A tőzsdei kereskedés és ami mögötte van

Az előadások a következő témára: "A tőzsdei kereskedés és ami mögötte van"— Előadás másolata:

1 A tőzsdei kereskedés és ami mögötte van
Tóth Zoltán Budapesti Értéktőzsde Zrt.

2 A tőzsdei kereskedés Néhány szó a befektetésekről Befektetési döntések alapjai Elmélet és valóság

3 A tőzsdei kereskedés

4 Mi is az a tőzsde? Piac, mely koncentrálja mind a keresletet, mind a kínálatot térben és időben Szerepe elsősorban a tőkeallokáció Mitől tőzsde a tőzsde: nyilvánosság egynemű, helyettesíthető termékek szabályok szerinti működés Tpt. definíciója a tőzsdére: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet

5

6 Kereskedési technikák, rendszerek I.
Nyílt kikiáltásos kereskedés Box megbízások Parkett Üzletkötők

7 Kereskedési technikák, rendszerek II.
Elektronikus távkereskedés Brókercég Telefonon Interneten Személyesen Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Kereskedési munkaállomás Központi rendszer Kereskedési felület Ajánlat Kötés visszaigazolás

8 Befektetések, értékpapírok

9 Megtakarítási lehetőségek
Készpénz Nem pénzügyi termékek Ingatlanok, arany stb. Nagy kockázatok, hozamok Bankbetét Forint, deviza Értékmegőrzés tényleges vagyongyarapodás nélkül Értékpapírok Kötvények – Visszafizetési kockázat Részvények - Árkockázat

10 A pénzügyi közvetítői rendszer
PÉNZPIAC BANKOK HITELEK BETÉTEK VÁLLALATOK MEGTAKARÍTóK TŐKEPIACI KÖZVETÍTŐK TŐZSDE BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK BIZTOSÍTÓK TŐKEPIAC BEF. ALAPOK PÉNZTÁRAK

11 Alapvető értékpapír típusok
Részvények tulajdonosi jogokat testesítenek meg Lejárata nincsen, a papírt eladni lehet  árkockázat Hitelpapírok Fix jövedelmet nyújtanak Lejáratig megtartva nincsen árkockázat Van viszont visszafizetési kockázat Befektetési jegyek A befektetési döntésünket szakemberekre bízzuk Rövid távú spekulációs célra nem alkalmas

12 Mi szükségünk a befektetésekre?
Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza 1995 eleje óta az árak átlagosan több mint háromszorosukra emelkedtek Az 1995-ban a párnába tett 10 ezer forint ma már alig ér többet, mint 1995-ben 3000 Ft Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben Önálló jövedelemforrássá válhat Tartalék a jövőre

13 Befektetői magatartás
Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? Milyen időtávban gondolkozik? A pénzügyi piacok alaptörvénye: A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak

14 Hozam vs. kockázat Az amerikai példa az elmúlt 80 évben
Az éves hozamok eltérése az átlagtól Rövid lejáratú állampapír alacsony kockázat - 3,3% szerény hozam - évi 3,6 % Az éves hozamok eltérése az átlagtól Részvény magasabb kockázat - 20,9% jelentős hozam - évi 12,1%

15 A befektetés árkockázata
Átlagos éves hozam: BUX: 21,3% MAX: 5,9% Átlagos éves szórás: BUX: 24,6% MAX: 4,2%

16 Kockázat a tőkepiacon A kockázat hétköznapi értelemben egy számunkra negatív esemény bekövetkezésének valószínűségét jelenti Nagy kockázat = nagy a veszteség valószínűsége A tőkepiacon a kockázat szimmetrikus fogalom, pusztán a jövőbeli események bizonytalanságát mutatja Nagy kockázat = nagy várható nyereség vagy nagy várható veszteség

17 Diverzifikáció - portfolió
A részvények kockázata két részre osztható Egyedi kockázat Szisztematikus vagy piaci kockázat A részvények egyedi kockázata kiküszöbölhető diverzifikációval Portfolió hozama a papírok hozamának súlyozott átlaga A portfolió összesített kockázata függ a papírok együttmozgásától (korreláció) 15-20 papírig gyors kockázatcsökkenés tapasztalható Hatékony portfolió: adott kockázat mellett a legmagasabb hozamot biztosítja

