Nyelvi jog és hivatali nyelvhasználat Molnár Csikós László.

Az előadások a következő témára: "Nyelvi jog és hivatali nyelvhasználat Molnár Csikós László."— Előadás másolata:

1 Nyelvi jog és hivatali nyelvhasználat Molnár Csikós László

2 A jogszabályi háttér időszakai a tartományi törvénykezés idején jelenlevő többnyelvűség (1968-1990) a tartományi törvénykezés idején jelenlevő többnyelvűség (1968-1990) a tartományi autonómiát korlátozó politika egynyelvűségi törekvései (1991-2001) a tartományi autonómiát korlátozó politika egynyelvűségi törekvései (1991-2001) a jelenlegi szabályozás félmegoldásai (2002- től napjainkig) a jelenlegi szabályozás félmegoldásai (2002- től napjainkig)

3 Nemzetek és nemzetiségek az 1963-as szövetségi alkotmány 1968. évi módosításai az 1963-as szövetségi alkotmány 1968. évi módosításai az 1974-es alkotmány – egyenrangúság az 1974-es alkotmány – egyenrangúság a szövetségi állam hivatalos lapja magyar és albán nyelven is megjelent a szövetségi állam hivatalos lapja magyar és albán nyelven is megjelent VSZAT alkotmányában egyenrangú nyelvvé vált a szerbhorvát, a horvátszerrb, a magyar, a szlovák, a román és a ruszin VSZAT alkotmányában egyenrangú nyelvvé vált a szerbhorvát, a horvátszerrb, a magyar, a szlovák, a román és a ruszin

4 A tartományi nyelvek egyenrangúsága a nemzeti és nemzetiségi nyelvek és írások egyenrangúságának meghatározott szervekben, szervezetekben és közösségekben való biztosításáról szóló törvény (1977) a nemzeti és nemzetiségi nyelvek és írások egyenrangúságának meghatározott szervekben, szervezetekben és közösségekben való biztosításáról szóló törvény (1977) eljárások lefolytatása, szóbeli és írásbeli érintkezés, adminisztráció vezetése, a hivatalos dokumentáció megjelentetése és a képviselő- testületek ülésanyagának kidolgozása eljárások lefolytatása, szóbeli és írásbeli érintkezés, adminisztráció vezetése, a hivatalos dokumentáció megjelentetése és a képviselő- testületek ülésanyagának kidolgozása

5 Egynyelvűség Az 1990-es alkotmány csak a szerb nyelvet és a cirill írásmódot jelöli meg hivatalosként. Az 1990-es alkotmány csak a szerb nyelvet és a cirill írásmódot jelöli meg hivatalosként. Ez a többi nyelv alárendeltségéhez, sőt a hivatalos szervekben évtizedekig betöltött szerepének megszüntetéséhez vezetett. Ez a többi nyelv alárendeltségéhez, sőt a hivatalos szervekben évtizedekig betöltött szerepének megszüntetéséhez vezetett. A hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvény (1991) A hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvény (1991) A hivatalos nyelvhasználat kérdésköre az önkormányzatok diszkréciós jogává vált A hivatalos nyelvhasználat kérdésköre az önkormányzatok diszkréciós jogává vált

6 Lehetőségek tárháza A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény (2002) A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény (2002) A jelenleg hatályos jogszabályi háttér első látásra széleskörű jogérvényesítést tesz lehetővé. A jelenleg hatályos jogszabályi háttér első látásra széleskörű jogérvényesítést tesz lehetővé. Nemzetközi egyezmények, törvények és más jogszabályok tömege foglalkozik, néha csak egy-egy rendelkezésben is, a hivatalos nyelvhasználattal, illetve a részarányos foglalkoztatással. Nemzetközi egyezmények, törvények és más jogszabályok tömege foglalkozik, néha csak egy-egy rendelkezésben is, a hivatalos nyelvhasználattal, illetve a részarányos foglalkoztatással.

7 Az eljárás nyelve VSZAT nyelvhasználati törvénye értelmében az eljárás párhuzamosan több nyelven történhetett. Ez a többnyelvű jegyzőkönyvre, a vallomásokra és a beadványokra vonatkozott. VSZAT nyelvhasználati törvénye értelmében az eljárás párhuzamosan több nyelven történhetett. Ez a többnyelvű jegyzőkönyvre, a vallomásokra és a beadványokra vonatkozott. A másodfokú eljárás is folyhatott nemzetiségi nyelven A másodfokú eljárás is folyhatott nemzetiségi nyelven Az 1991-es nyelvhasználati törvény, illetve az eljárásjogi törvények kizárólag az egynyelvű eljárás lehetőségét irányozzák elő. Az 1991-es nyelvhasználati törvény, illetve az eljárásjogi törvények kizárólag az egynyelvű eljárás lehetőségét irányozzák elő. A másodfokú eljárás csak szerb nyelvű lehet. A másodfokú eljárás csak szerb nyelvű lehet.

8 Egyéb törvényes rendelkezések A személynév kisebbségi nyelvű beírása nem zárja ki a szerb megfelelő beírását. A személynév kisebbségi nyelvű beírása nem zárja ki a szerb megfelelő beírását. Első helyre mindig a szerb elnevezés kerül, tőle jobbra vagy alá pedig a kisebbségi. Első helyre mindig a szerb elnevezés kerül, tőle jobbra vagy alá pedig a kisebbségi. A gyermek nevét egyik vagy mindkét szülő anyanyelvének helyesírása szerint is anyakönyvezni lehet. A gyermek nevét egyik vagy mindkét szülő anyanyelvének helyesírása szerint is anyakönyvezni lehet. Hivatalos használatban lévő kisebbségi nyelven is kell írni a pecsét szövegét - a szerb szöveggel párhuzamosan. Hivatalos használatban lévő kisebbségi nyelven is kell írni a pecsét szövegét - a szerb szöveggel párhuzamosan.