1 A gör. fil. kezdeteitől jelen van a rac. reflexio az isteniről Arist. emelte először a fil. részévé a teológiát Platón: Isten jó és változatlan >> kritizálja.

Az előadások a következő témára: "1 A gör. fil. kezdeteitől jelen van a rac. reflexio az isteniről Arist. emelte először a fil. részévé a teológiát Platón: Isten jó és változatlan >> kritizálja."— Előadás másolata:

1 1 A gör. fil. kezdeteitől jelen van a rac. reflexio az isteniről Arist. emelte először a fil. részévé a teológiát Platón: Isten jó és változatlan >> kritizálja a hagyományos istenképet A lehetséges világok legjobbikában élünk << a démiurgosz alkotta Arist: e gradibus entium istenbizonyíték: a tökéletesség / a létezők fokozatairól szóló érv: mivel vannak jobb dolgok, van legjobb is: ez az isten A hellenisztikus teológia fő témái: 1.az istenek léte és tulajdonságai 2.gondviselés és teodicea (az istenek, a világ és az emberek közti viszony) 3.az isteniről való tudásunk problémái (Arist. Metaph. Λ: a mozdulatlan mozgatóról, Plat. Törv. 10: isten, gondviselés; Szókratész istenérve: Xen. Mem. 1.1.4)

2 2 A sztoikus teológia témakörei A sztoikus teológia a fizika része (kozmosz = isten) A sztoikus teológia fő témakörei: –gondviselés, végzet, teleológia –a teológia hogyan viszonyul a népi/mindennapi hithez /istentisztelethez –(+ az euszebeia helyes formája + a jóslásról való helyes álláspont (Az isten létére, természetére, kormányzására, gondoskodására irányuló kérdések összefüggnek és összefonódnak) A fizika és a teológia nyújtja az alapot az etikához (+ a logikához) – mivel az etika feltételezi, hogy a világ teleologikusan rendezett és a fatum/gondviselés irányítja Egyszersmind a fizika és a teológia a filozófia ill. a fil. tanulmányok csúcsa, csak a bölcs/erényes ember képes tárgyalni ezeket a területeket

3 3 Isten természetének kutatása 1. A sztoikusok előtti gör. filozófiában háromféle megközelítésmód létezett isten természetének kutatásakor: 1.kozmológiai: ión természetfilozófusok, Platón 2.teológiai: Xenophanész, Platón 3.aitiológiai/pszichológiai: Kritiasz Sziszüphosz-frg-a (rendőr-isten), Euhemerosz, Prodikosz (hasznos dolgok – bor, víz, kenyér - megszemélyesítései), Démokritosz (fizikai, természeti jelenségektől való félelem)

4 4 Isten természetének kutatása 2. Arist: az istenekről való tudásunk eredete: –inspirált pszichés állapotban, pl. álmunkban, haldoklás idején, amikor a testtől már elválik a lélek –analógiás úton: a tökéletesség fokozatairól szóló érv öntudatlan alkalmazásával –a tervezettségből fakadó érv (és az égitestek szabályos mozgása) is isten feltételezésére ösztönözték az embereket

5 5 Isten természetének kutatása 3. A sztoában mindhárom megközelítésmód megvan: 1.: kozmológiai: a kozmosznak lelke van és racionális 2.: teológiai: Isten attribútumainak meghatározásakor prekoncepciókból (előzetes fogalmakból = prolépszisz) indulnak ki, amelyek minden ember elméjében megvannak, és a világ észlelése során alakultak ki (mivel minden ember elméje ugyanolyan szerkezetű, és ugyanúgy működik) öntudatlan, természetes, egyszerű mentális működés során a tapasztalat adataiból Az istenről való prekoncepciónk: örök és nem pusztulhat el, gondoskodó, jóindulatú (Epikurosz is az istenről való prekoncepcióból indul ki, de szerinte az utóbbiak nincsenek benne)

6 6 Isten természetének kutatása 4. 3. pszichológiai: a primitív emberben is helyes koncepció született istenről: azért adtak a hasznos dolgoknak és a közösséget jelentősen segítő embereknek isten-neveket (~Prodikosz), mert az isten egy alapvető tulajdonságát ragadták meg (prolépszisz): jótékony és gondoskodó fizikai erő (hasonlóképpen a primitív embernek a természeti jelenségektől való félelméből fakadó istenképének (~Démokritosz) is van igazság-magva – hogy ti. létezik egy isteni hatalom)

