Média és a gyermekvédelem

Az előadások a következő témára: "Média és a gyermekvédelem"— Előadás másolata:

1 Média és a gyermekvédelem
dr. Katonáné dr. Pehr Erika VI. Nemzetközi Médiakonferencia Balatonalmádi Szeptember 27.

2 Mottó „Az iskola és a család közös 2felelőssége, hogy a gyermekeket és a fiatalokat felkészítse egy olyan világra, amelyet a kép, a hang és szó alkot. A gyermekeknek és a fiataloknak képesnek kell lenniük arra, hogy ezt a három jelrendszert kölcsönös összefonódásukban is megfejtsék”.(UNESCO 1998.) „Az iskola és a család közös felelőssége, hogy a gyermekeket és a fiatalokat felkészítse egy olyan világra, amelyet a kép, a hang és szó alkot. A gyermekeknek és a fiataloknak képesnek kell lenniük arra, hogy ezt a három jelrendszert kölcsönös összefonódásukban is megfejtsék”.(UNESCO 1998.)

3 Média Média a mondanivaló kifejezésére használatos közvetítő közegek összessége; Média a kommunikáció eszköze; A tömegkommunikáció az a folyamat, melyben a szakemberek üzeneteket készítenek a médiumok segítségével; A sajtó, a rádió, a televízió és újabban a világháló kifejezési formáiban létrejött nyilvános fórumok összessége; Rádiózás és televíziózás műsorszolgáltatásainak összessége (internet).

4 Tradicionális és „újmédia”

5 Médiahatás A direkt hatás modellje (média "mindenható”),
Korlátozott hatás modellje (értékek, attitűdök megerősítése ), Meghatározott feltételek mellett érvényesülő médiahatás modellje (gyermekek számára). (Az egyén saját attitűdjei, személyisége, szocio-kulturális környezete is szerepet játszik abban, mennyire hagyja magát a média által befolyásolni)

6 Médiahatás Általánosan elfogadott, hogy a rádiós és televíziós műsorszolgáltatás véleményformáló hatása és a mozgóképek, hangok, élő tudósítások meggyőző ereje sokszorosa az egyéb információs társadalmi szolgáltatások gondolkodásra,közvélemény formálásra ható erejének (1/2007.(I.18) AB. határozat)

7 Médiaértés A szocializációs folyamat átalakítása, gyors felnőtté válás; Viselkedésmintákat kínál (egyértelműbb, mint a szóbeli utasítás); Valóság és fantázia (lehetséges, valószínű helyzetek, emberek); Széttördelt történetek (7-9 éves kor); Szülői szerepek (együttnézés, korlátozó szerep); A média bizonyos szemszögből nem más, mint a személyiségfejlődésbe történő beavatkozás.

8 Médiajog A médiajog, mint a hagyományos jogágakon átnyúló joganyag lényegében a jogszabályok sajátos szempont szerint történő csoportosítása; Kiindulópontja az államnak a véleménynyilvánítás szabadságából eredő azon kötelezettsége, hogy biztosítsa a demokratikus közvélemény kialakulásának feltételeit és működésének fenntartását [37/1992. (VI. 10.) AB hat.]

9 Véleménynyilvánítás szabadsága
Kiemelkedő szerepe van az alkotmányos alapjogok között, mert többféle szabadságjog, így a „kommunikációs” alapjogok összessége (szólás és a sajtószabadság, médium szabadsága, az informáltsághoz való jog, az információk megszerzésének szabadsága, művészi, irodalmi, tudományos alkotás szabadsága stb.)

10 Véleménynyilvánítás szabadsága
A korlátozás lehetőségét, feltételeit, módját és terjedelmét az Alkotmánynak, vagy felhatalmazása alapján törvénynek kell meghatároznia, Másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme, Szükségesség és arányosság követelménye.

11 Gyermekek védelme Legitim védendő értékek:
állam érdekei (alkotmányos rend, biztonság), társadalom érdekei (közrend, közerkölcs) társadalmi csoportok védelme (gyermekek) magánszféra védelme (személyiségi jogok, becsület)

12 Gyermekek védelme Alkotmány,
Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény (véleménynyilvánítás, tájékoztatás, irányelv kidolgozás), Gyermekvédelmi törvény: védelemhez való jog a fejlődésre ártalmas környezeti és társadalmi hatások ellen (információs ártalom), védelemhez való jog gyűlöletkeltés, erőszak, pornográfia, Ismeretek bővítő, magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorok.

