Vizsgálati módszer a homlokzati tűzterjedési határérték meghatározásához 2008. október 8. Dobogókő Dr. Bánky Tamás tudományos igazgató.

Az előadások a következő témára: "Vizsgálati módszer a homlokzati tűzterjedési határérték meghatározásához 2008. október 8. Dobogókő Dr. Bánky Tamás tudományos igazgató."— Előadás másolata:

1 Vizsgálati módszer a homlokzati tűzterjedési határérték meghatározásához
2008. október 8. Dobogókő Dr. Bánky Tamás tudományos igazgató

2 Nyílásos homlokzati falakkal, valamint üvegezett homlokzatokkal szemben az alábbi követelményeket kell támasztani (a 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelettel hatályba léptetett OTSZ 5. rész I/4. fejezet pontja és az M 1. melléklete szerint) A homlokzati tűzterjedési gát kritériumait nem kielégítő nyílásos homlokzati megoldásoknál, továbbá nyílásos homlokzatokon A2 – D tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati-, hőszigetelő rendszerek alkalmazásakor a külső térelhatároló falszerkezettel szemben, valamint a légréses A1 tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati-, hőszigetelő rendszerekkel szemben, homlokzati tűzterjedés határérték követelmény van. A nyílásos homlokzaton E tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati-, hőszigetelő rendszer nem alkalmazható.

3 A homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény az épületek szintszámának függvényében – az M 1. melléklet szerinti vizsgálattal igazoltan – a következő: 2 vagy 3 szintes épületnél Th ≥ 15 perc 4 vagy 5 szintes épületnél Th ≥ 30 perc középmagas vagy 5 szintnél magasabb épületnél Th ≥ 45 perc

4 A jogszabály alapján I. tűzállósági fokozatban építendő épületek nyílásos homlokzatain csak A1, vagy A2 tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati- és egyéb hőszigetelő anyagok alkalmazhatók. A középmagas épületek nyílásos homlokzatainak burkolati-, bevonati- és egyéb hőszigetelő rendszere legalább D tűzvédelmi osztályú legyen.

5 A 10 cm-nél vastagabb B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelő maggal rendelkező burkolati-, bevonati-, és egyéb hőszigetelő rendszereket az alábbiak szerint kell kialakítani: A homlokzati nyílások felett legalább 20 cm szélességű-, teljes felületen felragasztott-, A1, A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készülő tűzvédelmi célú, sávot kell elhelyezni – az általános homlokzati felületen alkalmazott hőszigetelő anyag helyett és azzal azonos vastagságban –, melynek a nyílás mindkét oldalán legalább 30 cm-rel túl kell nyúlnia. A tűzvédelmi célú sáv legalább 20 cm szélességgel, A1, A2 tűzvédelmi osztályú anyagból a homlokzati nyílások felett megszakítás nélkül végighúzódóan is kialakítható. A homlokzati nyílás felső-, illetve a tűzvédelmi célú sáv alsó éle között legfeljebb 50 cm távolság lehet. Ez utóbbi esetben a sáv kialakítása középmagas épület határig (13,65 m-ig) két épületszintenként, felette szintenként kötelező. Építőipari műszaki engedéllyel (ÉME) és az ez alapján készült tűzvédelmi megfelelőség igazolással (TMI) az előzőektől eltérő tűzvédelmi célú sáv megoldás is alkalmazható.

6 Az átszellőztetett légréteges homlokzatburkolatok esetében alkalmazott hőszigetelés csak A1 tűzvédelmi osztályú lehet. E pontban megfogalmazott követelmények nem vonatkoznak a lábazatokon alkalmazott hőszigetelésekre. Átszellőztetett légréteg esetén az épületszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a légrétegben a homlokzati tűzterjedési határérték követelményen belül ne következhessen be tűzterjedés. Olyan kétszintes épület esetén, ahol a két szint egy rendeltetési egységet, vagy egy összefüggő légterű helyiséget alkot, annak homlokzati nyílásai között nincs tűzterjedési határérték követelmény.

7 A vizsgálat tárgya nyílásos homlokzatokon létesített A2 – D tűzvédelmi osztályú bevonatokra, burkolatokra, hőszigetelő rendszerekre vonatkozóan, továbbá nyílásos homlokzatok esetén a tűzterjedési gát kritériumait nem kielégítő homlokzati megoldásoknál a vízszintes és a függőleges tűzterjedési jellemzők meghatározása

8 A vizsgálóberendezés

9 2. ábra

10 Vizsgálat Vizsgálati körülmények (hőmérséklet és szélsebesség)
Vizsgálati tűzhatás T – To = 345 × lg ( 8 t + 1 ) [K], ahol: T - a tűztéri helyiségben mért átlaghőmérséklet [ºC]; To - a tűztér hőmérséklete a vizsgálat kezdési időpontjában [ºC]; t - a tűz kezdetétől számított időtartam [perc].

11 Szabványos tűz hőmérsékleti görbéje T – To = 345 × lg ( 8 t + 1 ) K

12 Hőmérsékletmérés a tűztérben 5 helyen,
a főhomlokzati két nyílás (nyílászáró) közötti parapet előtt a falszerkezettől 10 cm, illetve 50 cm távolságban 9-9 helyen (lásd 2. ábra), a megfigyelő szinten lévő helyiség ablaknyílás vetületében, a falszerkezet belső síkjától 10 cm távolságban – egy, az egyes hőelemek helyzetét rögzítő mérőpanel alkalmazásával – 16 helyen (3. ábra).

13 Vizsgálati eredmények, értékelési kritériumok, tűzterjedési határállapotok meghatározása
A tűzterjedés határértékét – burkolati, bevonati rendszerek vizsgálatánál – az az időtartam jellemzi, amely az alábbi jelenségek bármelyikének bekövetkezéséig eltelik: a homlokzat felületi égése általi károsodás a mellvédfal felső síkjáig terjed; a homlokzat felületi égése a tőztéri nyílászáró oldalától vízszintes irányban a modell teljes magasságában bármely helyen 1,50 m-re terjed; a tűztérből kilépő, az értékeléshez számításba veendő lángzóna hőmérséklete (Tlz) és a megfigyelő szinti ablaknyílásban fellépő (vetületében mért) hőmérséklet (Tany) különbsége – 2 percnél hosszabb időtartamon keresztül – nem nagyobb 300 K-nél: Tlz – Tany ≤ 300 K burkolati rendszerek esetében az egyes elemek tömeges és/vagy veszélyes mértékű lehullása. A tűzterjedési határértéket – franciaerkélyek esetében – az az időtartam jellemzi, amelyen belül a megfigyelőtéri mérőpanel hőelemei által jelzett 4 legmagasabb hőmérséklet-emelkedési adat átlaga ≥ 140 K-nél, vagy a legmagasabb hőmérséklet-emelkedési adat ≥ 180 K-nél.

14 Köszönöm a figyelmet !