7 7 Isten természetének kutatása 5. Sztoa: 4 oka van az istenekről való elképzelésnek (Cic. ND: Kleanthész): –jövőbeli események megjövendölése (a fatummal kell összefüggésbe hozni) –a világ célszerűsége, alkalmassága az életre (teleologikus világképben kell elhelyezni) –a természeti jelenségektől való félelem (helytelen képhez vezet) –az égitestek szabályos mozgásai + analógia: amely épületben rend van, ott vki. irányít (ez isten-bizonyíték is)

8 8 Isten létének bizonyítékai 1. A korai sztoikusok isten létére, tulajdonságaira vonatkozó érveinek egy része szillogisztikus, másik része nem az. A szillogisztikus érvekeket hosszabban is ki lehet fejteni, de a sztoikusok úgy gondolták, hogy hogy így hatásosabbak, pedig inkább kritikára adtak okot, mivel szigorú bizonyításnak állították be azt, ami legfeljebb valószínűségi érv volt. Kevésbé meggyőzőek, mint a hosszan kifejtett érvek, könnyebben cáfolhatók: nevetségessé is tették őket az ellenfelek hasonlókat alkotva gúnyból (parabolé) 1.E consensu omnium 2.A világ tervezettségéből (többek között a csillagok szabályos mozgásából + a világ szépségéből, jótékony szerkezetéből): racionális rend >> volt termtője (az érv későbbi elnevezése: ex operibus dei) ~ teleologikus istenérv

9 9 Isten létének bizonyítékai 2. Arist. kozmológiai érve ezzel rokon: az okok végtelen láncolata elképzelhetetlen >> létezik a mozdulatlan mozgató (~Plat. Leg. X: a kozmikus mozgáso első oka – aki magát mozgatja – az isten) – DE a sztoikus érv istenre mint a rend okára, nem a mozgás okára fokuszál 3. Az ateizmus elfogadhatatlan következményekhez vezet: a vallási cselekvések (pl. a jóslás) értelmetlenek lennének; azt is jelentené, hogy a természetben nincs az embernél hatalmasabb Másként: ha van jobb, van legjobb is (ha el akarjuk keerülni a végtelen sorozatot). Az ember viszont gyenge, sebezhető, halandó, rosszra hajló >> kell, hogy legyen nála jobb: az isten (az érv későbbi neve: ex gradibus entium: a tökéletesség fokozataiból)

10 10 Isten létének bizonyítékai 3. Zénón egyik istenérve: 1. Az ember ésszerűen tiszteli az isteneket 2. Azokat, akik nem léteznek, nem lehet ésszerűen tisztelni (hogy 1. és 2. miért igaz, azt mondja meg, de valószínűleg az „e consensu omnium” miatt igaz) 3. Ezért az istenek léteznek A parabolé ehhez (az istenek ésszerű tiszteletéből nem lehet a létükre következtetni): 1. Az ember ésszerűen tiszteli a bölcseket 2. Azokat, akik nem léteznek, nem lehet ésszerűen tisztelni 3. Ezért a bölcsek léteznek Márpedig ez nem igaz

11 11 Isten létének bizonyítékai 4. Diogenész a Zénón-i érv megmentésére: 2.: Azok, akik nem léteznek = azok, akiknek olyan a természetük, hogy nem létezhetnek A bölcs és az isten közötti különbség, hogy isten esetében ha valamikor létezik, akkor most is létezik, mert a fogalmának lényeg, hogy nem született és nem pusztul el. A bölcs viszont a sztoikusok szerint mégha most nem is létezik, létezhet később. Tehát a 3.(a konklúzió): a bölcseknek olyan a természetük, hogy létezhetnek ill. az isteneknek olyan a természetük, hogy létezhetnek >> léteznek is

12 12 Isten létének bizonyítékai 5. Zénónnak egy másik isten-bizonyítéka: az Arist-it használja (a tökéletesség fokozatairól): 1. a racionális jobb a nem racionálisnál 2. a kozmosznál semmi sem jobb (ezt önkényesen feltételezte – de Khrüszipposz már bizonyítja: minden vmi. másért van, kivéve a kozmoszt + mindent tartalmaz) 3.>> a kozmosz racionális (ez ellen: ami költői, az jobb, mint ami költőietlen >> tehát a kozmosz költő) ill.: a kozmosznál semmi sem jobb >> a kozmosz isten (mert isten a legjobb)