13 Gyermekek védelme A szabályozás tehát több részből áll: egyrészt megkísérli megakadályozni, hogy a kiskorú gyermekek számukra ártalmas tartalmakat nézhessenek meg, másrészt pedig biztosítja, hogy elérhessék a kifejezetten nekik szánt műsort. Az állami szerepvállalás egyértelmű legyen.

14 Gyermekek védelme Határokat Átlépő Televíziózásról szóló Európai Egyezményt kihirdető évi XLIX. törvény, a „Televízió határok nélkül” irányelvek (89/552/EGK, 97/36/EK) szerint: nem tartalmazhatnak gyermekek fejlődését károsító műsorokat (indokolatlan erőszak, pornográfia), valószínűleg károsítja a gyermekek fejlődését (kódolt adás, akusztikus figyelmeztetés, vizuális jelkép), szülők tájékoztatása.

15 Gyermekek védelme A kiskorú és az emberi méltóság védelme az audiovizuális és információs szolgáltatások terén” című vitaindító ban megjelent - EU-s Zöld Könyv, amely már különbséget tesz jogellenes és a gyermek fejlődésére ártalmas tartalmak között. (az Ajánlás szerint a tagállamoknak a műsorszolgáltatókat az önszabályozásra kell ösztönözniük.)

16 Gyermekek védelme Gyermek-televíziózás szakmai és erkölcsi alapelvei és szabályai (1995. Melbourne): színvonalas, nekik szóló műsor, kifejezhessék magukat a műsorokban, erőszakos és szexjelenetek elkerülése, a műsorokat megbízhatóan, rendszeresen ugyanabban az időben kell sugározni.

17 Gyermekek védelme Európa Tanács ajánlásai: Rec.2001/16; 2003/13; Rec. 2006/12. gyermekkor ábrázolásakor felelősen– a gyermek érdekében – járjon el. hozzanak létre segélyvonalakat, újságírók munkájának korlátozhatósága az ítélethozatalt megelőzően, megértsék az INTERNETEN megjelenő tartalmakat (erőszak, pornográfia, diszkrimináció), viselkedés módokat (kényszerítés, megfélemlítés).

18 GYERMEKBARÁT MÉDIA

19 Klasszifikáció A szabályozás egyik leghatékonyabb eszköze a filmek (videók) és műsorszámok korhatári kategóriákba való besorolása, illetve sugárzási időpont meghatározása. Eltérő gyakorlat, eltérő kulturális és morális érzékenység: vizuális szimbólumok (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Franciaország, Lengyelország), verbális figyelmeztetés (Írország, Nagy-Britannia, Skandinávia, Németország). Kevésbé elterjedt a nem kívánatos tartalmi jellemzőkre való utalás. Hollandia (Kijkwijzer) kétféle jelölést alkalmaz.

20 Klasszifikáció Az Egységes Európai Játékinformációs Rendszert (PEGI) azért hozták létre, hogy segítsenek az európai szülőknek megfelelő információkon alapuló döntést hozni a számítógépes játékok vásárlásával kapcsolatban tavaszán történő bevezetése óta 30 országban használják. Korhatárjelölés: 3., 7., 12., 16., 18. éveseknek ajánlott. Tartalmi leírás: erőszak, durva beszéd, félelem, kábítószerek, szexuális tartalom, megkülönböztetés, szerencsejáték és online játék másokkal

21 Médiatörvény 1996.évi I. tv. 2002-ig
csak alapelvi rendelkezés, ártalmas ( között) és súlyosan ártalmas (nem közzétehető) műsortartalmak; az erőszakos magatartást követendő példaként tilos képek és hangok közzététele. 1996.évi I. tv ig I.-V. kategória feltüntetése, és III. és IV. kategóriánál idősáv meghatározás is (21.00 és 05.00, illetve és között),

22 Médiatörvény 2010. évi CLXXXV. törvény célja között szerepel a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító műsorszámok közzététele is.

