A Kormány fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai tervei Bencsik János államtitkár Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

Az előadások a következő témára: "A Kormány fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai tervei Bencsik János államtitkár Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19."— Előadás másolata:

1 A Kormány fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai tervei Bencsik János államtitkár Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

2 2 Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkező pénzügyi és gazdasági problémák csak tünetek. A valódi ok az erőforrások túlfogyasztása. A kialakult válság kezelését és tartós megoldását is ennek megfelelően, merőben új gondolkodással kell megközelíteni. Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

3 3 Fenntartható fejlődés kereteinek megteremtése Alapvetés a gazdasági és társadalmi élet olyan módon történő megszervezésére van szükség, amely lehetővé teszi az emberi lét keretfeltételeit meghatározó természeti rendszerek fennmaradását Megvalósítás véges természeti erőforrások vég nélküli felhasználásának korlátozása Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

4 4 Erőforrások további mértéktelen kiaknázásának következményei Természeti rendszerek átalakulása → általunk ismert természeti viszonyok megváltozása →átalakuló klimatikus viszonyok kedvezőtlen hatása a természet eltartó képességére Gazdaság teljesítőképességének jelentős csökkenése → fosszilis erőforrások kimerülése miatt az egész gazdaság alapfeltételeinek megrendülése Társadalom önfenntartó képességének mérséklődése → munkanélküliség növekedése → szociális ellátórendszerek túlterheltsége Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

5 5 A fenntartható fejlődés kulcsterületei az élelmiszer önrendelkezés biztosítása az ivóvízellátás nemzeti kézben tartása az energiafüggésünk csökkentése vízkormányzási, hidrológiai fejlesztések megvalósítása katasztrófavédelem felkészítése és megerősítése kockázatelemzés a kritikus infrastruktúra típusokra demográfiai helyzetünk stabilizálása és fejlesztése a lakosság környezeti- és klímatudatosságának erősítése az oktatás minden szintjén az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó K+F támogatása A biztonságos energiaellátás mindezek egyik háttérfeltétele Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

6 6 A normaalkotás során elsődleges szempontok: - a termékek és szolgáltatások reális árazása, a természet pusztításából, az erőforrások mértéktelen felhasználásából származó költségek érvényesítése - társadalmi erőforrás gyarapító rendszerek megerősítése Állam szerepe a fenntartható fejlődés elősegítésében - szabályozás Olyan normaalkotó szabályozás kidolgozására van szükség, amelyet a végrehajtás iránti széleskörű elkötelezettség övez. Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

7 7 Állam szerepe a fenntartható fejlődés elősegítésében - példamutatás Lehetőségek a példamutatásra: középületeink energiahatékonyság-javítást célzó felújítása Létesítménygazdálkodás során a fenntarthatósági szempontok érvényesítése személyes példamutatás A közhatalom gyakorlóinak hiteles, közbizalmat építő intézményrendszert kell kiépítenie. Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

8 8 Állam szerepe a fenntartható fejlődés elősegítésében - tudatformálás Lehetőségek a tudatformálásra: A fenntarthatósági szempontok fokozott érvényesítése a közoktatási tananyagban Zöld szakképzés fejlesztése Zöld gondolkodás terjedését elősegítő szervezetek támogatása Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

9 9 Kormány fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai elkötelezettsége „ A 21. században a világ visszatér az emberiség alapjaihoz: újból a termőföld, a víz, az élelem, az energia lesz a fontos. Furcsa dolog, de mi magyarok éppen annak vagyunk bővében, ami a 21. században a világ sok helyén szűk keresztmetszetté válik.” (Kormányprogram) Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

10 10 Kormány fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai törekvései „Meg kell találnunk azokat a kitörési pontokat, azokat a jövőiparokat, amelyek képesek a gazdaság egészének dinamizálására: egészségipar turizmus zöld gazdaság megújuló energia víz alapú gazdaságfejlesztés „közösségi” járműipar tudásipar, tranzitgazdaság, élelmiszeripar, üzleti szolgáltatások, K+F.” (Kormányprogram) Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

11 11 Stratégiai cél – a hazai zöld gazdaság fejlesztése Természeti és társadalmi egyensúly helyreállítása Nemzetközi kötelezettség- vállalások teljesítése K+F+I Megújuló energiák felhasználása Zöld gazdaságfejlesztés célok eszközök Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

12 12 Stratégiai cél – hazai zöldgazdaság felvirágoztatása Zöld gazdaságfejlesztés hatása a fenntarthatóságra Természeti rendszerek egyensúlyának helyreállítása Évtizedekre szóló belső piac építés Foglalkoztatás bővülése - társadalmi egyensúly javítása Mérséklődő energiaimport – csökkenő függőség Zöld innováció - új piacok elérhetősége Növekvő GDP - javuló fizetési mérleg Önkormányzati, mezőgazdasági, és KKV szektor felértékelődése Mitigációs és adaptációs feladatok teljesítése - aktív klímavédelem Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

