Ösztönzési problémák a hazai kiegyenlítő energia piacon

Az előadások a következő témára: "Ösztönzési problémák a hazai kiegyenlítő energia piacon"— Előadás másolata:

1 Ösztönzési problémák a hazai kiegyenlítő energia piacon
Paizs László MTA Közgazdaságtudományi Intézet és Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont MTA, Verseny és Szabályozás 2007, május 14.

2 Kutatás tárgya A hazai kiegyenlítő energia piac árazási rendszere elősegíti-e a villamos energia piac biztonságos, de egyúttal takarékos (alacsony tartalék-kapacitások melletti) működését?

3 Kiegyenlítés I. A villamos energia speciális termék mert: a keresletet és a kínálatot folyamatos egyensúlyban kell tartani, miközben a villamos energia nem tárolható. A tervezett és a tényleges fogyasztás közötti különbséget a hálózat üzemelésért felelős szereplő az erőművek (fogyasztók) fel- és leszabályozása révén egyenlíti ki. A kiegyenlítés költségei beépülnek a villamos energia végfelhasználói árába. Liberalizált piaci környezetben a kiegyenlítő energia beszerzése és értékesítése elkülönült piacokon történik.

4 Kiegyenlítés II.

5 Kiegyenlítő energia beszerzése
Lekötött tartalékkapacitások: 1300 MW (vö.: összes beépített kapacitás: 8700 MW; éves csúcsfogyasztás: 6500 MW) A beszerzés napi rendszerességgel tartott aukciókon történik. A rendszerszintű szolgáltatások költsége: kb. 35 Mrd forint évente, kb. 1 Ft/kWh.

6 Kiegyenlítő energia elszámolása
A villamosenergia-piac szereplői (termelők, kereskedők, nagy fogyasztók) mérlegkörökbe szerveződnek. A mérlegkör felelős (kereskedő) naponta összesíti a mérlegkör tagok tervezett másnapi termelését és fogyasztását és a kiegyensúlyozott menetrendet leadja a rendszerirányítónak. A negatív egyenlegű mérlegkörök kiegyenlítő energiát vásárolnak a rendszerirányítótól. A pozitív egyenlegű mérlegkörök kiegyenlítő energiát adnak el a rendszerirányítónak.

7 Az elszámoló árakkal szembeni követelmények
Ösztönözniük kell a menetrendtartásra: pontos tervezés (az eltérések „ne legyenek túl nagyok”) a tervezett/becsült fogyasztással megegyező menetrend Robosztusnak kell lennie a rendszerirányítás fizikai- és pénzügyi stabilitását veszélyeztető arbitrázs tevékenységgel szemben

8 Kiegyenlítő energia elszámoló árai
Erősen szankcionáló rendszer, de aszimmetrikusan büntető árakkal: Deficit költsége: PPKE – P = 6 Ft/kWh Suffucit költsége: P – PNKE = 14 Ft/kWh Ezért alultervezésre ösztönöz. PPKE (pozitív kiegyenlítő energia ára) P (nagykereskedelmi vill. energia ára) PNKE (negatív kiegyenlítő energia ára) PPKE = Max{1,5*Pközüzem; Pfelszabályozás} PNKE = Min{0,08*Pközüzem; Pleszabályozás}

9 Kiegyenlítő energia igénybevétel szerkezete
A kereskedők alultervezése miatt az országos mérleg egyenlege jóval többször volt deficites mint szufficites.

10 Következtetések A kiegyenlítés társadalmi költsége feltehetően magasabb az optimálisnál mert: a büntető árrendszer a kereskedőket vélhetően az optimálisnál pontosabb tervezésre ösztönzi, ugyanakkor az aszimmetrikus árrendszer és az időről-időre felmerülő arbitrázs lehetőségek a kereskedőket az alultervezésben teszi érdekeltté, ami felszabályozási többletköltségeket eredményez.

11 Lehetséges megoldások
A kiegyenlítő energia beszerzési árához igazított elszámoló árak – probléma: piaci erőfölény a szabályozó energia piacon. Választott megoldás (2008-): PPKE = Max{EEXbaseload; Pfelszabályozás} PNKE = Min{EEXbaseload; Pleszabályozás}

12 Köszönöm a figyelmet!