Legősibb ismert rovarfosszília (2013) :

Az előadások a következő témára: "Legősibb ismert rovarfosszília (2013) :"— Előadás másolata:

1 Legősibb ismert rovarfosszília (2013) :
Rhyniognatha hirsti (devon eleje, kb. 400 mió éve) Már valószínűleg szárnyas!  Korábban kellett a rovaroknak megjelenni (szilur során valósz.) Pterygota radiáció: karbonban

2 Arthropoda: nagyjából a szárazföldi növényekkel együtt hódította meg a szárazföldet,
a szárazföldi nematoda, szárnyas rovar és karmos féreglábú evolúció erősen kötődik az edényes növények és az erdők kialakulásához DE: a legelső Arthropoda nyomfosszília csak 520,5 millió éves! Molekuláris órával az Arthropoda kiágazás 567–514 mió éve! Jellemző, hogy a molekuláris órával kapott eredmények a fosszíliák koránál régebbi időpontot adnak meg ~ 510 millió éve: Diplopoda – Chilopoda szétválás ~ 472 millió éve: Arachnida radiáció ~ 483 millió éve: Hexapoda radiáció Pancrustacea radiáció: kambrium során csak Pentastomida és Branchiura váltak ki később

3 A Hexapoda-evolúció meghatározó állomásai:
Szárnyatlan rovarok megjelenése (növények szárazföldre lépésével együtt) Szárnyak kialakulása (első szárnyas rovar fosszília a karbonból, 380 mió éve) Összehajtható szárnyak megjelenése (a szárny megjelenése után nem sokkal, a karbonban; szűk terek, pl. járatok benépesítése) Endopterygota rovarrendek megjelenése (karbon-perm határán, utána: nagy rovarrend radiációk) Permi kihalási esemény (számos óidőbeli primitív szárnyas rovarrend eltűnése) Virágos növények radiációja (kréta, új forrás, számos rovarnál új táplálkozásmód, kapcsolat a növényi életmenettel)

4 „Palaeoptera” „Polyneoptera” endopterygoták A hajtogatható szárny M D
szárnyas szubimágó legnagyobb kládok M – Monocondylea D – Dicondylea A – Apterygota

5 Entognatha klád (? Vitatott!):
Szájszervek a fejtok belső részén erednek, kívülről nem láthatók „Parainsecta”: nem monofiletikus Protura Collembola Diplura Rendek, de egyes vélemények szerint osztály-szintű különbségekkel! Ectognatha klád Szájszervek a fejtok külső részén erednek, kívülről láthatók Insecta: monofiletikus minden további Hexapoda rend

6 Monocondylea Dicondylea Ectognatha klád: alosztályok
Archaeognatha rend minden más rend mandibula – fejtok: egy ízületi pont mandibula – fejtok: két ízületi pont 2 ízületi pont femur – tibia: egy ízületi pont femur – tibia: két ízületi pont

7 Dicondylea klád (alosztály) Apterygota klád:
továbbra is elsődlegesen szárnyatlan rovarok egyetlen ma élő rend: Zygentoma

8 Szárnyak kialakulása:
Pterygota klád valódi szárnyas rovarok, elsődlegesen szárnyasak Szárnyak kialakulása: 1. hipotézis: paranotális lemezekből 2. hipotézis: végtagokból (láb csípőíze) Az utolsó közös Pterygota rovarős hipotetikus szárnyerezete (archedyction) C – szegélyér Sc – szegélyalatti ér R – sugárér M – középér Cu – könyökér A – anális ér

9 Neoptera „Palaeoptera” mai képviselői: szitakötők és kérészek
Nem monofiletikus, tehát nem klád! mai képviselői: szitakötők és kérészek ezeken kívül: több, legkésőbb a permi kihalás során eltűnt kezdetleges rovarrend Közvetlen reülőizmokkal történő repülés még: fátyolkáknál! Neoptera Monofiletikus csoport Repülés: Szárnyak mozgatása közvetetten,tor izomzatával Repülőizmok: finomabb mozgások

10 pteralia – A rovarszárny ízületei
Neoptera klád: szárny tövénél szklerotizált területek lehetővé teszik a szárny hajlítását és a testre vízszintesen történő ráfektetését álkérészek (Plecoptera) az első Neoptera mai képviselői pteralia – A rovarszárny ízületei

11 Paraneoptera klád (öregrend) nincs cercus
levezetett csoportok folyadékkal táplálkoznak (állati és növényi nedvek) szájszervek: szúró-szívó jellegűek (szipóka, rostrum kialakulása), csak a legősibbeknél rágó típusúak ajaktapogatók kicsik (< 3 ízből) clypeus megnagyobbodik (cybarium-pumpa, szívóerőt biztosítja a folyadék felszívásához) fatetvek (Psocoptera), tetvek (Phthiraptera), hólyagoslábúak (Thysanoptera), szipókás rovarok (Hemiptera)

12 posztembrionális fejlődés: teljes átalakulás
Endopterygota klád (Holometabola) posztembrionális fejlődés: teljes átalakulás szárnykezdemények nem láthatók a lárváknál! a bábállapot során alakulnak ki (endopterygota rovarok) exopterygota rovarok: az egymást követő lárvastádiumok során látható a szárny megjelenése majd növekedése (azon valódi szárnyas rovarok tulajdonsága, amelyek nem teljes átalakulással fejlődnek)

13 Phylogeny of holometabolous insects
(Wiegmann et al. 2009)

14 Nagy rovar radiációk: Bogarak (~ 300 mió éve) Kétszárnyúak
Hártyásszárnyúak pl.:

15 Egy példa a rovarrenden belüli radiációra: a Diptera
homlokréses legyek kerek bábrésűek szárnyerezet redukció legyek Időskála (mió év) Egy példa a rovarrenden belüli radiációra: a Diptera (Wiegmann és mtsai 2011)

16 Rend Fajszám A legnagyob fajszámú rendek a középidő során radiáló holometabol csoportok között találhatók: Bogarak Lepkék Hártyásszárnyúak Kétszárnyúak doi: /rspb