a bankok az önkéntes megtakarításon túl is bocsátanak ki hitelt. Az árarányok megváltoznak a tőkejavak javára, a fogyasztási javak kereslete nem csökken. Mindkét jószág ára nő, a fogyasztók jövedelme lassabban nő, mint a fogyasztási javak árszínvonala, meg kell szorítani a fogyasztásukat.

11 Hayek cikluselmélete Az önkéntes megtakarítást meghaladó beruházás csak kényszer-megtakarítás révén lehetséges. Az infláció veszélye miatt visszafogják a hitelkínálatot, átmenetileg munkanélküliség, tőkefelesleg keletkezik. A kormányzati beavatkozás fogyasztási javaktól von el termelési tényezőket, a következmény kényszer-megtakarítás.

12 Magyarországi hatás Földes Béla (német és osztrák iskola)
Heller Farkas érték- és árelmélet Navratil Ákos határhaszon, határpárok elmélete

13 Az osztrák iskola közös pontjai a két világháború között
Módszertani individualizmus Módszertani szubjektivizmus Marginalizmus A hasznosság hatása a keresletre és a piaci árakra Opportunity cost A fogyasztás és termelés időstruktúrája

14 Az osztrák iskola közös pontjai a két világháború között
A piac működése mint tanulási és felfedezési folyamat (a funkcionális árelmélet helyett genetikus-okozati módszer) A döntések nem a tökéletes informáltság, hanem az alapvető bizonytalanság kontextusában születnek

15 Az osztrák iskola ma Történeti fogalom
Böhm-Bawerk tőke és kamatelméletének újjáéledése A libertariánus közgazdasági iskolával azonosítják Mises és Hayek hatása, a piac mint ismeretfeltárási folyamat, a matematizálás elutasítása A radikális bizonytalanság előtérbe helyezése