1 “Oly távol vagy tőlem és mégis közel...” Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében Göncz Borbála – Hegedűs István „Részvétel.

Az előadások a következő témára: "1 “Oly távol vagy tőlem és mégis közel...” Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében Göncz Borbála – Hegedűs István „Részvétel."— Előadás másolata:

1 1 “Oly távol vagy tőlem és mégis közel...” Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében Göncz Borbála – Hegedűs István „Részvétel és demokrácia” című műhelykonferencia 2011. január 26.

2 2 EURÓPA JELENTÉSÉTŐL AZ EURÓPAI NYILVÁNOSSÁGIG Az európai polgárok attitűdjeit befolyásoló körülmények: útfüggőség: eltérő kulturális-történelmi hagyományok, Európa sajátos jelentése a tagállamokban az egységesülő Európa állapota: az elmúlt bő két évtized reformjai és a polgárközeliség az Európai Unió mint politikai térség: az európai pártpolitika szerepe európai nyilvános tér, nemzeti média: az összeurópai kommunikáció lehetőségei

3 3 MAGYAR EURÓPAI UNIÓS ATTITŰDÖK – korábbi kutatások alapján 2002 óta folyamatosan csökken az ország E- tagságának pozitív megítélése (Eurobarometer) 76% >> 38% Az EU megítélésénél az utilitarizmus és annak egy individuális jellege dominál (McLaren) A kérdés belpolitikai meghatározottsága, az intézményekbe vetett bizalom, a jövőre vonatkozó várakozások és az élettel való általános elégedettség meghatározó tényezők (Lengyel-Göncz) EU-kép: elsősorban a gazdasági fejlődés lehetősége

4 4 ELEMZÉSI MEGKÖZELÍTÉS Magyar Választáskutatási Panel 2009 EU közelségének/ távolságának vizsgálata: általános attitűdök (kognitív és affektív aspektus) tudás az integrációval kapcsolatos személyes tapasztalatok az EU jelentés-tartalmai az Európa Parlamenti választásoknak tulajdonított jelentőség és részvételi hajlandóság

5 5 AZ EU MEGÍTÉLÉSE ÁLTALÁBAN Az Európai Unióhoz való csatlakozás Magyarország számára inkább előnyökkel, vagy hátrányokkal jár? Mennyire büszke arra, hogy az Európai Unió állampolgára?

6 6 AZ EU-VAL KAPCSOLATOS TUDÁS

7 7 AZ EU JELENTÉS-TARTALMAI

8 8 SZEMÉLYES TAPASZTALATOK

9 9 EP VÁLASZTÁSOK JELENTŐSÉGE Hogyan gondolja, ezen az Európai Parlamenti választáson Ön elmegy szavazni? Tényleges részvételi arány: 2004 – 38,5% 2009 – 36,28% A 2004-as Európai Parlamenti választáson részt vette? - 16% úgy emlékszik, részt vett, - 45,7% biztosan részt vett

10 10 AZ EU-HOZ VALÓ VISZONY MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI (1) Logisztikus regressziós modellek: EU előnyös volta/ Büszke EU állampolgár/ EP választásokon való részvételi hajlandóság A szocio-demográfiai tényezők hatása nem jelentős (férfiak inkább látják az EU-t előnyösnek, fiatalabbak büszkébbek) Kognitív mobilizációs kapacitások: a médiaközelség/ tájékozottság hatása pozitív, az iskolai végzettség hatása vegyes (előnyök megítélésére pozitív, alacsonyabb iskolai végzettséggel büszkébbek), a politikai érdeklődésnek a szavazási hajlandóságra van hatása Politikai beállítottság: –jobb/ jobb-közép önbesorolás esetében kevésbé látják az EU előnyeit, de inkább elmennének szavazni –Liberális beállítottságúak előnyösebbnek látják az EU-t, és büszkébbek, mint a konzervatív beállítottságúak

11 11 AZ EU-HOZ VALÓ VISZONY MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI (2) Tudás: pozitív összefüggés Pozitív EU jelentés-tartalmak hatása pozitív, különösen az előnyök megítélésénél Negatív jelentés-tartalmaknak az attitűdökre van negatív hatása, a szavazási hajlandóságra nincs Személyes tapasztalatok: –Bolti árak növekedése: attitűdökre negatív hatással van, de mobilizál –Mezőgazdasági támogatás: csökkenti az affektív kötődést –Munkahely: nem befolyásolja az attitűdöket, de mobilizál –Személyes pályázás: nincs hatása –Település: pozitívan befolyásolja az attitűdöket, de nem mobilizál

12 12 ÖSSZEFOGLALÁS EU-val kapcsolatos közvéleményt meghatározó domináns Európa-kép függ a történelmi-kulturális háttér és a belpolitikai kontextustól, az európai integrációs folyamat jelenlegi állapotával Elemzés eredményei: Kognitív mobilizációs kapacitások határozzák meg leginkább az EU-val kapcsolatos attitűdöket Sőt: az EU-val kapcsolatos személyes tapasztalatokat is a kognitív mobilizációs kapacitások határozzák meg Míg a az EU-val kapcsolatos tudás és a társított pozitív jelentés- tartalmak hatása pozitív az EU megítélésére, addig a személyes tapasztalatok hatása nem egyértelmű Fontos a média szerepe, elengedhetetlen a médiában megjelenő diskurzusok vizsgálata További utak: módszertani továbblépés, aktuális média-elemzés Nőhet-e a szakadék az Európa-párti és a fokozódóan Európa- ellenes csoportok, szavazók között?

13 13 KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!