A diákok/fiatalok és az aktív államporság „Civil szervezetek és a közoktatási intézmények közösségi kapcsolatai” Salgótarján, 2010. január 29.

Az előadások a következő témára: "A diákok/fiatalok és az aktív államporság „Civil szervezetek és a közoktatási intézmények közösségi kapcsolatai” Salgótarján, 2010. január 29."— Előadás másolata:

1 A diákok/fiatalok és az aktív államporság „Civil szervezetek és a közoktatási intézmények közösségi kapcsolatai” Salgótarján, 2010. január 29.

2 Részvétel – Innováció - Párbeszéd témakör A regionális hálózati projekt részeként: a szociális és állampolgári kompetencia területhez kapcsolódik, az aktív állampolgári részvételhez kapcsolódó innovációt támogatja. Sajátos (más régióban nem alkalmazott) megközelítés: – a közoktatási és a civil szereplők együttműködésének ösztönzése – modell értékű az ágazatok közötti együttműködésre is alkalmazható szisztéma (pl. oktatás- közművelődés, oktatás-szociális ügy, stb.)

3 A pedagógiai innováció irányai a nevelés/oktatás tartalmának, a nevelés/oktatás módszereinek megújítása; az esélyegyenlőség előmozdítása; az eredmények kiterjesztése és közösségi, társadalmi beágyazottsága. Melyik irány kapcsán érintett a civil szféra?

4 A nevelés/oktatás tartalmának megújítása A civil szféráról átadott tudás: a civil társadalomról és civil szervezetekről szóló tudás része a tananyagnak (pl. projekt téma: a helyi civil szervezetek) az iskolák legközvetlenebb környezetében működnek civil közösségek, szervezetek különleges téma – az ezzel kapcsolatos alapjogok az iskolás korú gyermekeket éppúgy megilletik, mint az őket nevelőket;

5 A nevelés/oktatás módszereinek megújítása Egész életen át tartó tanulás szemlélete Kompetenciák elsajátítása, gyakorlása Non formális és informális tanulás módszerei A civil tapasztalatok hasznosítása: a szociális és állampolgári kompetenciákhoz kapcsolódó nevelés terén a civil szféra hagyományosan aktív szerepet játszik. a részvételt biztosító kompetenciák átadásával kapcsolatos európai ajánlások gyorsabban terjedtek a civilek, mint az intézmények körében.

6 Az esélyegyenlőség előmozdítása A NAT az esélyegyenlőség biztosítása kapcsán emeli ki az iskoláknak a civil szervezetekkel történő együttműködését. Az ÚMFT és a TÁMOP szintén horizontális megközelítést alkalmaz a hátrányt szenvedők integrációjának és részvételének biztosítása érdekében (Az egész életen át tartó tanulás szemléletének elterjesztése eszköz és nem cél!)

7 A pedagógiai folyamatok eredményeinek kiterjesztése A közoktatási rendszer és a civil szféra fejlesztése azonos célok mentén halad(na) A pedagógiai folyamatok hatására változhatnak a részvételt biztosító keretek: a közösségi élet, a helyi civil társadalom, a fenntartói környezet, stb. - együttműködési megállapodások

8 Miért hasznos az oktatási intézmények és a civil szféra együttműködése az iskolák szempontjából? az iskolában átadott tananyag fejlesztése, frissítése; módszertani ismeretek megosztása; az iskolán kívüli, illetve szabadidős programok közös szervezésének lehetősége (szolgáltatási és programkínálat bővítése); az adott közösség adottságainak hasznosítása, illetve problémáinak mérséklése; a pedagógiai folyamatok megismertetése, társadalmi elfogadtatása.

9 Miért hasznos az oktatási intézmények és a civil szféra együttműködése a helyi közösségek szempontjából? európai dimenziók mentén lehet erősíteni és formalizálni az együttműködéseket; erősödik a korábban elért eredmények, a meglévő közösségi szolgáltatások fenntarthatósága; egységes szemléletben lehet átgondolni a közösségi szolgáltatások fejlesztését;

10 Miért hasznos az oktatási intézmények és a civil szféra együttműködése a civil szervezetek szempontjából? hálózat munkájába bekapcsolódó civil szervezetek komoly információs, kapcsolatépítési, referencia többletre tehetnek szert; az információ- és kapacitáshiánnyal működő szervezetek lehetőséget kapnak a továbblépésre; a szervezetek túl nyomó része legfeljebb partnerként férhet hozzá a fejlesztési forrásokhoz;

11 Hálózatépítés szolgáltató hálózat (non formális képzési lehetőségek, internet alapú információs szolgáltatások) fejlesztő jellegű hálózat (a projekt során építjük, fejlesztjük a szolgáltatások biztosításához szükséges kapacitásokat és „szervezeti” kereteket is.

12 Módszerek Tanácskozások 6 (2x3) tanácskozás – Eger, Salgótarján Miskolc: szakmai/szakmapolitikai környezet és minták, modellek bemutatása; igények, javaslatok, ötletek, tapasztalatok „gyűjtése” toborzás, bevonás nyilvánosság

13 A tanácskozások témái 1. sorozat: A civil szervezetek és az oktatási intézmények együttműködésének lehetőségei a környezeti, szociális és állampolgári kompetencia terület fejlesztésében; Civil szerepek és civil szereplők; A diákok/fiatalok részvétele és az aktív államporság; Közösség, innováció és média. 2. sorozat: A gyerekek és diákok részvétele, mobilitás, interkulturalitás, önkéntesség; Emberi és polgári jogok, demokrácia, részvétel, párbeszéd ; Civil és intézményi együttműködés, hálózatépítés, projektépítés; Helyi érték – közkincs (a közoktatási intézmények és a helyi közösségek kapcsolata, a lokális természeti, kulturális, történeti és szellemi értékek az iskolai és az iskolán kívüli nevelésben)

14 Műhelytalálkozók 56 (2x28) kistérségi szinten szervezett műhelytalálkozó A tanácskozások témáit bontják ki (kivéve, ha az adott térségben másra van igény, pl. jobb ötletek merülnek fel), céljuk a konkrét igények, ötletek, együttműködési lehetőségek megismerése.

15 A hálózat „szervezeti” háttérének építése együttműködési szándéknyilatkozat együttműködési megállapodás (már konkrét eredmények ismeretében, és az együttműködés kereteinek közös átgondolása után)

16 Internetes információs szolgáltatás építése a hálózatépítéshez kapcsolódó információk közvetítése a tanácskozásokat, műhelymunkákat támogató tartalmak (több mint a bemutatók, előadások anyagának közreadása a hálózatba bekapcsolódó szervezetek, iskolák közösen összegyűjtött tapasztalatainak, elvárásainak, ötleteinek és közösen kialakított javaslatainak közvetítése.