13 13 Isten létének bizonyítékai 6. Zénó további bizonyítéka a kozmosz értelmes és érző voltára (via analogiae; a részről az egészre): aminek a részei nem érzők, az maga sem érző. A kozmosznak vannak érző részei >> a kozmosz nem nélkülözi az érzékelést (Zénónál nincs a tervezettségből kiinduló istenérv) Kleanthésznek is egy (isten létét igazoló) érve a tökéletesség fokozataiból indul ki + kombinálta a részről az egészre való következtetéssel + hozzátette, hogy isten, aki minden erényt birtokol Khrüszipposz is használja a tökéletesség fokozatairól szóló érvet – kombinálja a tervezettségről szóló érvvel (a kozmosz szabályos rendjét az embernél vmi nagyobb hozta létre)

14 14 Isten létének bizonyítékai 7. (A teleologiából, tervezettségből származó elv már: Xen. Mem. 1.4.5-6 és a Timaioszban; A fő források Zénó, Kleant. és Khrüsz.-re: Cic ND, Phld. De Piet, Pherc) Khrüszipposz érvében több Zénói és Kleanthészi elem + a kozmosz egyedül elég önmagának: Tökéletesség >> racionalitás (ti. a kozmoszé) Tökéletesség >> erényes a kozmosz (bölcs >> isteni, ill. isten) – a teleológiai sorozatnak kell, hogy legyen vége

15 15 A sztoikus istenkép akadémikus kritikája Érző lény >> akadémikus kritika: ha ez igaz lenne, akkor szenvedhetne is és el is pusztulhatna Materiális >> akadémikus kritika: semmi sem lehet halhatatlan, ami testi Szoritész (lépésről lépésre haladó) érv Karneadész tanítványánál, Kleitomakhosznál a panteizmus ellen (és talán a tervezettségből kiinduló érvelés ellen): Zeusz isten >> Poszedón is >> Achelousz is >> a Nílus is >> minden folyó is >> minden patak, vízfolyás is – DE: nem minden vízfolyás, patak isten >> Zeusz sem isten

16 16 A rossz problémája A hagyományos értelemben vett rossz: A rossz (betegség, baleset) léte nem volt az isten célja, hanem elkerülhetetlen mellékkörülménye a lehetséges világok legjobbikának. Ez az egyes esetekre nézve sajnálatos lehet (a hagyományos értelemben), de az egészet tekintve: annak javát szolgálja Másrészt vannak rossznak tűnő dolgok, melyeknek haszna van: poloska (lustaság ellen), egér (gondosságra szoktat a dolgaink elpakolásánál), háború (népesség-felesleg levezetése) Harmadrészt a jó nem létezhet az ellentéte nélkül (minden ellentétre igaznak mondja Khrüszipposz – Hérakleitoszt ismételve); egymástól függnek episztemológiailag és ontológiailag is

17 17 A rossz problémája – ekpüroszisz 1. (Platón: a démiurgosz nem fogja elpusztítani a világot, mert ő jó; peripatetikusok: isten nem pusztítja el a világot, mert elképzelhetetlen, hogy újat hozzon létre, mivel rosszabbat v. jobbat nem csinál, mert az azt jelentené, hogy isten változik, ugyanolyant pedig értelmetlen létrehozni) <> sztoikusok: ekpüroszisz >> minden újra kezdődik: örök vissztérése ugyanannak Hogyan egyeztethető össze eküroszisz és pronoia? A kozmosz örök (a világ rendezett állaptába kerül az ekpüroszisz alatt) Az ekpüroszisz során a kozmosz = aether (tüzes levegő) = Zeusz – ilyenkor homogén a világ: nem csekélyebb értékű, mint a rendezett >> az ekpüroszisz pozitív folyamat + A kozmosz nem hal meg, a lelke nem válik el a testtől (Isten a kozmosztól), csak megújul

18 18 A rossz problémája – ekpüroszisz 2. Zeusz kivéteelével a többi isten (Nap, Hold...) halandók – ilyenkor elpusztulnak; de az örök visszatérés miatt újra létrejönnek (Khrüszipposz: a teológia teleté)