18 Diverzifikálás… Kockázat Diverzifikálható piaci kockázat (egyedi),
diverzifikációval „eltűntethető” Nem diverzifikálható kockázat (szisztematikus) Eszközök száma a portfolióban

19 Diverzifikáció Eredmény 2 hónap után

20 Diverzifikáció Eredmény 1 év után

21 Mi az, hogy hosszú táv? Az esetek hány százalékában bizonyult jobbnak a részvény-befektetés az adott futamidejű egyéb befektetéseknél az el-múlt 80 évben: Befektetés futamideje Forrás: NASD

22 A részvény mint hosszú távú befektetés Magyarországon is igaz

23 Milyen időtávra fektessünk?
Rövid távú befektetők – spekulánsok A rövid távú befektetés jellemzője a nagy kockázat Rövid távon erősen befolyásolja a piacot a hangulat Rövid távon bármely befektetési eszköz képes nagy időarányos hozamokat adni, és viszont Hosszú távú befektetők Hosszú távon stabilabb, de ezzel együtt mérsékeltebb időarányos hozamokat lehet elérni Itt már érvényesülnek a piac törvényszerűségei Hosszú távon az eszközök tényleges értéke (a fundamentum) a döntő

24 Jövedelemre szert tenni
Mit szeretne mindenki? Jövedelemre szert tenni

25 A tökéletes befektető esete
A tökéletes befektető 1900-ban 1 dollárt befektet Minden évben átcsoportosítja a befektetést abba a piacba, ami a legjobb hozamot fogja adni (tökéletesen jövőbe lát) Mekkora lett a vagyona 1999 végére? azaz 9,6 kvintrillió Ha adózik is, akkor „csak” 1,3 kvadrillió a vagyona

26 „Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. Kenfield Morley)

27 Mi alapján hoznak befektetési döntést?
Alapvetően három irány A múltbeli áralakulás elemzésével jó becslést lehet adni a jövőbeli áralakulásra – technikai elemzés Az értékpapírok valós, belső értékét meg lehet határozni – fundamentális elemzés Csak a véletlen – az árfolyamokat eltalálni olyan könnyű, mint megtalálni egy mező közepén letett, majd összevissza bolyongó részeg embert – mindenki csak az átlagot tudja hozni

28 A technikai elemzés pillérei
1) Az árak minden releváns információt tartalmaznak. A piac eléggé hatékony, hogy minden releváns infót beépítsen az árakba 2) Az árak trendek szerint mozognak, a mozgás nem véletlenszerű, van benne némi szabályosság 3) A történelem ismétli önmagát, a piaci szereplők hasonló körülmények között hasonlóan reagálnak

29 Egy tipikus példa – Elliot hullámok
Egy ciklus 5+3 részből áll: emelkedő periódus (1-5), korrekció (A,B,C)

30 Most mit csináljunk?

31 Utólag könnyű

32 A valós, belső érték meghatározása
A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni Pl. OTP egy éves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán (OTP ára ekkor: Ft) Merrill Lynch – 2900 Ft Morgan Stanley – 2600 Ft Citigroup – 2963 Ft K&H – 3329 Ft (OTP ára 2004 tavaszán: 4000 Ft)

33 Mit jelent a bolyongás? Az egyik napi árfolyamalakulás semmit sem mond a következő napi árfolyamalakulásról, azaz teljesen függetlenek T napi hozam T+1 napi hozam

34 Mit jelent a bolyongás a BÉT-n?
T napi hozam T+1 napi hozam

35 „Minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó fizetni érte”

36 Elmélet és valóság Valóban ennyire racionális a piac?

37 Néhány alapvető befektetői gyakorlat
Vedd és tartsd – 1 dollárból 15 ezer dollár 100 év alatt (US részvények) Vedd és tartsd stratégia Magyarországon 1990-től: 1 forintból több mint 25 forint Ami az előző évben csökkent, az idén fel fog menni - 1 dollárból 1730 dollár Néhány elvetemültebb módszer Szuperkupa indikátor (Superbowl Indicator) (Ha AFL nyer → bessz, ha NFL nyer → hossz, 85%!) Piaci bessz és szoknyahossz „A pénz elvesztésének legbiztosabb módja, ha elméleteket gyártunk magunknak, ami megmagyarázza számunkra a részvények mozgását”