13 13 A fenntartható fejlődést szolgáló stratégiai dokumentumok Fenntartható Fejlődési Stratégia Hosszú távú Energiastratégia Európa 2020 Stratégia Klímapolitikai stratégia – dekarbonizációs útiterv 2050 Új Széchenyi Terv 2020 Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

14 14 Fenntartható fejlődési stratégia OGY határozat (102/2009 sz.) kötelez annak elkészítésére Országgyűlés számára történő benyújtás várható ideje: 2011. ősz Készítését széleskörű szakmai és társadalmi párbeszéd kíséri majd Magyarország fenntartható pályára állítását elősegítő sarokpontok azonosítása, cselekvési irányok és eszközök meghatározása Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

15 15 Hosszú távú energiastratégia 2010. december 15.: első verzió Társadalmi és szakmai egyeztetés Fő pillérei  Ellátásbiztonság  Versenyképesség  Fenntarthatóság  Gazdaságélénkítés  Energiaszegénység Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

16 16 Nemzeti Energia Stratégia kiemelt területei Vertikális  Klímavédelem  Ellátásbiztonság  Geopolitikai korlátok és lehetőségek  Regionális energiapiac és infrastruktúra  Takarékosság  Hatékonyság  Alternatív energiák Horizontális  Foglalkoztatás  Vidékfejlesztés  Oktatás-képzés  Tudatformálás Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

17 17 Európa 2020 Stratégia A lisszaboni stratégia továbbfejlesztése 5 számszerűsített célkitűzés 2020-ra vonatkozóan: Foglalkoztatottság szélesítése: 75% (20-64 évesek) Szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése: 5 százalékponttal Oktatáspolitika: alsó fokú végzettségűek 10 % alá csökkentése diplomások 30,3 % fölé emelése Energia- és klímapolitikai célok: (megújuló: 14,6%, energia- megtakarítás 10%, ÜHG kibocsátás 10 %-kal nőhet 2005-höz képest ETS-en kívül) K+F célok: GDP 1,8 % Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

18 18 Hazai klímapolitika újragondolása – Dekarbonizációs útiterv 2050 A hazai klímapolitika újragondolása és kerettörvény formájában való rögzítése 2011. második félévében várható. Ennek során kiemelt szerep jut a dekarbonizációs útiterv véglegesítésének. Dekarbonizációs útiterv A dekarbonizációs útiterv 2050-ig kiterjedően határozza meg a kibocsátható üvegházhatású gázok mennyiségét. Elkészítése EU-s szintű kötelezettség. A tervezett, hosszú távra programozott kibocsátás csökkentés költséghatékonyabb az ad hoc döntéseknél, továbbá kiküszöböli a befektetői és gazdasági környezet bizonytalanságait A kibocsátás-csökkentés megvalósítása jelentős állami beavatkozást igényel: a szabályozó környezet és támogatási rendszerek átalakítását igényli, ami csak tudatos tervezés alapján képzelhető el. A legnagyobb arányú kibocsátás-csökkentés az alábbi három fő szektorban valósítható meg: energiatermelés, közlekedés, épületek A valós kibocsátás csökkentés azonnali elkezdése lehetővé teszi azt, hogy éves szinten 2%-ot meghaladó csökkentésre ne legyen szükség – Éves szinten 2%-ot meghaladó csökkentés egyaránt megterhelné a társadalmat és a gazdaságot Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

19 19 Új Széchenyi Terv Indul: 2011. január 15. Időtáv: 2011-2020 7 kitörési pont: Gyógyító Magyarország Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés Otthonteremtés Vállalkozásfejlesztés Tudomány-Innováció – növekedés Foglalkoztatás Közlekedés Mindegyik kitörési pont tartalmaz olyan pályázati lehetőséget, amely közvetve, vagy közvetlenül a fenntartható fejlődést szolgálja! Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

20 20 Új Széchenyi Terv – zöld gazdaságfejlesztés Zöld energiatermelés Zöld oktatásfejlesztés és tudatformálás Zöld K+F+I Energiahatékonyság – épületenergetika Közvetlenül szolgálja a fenntartható fejlődést Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

21 21 Új Széchenyi Terv Közvetve szolgálja a fenntartható fejlődést Vállalkozás- fejlesztés Tranzit- gazdaság Egészségipar Tudomány- Innováció- Minőség Fenntarthatósági szempontok a közlekedésben geotermia Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

22 22 Köszönöm a figyelmet! Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.