23 Médiatörvény I.-VI. kategória feltüntetése (6 éven aluliak számára nem ajánlott kategória bevezetése), és IV. és V. kategóriánál idősáv meghatározás is (21.00 és 05.00, illetve és között), Az I. kategóriás műsorszámok közül amelyek kifejezetten az óvodás korú gyerekeknek (6 éven aluliaknak) készültek, a médiaszolgáltató egy új, ún. „gyermekbarát”piktogrammal jelölheti

24 Médiatörvény Nincs klasszifikáció: hírműsor (30%-a erőszak), politikai tájékoztató műsorszám, sportműsorszám, műsorelőzetes, reklám, politikai reklám, televíziós vásárlás, társadalmi célú reklám és a közérdekű közlemény esetében. (magyar reklámetikai kódex)

25 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Ajánlásai
A médiatartalmak korhatár-besorolásánál irányadó szempontokra, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazható jelzésekre, illetve a minősítés közlésének módjára vonatkozó jogalkalmazási gyakorlat elvi szempontjairól; A kiskorúak védelmében a lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások esetén alkalmazandó hatékony műszaki megoldásokra.

26 Kutatások A GfK Hungária Piackutató Intézetet által „A korhatár jelölések és a kiskorúakra ártalmas tartalmak szabályozásának lakossági megítélése” című 2006.évben elkészült, 1000 főt érintő kutatás összegzése szerint a televízió gyermekekre gyakorolt hatásáról a többség (54%) úgy gondolja, hogy az pozitív és negatív is egyszerre, igaz, többen vannak, akik negatív (42%), mint akik pozitív (4%) hatást tulajdonítanak neki A jelenleg használt korhatár-kategóriákat a válaszadók közel 80 százaléka tudta felidézni. A felnőtt lakosság háromnegyede gondolja úgy, hogy a kiskorú nézőknek valamilyen segítségre vagy útmutatásra van szükségük ahhoz, hogy miként bánjanak a televízióval.

27 Kutatások A szülők 70%-a százaléka állítja, hogy a családban van valamilyen korlátozás, de a gyermekek elmondása ezt kevéssé igazolta vissza. A gyermekek 80 %-a többé-kevésbé igaznak érzi magára azt az állítást, hogy gyakran tévézik egyedül, illetve azt néz, amit akar. Igen elterjedt az egyéb cselekvés, mint evés, játszás háttérében a televíziózás, továbbá az olyan háztartások sem ritkák, ahol szinte egész nap be van kapcsolva a televízió.(KidComm 2008)

28 Jogtudatosítás A médiaszabályozás a kiskorúak védelmének fontos, önmagában azonban nem elégséges eleme. Az ártalmas televíziós tartalmak sugárzási időpont-korlátozásai a jövőben egyre kisebb hatékonysággal képesek a kiskorúak hozzáférését korlátozni, ezért a szülők megfelelő tájékoztatására is szükség van.

29 Jogtudatosítás A jogtudatosítás a médiába – az országgyűlési biztos OBH 2057/2008. számú vizsgálata is hasonló megállapításokat tett. Az ORTT-t annak vizsgálatára kérte, hogy a műsorszolgáltatók gyermeki jogokat ismetető műsorokat gyártsanak és tegyenek közzé. A műsorszolgáltatókat is felkérte, hogy hívják fel a figyelmet a gyermekműsorokra, illetve gyermeki jogokat is ismertető műsorokat is tegyenek közzé.

30 Médiatudor Médiatudor olyan ingyenes, 6-11 éves gyermekek számára készült non-profit médiaismereti oktatási program, amelynek célja megtanítani a gyermekeket arra, hogy értsék, értékeljék és értelmezzék a reklámokat. A reklámok működésének megismertetésével kívánja őket, mint a jövő médiafogyasztóit, a kritikus, tudatos fogyasztói magatartásra felkészíteni. A Médiatudor programot ben már 1475 iskolában, 2224 regisztrált pedagógus alkalmazza.

31 BIZTONSÁGBAN AZ INTERNETEN „ Használd az eszed, mielőtt közzéteszed”
„ Az életed több, mint játék”

32 Gyerekek internetezési szokásai
A NRC Piackutató évi VMR.kids nevű felmérése megmutatta, hogy a 6 éves, illetve ennél fiatalabb internetező gyerekek 80 százaléka játszik, 71 százaléka látogat gyerekeknek szóló oldalakat, 56 százaléka hallgat és néz meséket az interneten. A nagyobb gyerekek többsége is elsősorban játszik és ezik. A 6 éves korig ötből négy gyermek , addig a 11–14 évesek körében már csupán 44 százalék a korlátozás mellett internetezők aránya, és 79 százalékuk leggyakrabban egyedül ül a gép elé.

