MTA Regionális Kutatások Központja A magyar vidék fejlődésének átfogó kérdései Dr. Finta István Ph.D. „Tanuló vidéki tájak” Sarlóspuszta,

Az előadások a következő témára: "MTA Regionális Kutatások Központja A magyar vidék fejlődésének átfogó kérdései Dr. Finta István Ph.D. „Tanuló vidéki tájak” Sarlóspuszta,"— Előadás másolata:

1 MTA Regionális Kutatások Központja A magyar vidék fejlődésének átfogó kérdései Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu „Tanuló vidéki tájak” Sarlóspuszta, 2013. november 19.

2 MTA Regionális Kutatások Központja Problémák, fejlődési lehetőségek beazonosítása A vidéki területek, a vidékfejlesztés további megkülönböztető, sajátos céljai: Elvándorlás, elöregedés; Képzettség; Elérhetőség; Természeti környezet; A vidék kulturális öröksége; 2

3 MTA Regionális Kutatások Központja Eszközök a problémák, fejlesztési igények megoldására Közösségi szinten: Kohéziós politika (eszközei a Strukturális Alapok), Közös agrárpolitika (fejlesztési eszköze az EMVA); Magyarországon a 2013-i tartó időszakban a két politika területi fókusza szétvélt: Strukturális Alapok alapvetően városi fókusz, EMVA alapvetően vidéki fókusz; A vidékfejlesztés forrásai önmagukban elégtelenek a vidék fejlesztési igényeinek kielégítéséhez, a vidék gazdaságának növekedési pályára állításához a rendelkezésre álló források messzemenően nem érik el a kritikus tömeget; Eredményes vidékfejlesztés kizárólag komplex megközelítés mellett képzelhető el. 3

4 MTA Regionális Kutatások Központja Létezik-e szemléletváltás közösségi szinten, és Magyarországon? Az ágazati (ortodox) módszer mellett megjelennek újszerű (unortodox) fejlesztési módszerek (CLLD, ITI); Egy alapú finanszírozás és a merev lehatárolás helyett a komplexitás és a többalapú (multifund) finanszírozás; A területfejlesztés esetén a favorizált regionális szint helyett a helyi-térségi szint (place-based szemlélet); Hazánkban meghatározó maradt az ágazati szemlélet (a források többsége ágazati programokhoz rendelve); Az ágazati fejlesztések alapvetően érzéketlenek a területi különbségekre, jellemzően növelik azokat Hazánkban a területi fejlesztés favoritja a megyei szint, ami nem adekvát a felkínált közösségi eszközökkel (CLLD, ITI); 4

5 MTA Regionális Kutatások Központja Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret) önmagában egy integráció (nem az egyes alapok önálló – elszigetelt – működése fontos, hanem közös célok elérése minden alap együttes közreműködésével). Felkínált és preferált eszközök: ITI (integrált területi beruházás), CLLD (közösségvezérelt helyi fejlesztés). 10%- kal megnövelt uniós társfinanszírozás. Gyakorlat: mi válik fontosabbá az alapok, a célok, a programok közötti integráció és szinergikus hatások, vagyis a komplex megközelítés, vagy mindezek közötti el- és lehatárolás? 5 Előtérbe került az integrált szemléletmód?

6 MTA Regionális Kutatások Központja Definíció „Amennyiben a(z) … rendelet [ESZA-rendelet] 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott városfejlesztési stratégia vagy más területi stratégia vagy megállapodás alapján integrált megközelítés szükséges egy vagy több operatív program több prioritási tengelyéhez tartozó beruházásokhoz, az intézkedést integrált területi beruházásként (a továbbiakban: ITB) kell végrehajtani.”(KSK rendelet 99. cikk 1. pont) Alapfeltétel egy stratégia léte. Ez alapján ítélhető meg, hogy integrált programról van-e szó, vagy sem. 6

7 MTA Regionális Kutatások Központja Az integrált jelleg megítélése, a megítélés szempontjai Egyes, önálló ágazati vagy ágazaton belüli alkotóelemek között létrehozható, a tervezett fejlesztéseket egymással logikai és funkcionális kapcsolat kialakítása. Csupán egyes ágazatokhoz, operatív programokhoz kapcsolódó fejlesztési célok egymás mellé helyezése, felsorolása nem képez integrált programot. 7

8 MTA Regionális Kutatások Központja Az integráció megjelenési formái Integrált fejlesztés megvalósítható bizonyos ágazaton, szakterületen belül (pl.: oktatás, egészségügy, gazdasági klaszter, stb.). Adott földrajzi területi egységen belül, ahol alapkövetelmény a térség – pl.: táji – adottságainak viszonylagos homogenitása, hiszen nagyon eltérő sajátosságok, jellemzők esetén aligha lehetséges – vagy csak a földrajzi terület egyes céljai esetén kerülhet sor – integrált program kialakítása. Melyiket támogatja az Európai Unió? 8