38 Mi a baj az elméletekkel?
Azok a fránya feltételezések: Két azonos kockázatú portfolió közül a magasabb hozamút választják a befektetők A befektetők kockázat elutasítóak: azonos várható hozam mellett az alacsonyabb szórást választják A befektetők várakozásai homogének A BEFEKTETŐK RACIONÁLISAN VISELKEDNEK

39 Van-e a piacnak memóriája?
Légvárak és buborékok A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek. Néhány híresebb légvár: Tulipánhagyma őrület Hollandiában „Tronikus” felvirágzás „.com”, „e-”, stb

40 Néhány piaci anomália Január effektus Mikulás rallie Mark Twain hatás Péntek hatás Kisvállalati hatás

41 1. Január effektus A január effektus lényege, hogy az év elején az év többi hónapának átlagához képest látványosan magasabbak a hozamok. Lehet adózási oka Portfolió átrendezések Év eleji általános optimizmus

42 A Mikulás rali a részvényárak emelkedése december második felében
Általában az új év előtti utolsó héten a legerősebb Egyértelműen szoros kapcsolatban áll a január effektussal

43 3. Mark Twain hatás Az íróról elnevezett hatás arra a jelenségre utal, hogy októberben átlagosan mindig rosszabbul teljesítenek a piacok, mint a többi hónapban Az elnevezés Twain egyik híres mondásából ered: „Október. Egyike azon hónapoknak, amikor különösen veszélyes tőzsdézni . A többi ilyen hónap január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, november és december. „

44 4. Péntek- 5. Kisvállalti hatás
Péntek hatás: korrekció, pénteken gyengébben teljesítenek a piacok... Kisvállalati hatás: A kiskapitalizációjú cégek részvénye bevezetésükkor erőteljesebben emelkednek pl.: BUMIX papírok. Okok: az újjal kapcsolatos várakozásaink → alacsony bázisról nagyobb növekedési potenciált várunk

45 Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

46 Budapesti Érték-tőzsde Elszámolási szolgáltatások
A piac szerkezete B e f k t ő Felügyeleti szervek (PSZÁF, BÉT) B e f k t ő ajánlatok ajánlatok Szekció tagok Szekció tagok Budapesti Érték-tőzsde Bankok, brókercégek Bankok, brókercégek Kereskedési adatok KELER Elszámolási szolgáltatások

47 A kereskedési idő – kereskedési szakaszok
8.30 -tól ig A kereskedés három szakaszra oszlik A kereskedés szakaszai Egyensúlyi áras algoritmus keretében záróár Egyensúlyi áras algoritmus keretében meghatározódik a nyitóár ajánlatgyűjtés Azonnali piacon ajánlatgyűjtés Folyamatos ajánlatpárosítás 8.30 9.00 16.30 Határidős piacon Nyitó szakasz Szabad szakasz Záró szakasz

48 A kereskedés szüneteltetésének szabályai
Napi maximális ármozgás (ennél többet az ár nem mozoghat) +/- 15 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva az “A” kategóriás papírok esetében +/- 20 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva a “B” kategóriás papírok esetében A kereskedés szüneteltetése (2-10 percre) +/- 10%-os árelmozdulás esetén (minden részvény esetében) A kereskedés felfüggesztése vállalati esemény miatt A kibocsátó kérheti a papír felfüggesztését maximum 3 napra (10 nap Felügyeleti engedéllyel) Technikai szünet (60 perc)

49 Ajánlattételi limitek
Felső ajánlattételi limit Előző napi bázisár Alsó ajánlattételi limit

50 Az értékpapír ügyletek elszámolása

51 A KELER, mint „central counterparty”
Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Megbízó

52 A KELER, mint „central counterparty”
Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó ELADÓ VEVŐ Klíringtag vevő Klíringtag eladó KELER Megbízó Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Megbízó