33 Gyerekek internetezési szokásai
Ma már Magyarországon a évesek körében több mint 93 százalék az internethasználók aránya. De a 14 év alatti gyerekek 46 százaléka is napi rendszerességgel használja az internetet, további 40 százalékuk pedig hetente legalább egyszer ellátogat a világhálóra. Ugyanakkor kevesen vannak tisztában azzal, hogy bár az internet nagyszerű eszköz, veszélyeket is rejt

34 Közösségi oldalak Közösségi oldalakat saját bevallásuk alapján a 7-10 éves netezők közel fele, a éveseknek pedig már több mint háromnegyede látogat, és chatelni előbbiek 25, utóbbiak 61 százaléka szokott. Azzal is számolnak az interneten a fiatalok, hogy akivel beszélnek az csak „álruhában” van és elfogadhatónak tartják, ha az interneten valaki nem mond igazat, vagy szexuális témát vet fel.

35 Közösségi oldalak A 9–16 év közöttiek 59%-ának van profilja a közösségépítő weboldalak valamelyikén, bár ez az arány országonként eltérő: Hollandiában 80%, míg Romániában 46%. A fiatalok 26%-ának teljesen „nyilvános” a profilja: ez az arány az Egyesült Királyságban a legalacsonyabb (11%), és Magyarországon a legmagasabb (54%). A gyerekek 14% a lakcímét és a telefonszámát is feltünteti profiljában.

36 Európai Egyezmény Az EU kezdeményezésére 17 vezető közösségi portál, köztük a Facebook, a MySpace és a studiVZ Luxemburgban aláírta a Fiatalkorúak jobb védelméről szóló első Európai Egyezményt. Az unió biztosa úgy vélte, ezzel a lépéssel a vállalatok maguk is felelősséget vállalnak. (13 év alattiak nem lehetnének a közösségi portálok tagjai.)

37 Kevés számítógépen van szülői felügyelet
Az EU Kids Online is készített felmérést az internetes szülői felügyelet kapcsán. A több mint 25 ezer gyermek és szüleinek megkérdezésével elvégzett vizsgálat megállapította, hogy Európában szülői felügyeletet segítő alkalmazást a családok 1/4-e használ. Angliában a családi számítógépek 54, Romániában 9, hazánkban 18 százalékán találhatók ilyen védelmi eszközök. Sok tartalomszűrő alkalmazás csak az angol nyelvű tartalmak vizsgálatát támogatja hatékonyan, ezért a nyelvi különbözőségek is közrejátszanak a felmérésben megjelenő eredményekben.

38 Internet A televíziós műsorszórásban alkalmazott gyermekvédelmi módszerek (adásidő meghatározása, optikai jelzés stb.) az interneten nem - vagy csak körülményesen és alacsony hatásfokkal - alkalmazhatók. A biztonságos internet használat eszközei lehetnek a segélyvonalak működtetése, tájékoztatás, tanácsadás biztosítása, szűrés, címkézés, önszabályozás.

39 EU-s programok Az Európai Bizottság 1999-ben indította el Biztonságosabb Internet Akciótervét ( ), melyet - a hosszútávú fenntarthatóság érdekében - folytatólagosan követett a 2004-ben elindított Safer Internet Plus program ( ): Forródrótok (hotline) az illegális és káros tartalom elleni küzdelemért Segélyvonal (helpline) a károsultak segítésére, Tudatosság növelése a felhasználók körében, awareness centre-ek közreműködésével. (Jogalap: EK-szerződés 153 cikke.)

40 EU-s programok Az EU-nak január 1-jével egy új "Biztonságosabb internet" programot indított el ( ). Projektek: jogellenes tartalom visszaszorítása és a káros online magatartás elleni fellépés (szexuális visszaélés, zaklatás- kapcsolattartó pontok); az online környezet biztonságosabbá tételének előmozdítása (önszabályozás támogatása, szülők felkészítése); tudásalap létrehozása; a társadalom tudatosságának fokozása.