9 MTA Regionális Kutatások Központja Az ITI sajátosságai (bizottsági ajánlások) „különböző területi igények” Az ITI/ITB – hasonlóan a CLLD-hez – a „place based”, azaz a helyre/térre szabott fejlesztési szemlélet egyik megjelenési formája, ahol lényegi elem a helyi – térségi sajátosságokhoz való igazodás, az adott helyen felmerülő igényekre, lehetőségekre történő építkezés. „Az ITI nem az operatív programokhoz tartozó művelet vagy alprioritás.” A Jelenlegi TOP megfogalmaz prioritásokat, valamint ehhez kapcsolódó intézkedéseket, beavatkozásokat, amelyek egy ágazati logikájú operatív programban természetesek. Ugyanakkor a TOP a megyei ITI keretéül hivatott szolgálni. 9

10 MTA Regionális Kutatások Központja Az ITI sajátosságai (bizottsági ajánlások) „csak abban az esetben használhatók hatékonyan, ha az adott földrajzi térség vagy terület integrált, több ágazatra kiterjedő területi stratégiával rendelkezik” Egy integrált, komplex és végrehajtható program feltételezi az adott területi egység viszonylagos homogenitását. Létezik-e olyan területű megye, mely gazdasági társadalmi, környezeti szempontok alapján homogénnek tekinthető? Egy megyei program összefoglalható egy ITI-be? 10

11 MTA Regionális Kutatások Központja Az ITI kulcselemei a közösségi dokumentum szerint Kijelölt terület és integrált területi fejlesztési stratégia: „adott területi jellemzőkkel rendelkező földrajzi terület képezheti” A területi sajátosságok kiemelése, mely az adott közigazgatási területi egységek sajátosságoknak megfelelő részekre bontását igényelheti. „Az ITI/ITB-nek nem szükséges lefednie egy közigazgatási egység teljes területét.” E szempont figyelembe vétele mellett lehet indokolt olyan önálló fejlesztési programok kialakítása, mint a Homokhátság, a Balaton térsége, stb. 11

12 MTA Regionális Kutatások Központja ITI-CLLD kapcsolata „A közösségi irányítású helyi fejlesztés (CLLD – közös előírásokat tartalmazó rendelet, 28-30. cikk) az ITI-k megvalósítási folyamatának egyik építőeleme is lehet.” „A CLLD így az ITI-ken keresztül megvalósuló integrált városfejlesztési stratégia egyik alkotórésze is lehet.” Ez a megállapítás azt jelenti, hogy a megyei programozás során nagyon fontos, sőt megkerülhetetlen a CLLD programok felhasználása, optimális esetben a közös tervezés, programozás. 12

13 MTA Regionális Kutatások Központja ITI és az ágazati programok kapcsolata „Az egy adott (földrajzi) területre vonatkozó, ITI-n keresztül megvalósuló fejlesztési stratégiát támogató beruházások mellett további, ugyanazt a (földrajzi) térséget megcélzó tevékenységek finanszírozhatók egy vagy több operatív program prioritási tengelyei segítségével, amelyek nem vesznek részt az ITI finanszírozásában.” A TOP mellett szükséges lenne az ágazati programok területi (ITIK-hez kötődő) kapcsolódási pontjainak meghatározása, az ITI igények forrásainak biztosítása. 13

14 MTA Regionális Kutatások Központja Az ITI lehetséges támogatási forrásai 14

15 MTA Regionális Kutatások Központja Az ITI, CLLD hasonlóságai, különbségei ITI (integrált területi beruházás) szabályozása a CLLD-hez képest nagyon csekély. Alkalmazási terület a fenntartható városfejlesztés, innovatív városfejlesztés (város és vidéke lehet együtt), a CLLD-nél nagyobb területi lépték. Mindkettő – és csakis e kettő eszköz esetén – van lehetőség a multifund, vagyis az egyidejűleg több alapból táplálkozó, integrált, komplex projektek, programok megvalósítására. Mindkettőhöz +10% uniós társfinanszírozás társul, ösztönzésként. Mindkettő alulról építkező, a helyi szintre támaszkodó eszköz. A CLLD potenciális előnye: sajátos fejlesztési módszer, eredményes lehet, ahol az ágazati fejlesztések nem. 15

16 MTA Regionális Kutatások Központja A CLLD forrásai és célrendszere Minden tematikus célkitűzéshez kapcsolódhatna. Magyarországon: Vidékfejlesztési Program 6. prioritás, CLLDD az EMVA 12%-ka (cca 153 Mrd Ft). Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), városi, vidéki CLLD-ék, bizonytalan forrásmegosztás, bizonytalan multifund, 10%, cca.110 Mrd Ft. Emberi- Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), „ Befogadó társadalom” című prioritása cca. 3 Mrd Ft. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) „Infokommunikációs fejlesztések” prioritása indikatívan 4 Mrd Ft ESZA alapú támogatással infokommunikációs képzéseket támogatna. 16

17 MTA Regionális Kutatások Központja Következtetések Az ITI tervezési-alkalmazási feltételei sok szempontból eltérnek a közösségi logikától. A terület- és vidékfejlesztés komplexitásának igénye nem negligálható. Szükséges-e egy megyei ITI, vagy egy ITIK-ből álló megyei program, melynek a gazdája, koordinátora a megye? Mi a lehatárolás az ITI és a CLLD célok között, hol lehetnek kapcsolódási pontok és szinergikus együttműködések? A jelenlegi cél- és forráselosztás egy ál multifund, alapvetően a vidék további, gyorsuló leszakadását vetíti előre. 17

18 MTA Regionális Kutatások Központja Köszönöm a figyelmet! 18