Balassi Bálint 20/C.

Az előadások a következő témára: "Balassi Bálint 20/C."— Előadás másolata:

1 Balassi Bálint 20/C

2 1. Szerencsés adottságok
1554, Zólyom, gazdag, főúri család Kitűnő nevelő: Bornemisza Péter, protestáns Már gyerekként fordít: Beteg lelkeknek való füves kertecske Nürnbergben tanul, nyolc nyelven beszél Sportos alkat: Rudolf császár koronázásakor bécsi juhásztánc Erdélyben Báthory István kedvenc foglya: Lengyelországba is magával viszi Gazdag lelki élet: 32 évesen katolizál, a jezsuiták híve lesz A poroszországi Braunsbergi jezsuitákhoz is ellátogat, megnézi a Balti-tengert is

3 2. Csapások, szerencsétlenségek
Kamaszkorában Lengyelországba kell menekülniük Később hazatérhetnek, de a vagyon odaveszett Ungnádné Losonczy Annának udvarol, de az férjével Horvátországba kerül Unokatestvérét veszi el, de érvénytelenítik a házasságukat (Dobó Krisztina, Dobó István lánya) Elfoglalja felesége sárospataki várát, de ez felségsértés Losonczy Anna megözvegyül, de máshoz megy Jobb híján lovakkal és tokajival kereskedik Esztergom: lábait ágyú találja, elüszkösödik, meghal Hibbén temetik el, a régi családi kegytemplomban

4 3. Furcsaságok Vegyesen írja a család Balassának és Balassinak, ő többször Balassinak A Balázs szóból ered, vsz. Balázsinak ejtették A nagy vagyonszerző a nagyapja volt, horvát bán lett, Mohácson esett el Nürnbergbe azért mehetett, mert apja bányavárosi kapitány volt, kapcsolatban állt a nürnbergi kereskedőkkel (3-4 évre) Apja feljelentése rágalom volt, a levélhamisítót utóbb kivégezték Hibbén először az anyját temették el Házassági dilemmák: fél, mi lesz ha „reám tér az szemfájdalom, vagy penig inkább ugyan soha nem jű” „Mégiscsak nagy úr leszek, ha egyébképpen nem, hát farkam után”

5 4. Szerelmi és vitézi költészete
Trubadúr stílus: alázatos udvarlás, a nő felmagasztalása Költött nevek: Júlia, Célia, Fulvia – csak az elsőben lehetünk biztosak (Losonczy Anna) Újítása a Balassi-strófa: ütemhangsúlyos, három ütem, belső rímek Újítása az is, hogy ciklusokba rendezi verseit Kedveli az akrosztikont, pl. a nevét adják ki a betűk Egy katonaénak: Lengyelországban írja, nosztalgikus emlékezés és eszményítés Verseiben jelenik meg először az „édes hazám” szókapcsolat

6 5. Istenes versei Sémák helyett személyesség és közvetlenség: ebben modernebb, mint a trubadúros szerelmi lírában Bár katolizált, versit inkább predestinációs hit jellemzi Adj már csendességet: eláradó bűntudat, eláradó megnyuvás az isteni elrendeltségben Az tenger partján, Oceanum mellett: félben maradt versszak-záró sorok teszik nyugtalanítóvá Ismeretlen másoló munkájaként maradt fenn a Balassi-kódex: Ezeket pedig a maga kezével írt könyvéből írták ki szóról-szóra, vétek kevés helyen esett benne, az sem egyébtől lett pedig, hanem a Balassi írásának nehéz olvasása miatt Nincs minden benne, istenes versei kódexen kívüliek

7 Ki volt Balassi apja? Milyen családban született?

8 Hol keresnéd születési helyét? Merre van?

9 Mi vezethette a mű lefordításában?

10 Kiket keresett fel a Baltikumban?
Milyen versre ihlette a hely?

11 Melyik vár milyen szerepet játszott az életében?

12 Hol temették el?

13 Miért éppen Hibbe lett a nyughelye?

14 Milyen költészeti újdonságokat látunk nála?