53 A tőzsdei ügyletek elszámolása
T+2 nap - kötvények T+3 nap - részvények Nettósítás: 1 db elad / vesz pozíció értékpapíronként 1 db összesített pénzpozíció Gördülő elv (elszámolás minden nap) DVP (delivery vs. payment) - szállítás fizetés ellenében

54 Hogyan lehet növelni a potenciális nyereséget
Hogyan lehet növelni a potenciális nyereséget? - A származékos piac és technikai daytrade

55 Származékos piac a BÉT-en
Deviza termékek Futures 10 devizára és 33 crossokra + opciók Részvény index BUX és BUMIX futures, BUX opció Gabona, Arany határidős és opciós ügylet Árupiac Minden A kategóriás részvényre, opciók a blue-chipekre Egyedi részvények Futures a bankközi ka- matra, kincstárjegy-re és államkötvényre Kamat termékek

56 A határidős ügylet Határidős ügylet: az üzlet megkötése és teljesítése időben elválik egymástól. Jogilag kötelező érvényű adásvételi szerződés, melyben a felek az ügyletkötés pillanatában kötelezettséget vállalnak meghatározott mennyiségű és minőségű eszköz előre rögzített áron, meghatározott jövőbeli napon történő adásvételére. Határidős piacokkal kapcsolatosan a legfontosabb fogalom a tőkeáttét. A piac szereplői fedezeti ügyletkötők, spekulánsok, arbitrazsőrök

57 A szabványosított határidős termékek főbb paraméterei:
A határidős ügylet A szabványosított határidős termékek főbb paraméterei: Alaptermék Kontraktus mérete Árlépésköz Árlépésköz értéke Lejárati hónapok Megnyitáis/bezárási nap Lejárati nap Lejáratkori elszámolóár Teljesítési mód Klíringsáv Napi maximális árelmozdulás

58 A kereskedés feltételei:
A határidős ügylet A kereskedés feltételei: Határidős piaci keretszerződés és kockázatfeltáró nyilatkozat Letétek biztosítása Alapletét (mértékét a KELER határozza meg, állampapírban is elhelyezhető) Változó letét (mértékét a brókercég határozza meg, csak készpénzben helyezhető el) Határidős kereskedés díjai (kontraktusonként+minimumdíj, költséghatékony)

59 A határidős vételi és eladási ügylet
Pozíció értéke Határidős vételi ügylet Kötési ár Alaptermék lejáratkori ára Határidős eladási ügylet

60 A tőkeáttétel MATÁV határidős vásárlása MATÁV részvény vásárlása
1. Nap MATÁV ára 880 Ft MATÁV hat. ára 900 Ft MATÁV határidős vásárlása db 900 Ft-on Kifizetés: - MATÁV részvény vásárlása db 880 Ft-on Kifizetés: 8,8 millió Ft MATÁV határidős eladás db 920 Ft-on Bevétel: (920 – 900)* = Ft MATÁV részvények eladása db 900 Ft-on Bevétel: 9 millió Ft 2. Nap MATÁV ára 900 Ft MATÁV hat. ára 920 Ft 8,8 millió Ft  9 millió Ft 0 Ft  Ft A gyakorlatban a határidős szerződés megkötésekor biztosítékot kell lerakni. Ennek összege az alaptermék értékének töredéke

61 Az azonnali és a határidős ár kapcsolata

62 Az eredmény alakulása

63 Változások az adózásban 2006. szeptember 1-től
2006. szeptember 1-jétől életbe lépett változások a tőkepiaci adózásban:

64 A tőzsdén kötött tőkepiaci ügyletek adóelőnyei
A tőzsdén kötött tőkepiaci ügyleteknél a nyereséggel szembeállítható a veszteség ugyanez a nem tőzsdén kötött tőkepiaci ügyletekre nem érvényes. A nem tőzsdén kötött tőkepiaci ügylet árfolyamnyereség-adója (pl. OTC ügyletek) 5%-kal magasabb, amelyet további 14% Eho terhel, valamit a nem tőzsdén kötött ügylet osztalékát 15%-kal magasabb adó terheli, amelyhez további 14% Eho kapcsolódik.

65 Kérdések…