41 Friss kutatás eredménye
A vizsgálat megállapította, hogy a most évesek átlagosan 11 évesen ismerkedtek meg az internettel, míg a 9-10 éves korosztály 7 évesen kattintott először weboldalra. Az egyes országok között jelentős különbségeket találtak. A legkorábban az északi uniós tagállamokban kezdik a netezést, a legkésőbb pedig az olasz, portugál és román gyerekek. A kutatás szerint a gyerekek fele átlagosan másfél órát tölt böngészéssel.

42 Biztonságos Internet Nap
A Safer Internet Day-t, vagyis a Biztonságos Internet Napot Európában mindenhol február elején, ugyanazon a napon rendezik meg – ma már több mint 60 országban – köztük Magyarországon is. Cél: EU-s program keretében egész Európában egyazon napon felhívni a figyelmet az interneten a gyermekekre leselkedő veszélyekre, a zaklatásra, a gyermekpornográfiára, s más illegális, káros tartalmakra.

43 Biztonságos Internet Nap
A 2009.évi Biztonságos Internet nap fő témája az online zaklatás volt (február 10.). Az Európai Bizottság adatai szerint Németországban már minden 5. gyermek áldozata volt az online zaklatásnak, szidalmazásnak. Nagy-Britanniában ez az érték 33%, Lengyelországban pedig 50%. Az Európai Unió a 2011 évi Biztonságos Internet Napon (február 8.) a kiberzaklatások, - támadások és gyűlöletkeltés elleni fellépésre helyezte a fő hangsúlyt.

44 Hazai programok Kiváló Online Gyermektartalom 2011 Díjban az alábbi honlapok részesültek a Biztonságos Internet Napon: Egyszervolt.hu; Energiasuli.hu; Erdijarojatek.cvn.hu A közönségszavazás a Facebookon zajlott, ahol szintén az Egyszervolt.hu végzett az élen. Digipack olyan oktatási eszközöket, anyagokat tartalmaz, melyeket a tanárok Európa-szerte használhatnak. A Digipack magában foglal tanári kézikönyveket, szülőknek és gyermekeknek szóló videókat egyaránt.

45 Hazai programok 2011. május 7-e óta Biztonságos internet. hu oldalon lehetőség van bejelenteni azokat a weboldalakat, melyeket sértőnek, károsnak tartanak, valamint a kiskorúak és fiatalkorúak szellemi fejlődésére veszélyt jelenthet. (zaklatás, drogfogyasztás, erőszakos tartalmak stb.)

46 Hazai programok A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány Kék Vonala.
A Kék Vonal április 1-jétől működő szolgáltatása a Gyerek- és Ifjúsági Telefon , mely tanácsot, segítséget ad az interneten előforduló rossz élmények, veszélyes történések megoldásához. 0-24 órában működik az Eltűnt Gyerekek Segélyvonala – , az egész országból elérhető krízis-vonal gyerekek és fiatalok számára, akik el akarják hagyni, vagy már elhagyták családjukat.

47 Hazai programok 2008. évtől működik a Biztonságos Böngészés Program. Eszközök, oktatás, ajánlás, technikai programok. Új szűrőprogramok: Az egyik a képelemző modul: ez megakadályozza, hogy a pedofil zaklatók képet csaljanak ki gyermekeinktől; és megakadályozza azt is, hogy gyermekeink — akár véletlenül — szex- vagy pornótartalmú képekkel találkozzanak internetezés közben. A másik a figyelmeztető modul, amely alkalmas arra, hogy figyelmeztetést küldjön a szülőnek vagy a tanárnak, ha a gyermek bármilyen időpontban, napon, órában találkozót beszél meg a neten (pl. chat-en, -ben) bárkivel.

48 Hazai programok GYERMEKBARÁT INTERNET CHARTA Védjük meg gyermekeinket az internet káros tartalmától! Cél: hatékony munka induljon el az oktatás, a tartalomfejlesztés, a szabályozás és a jogalkalmazás, valamint az új technológiák szélesebb körű alkalmazása területén. Alapitok céljai: a Gyermekbarát Internet Charta céljának minél szélesebb körű terjesztése, a tapasztalataik megosztása, a Nemzeti Internetes Gyermekvédelmi Stratégia és Cselekvési Terv előkészítése (Alapítók: Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete ,, a Biztonságos Böngészés Program, a Magyar Tartalomipari Szövetség, a MediaSmart és az Egyszervolt.hu)

49 Magyar internetes gyermekvédelmi stratégia
A társadalmi együttműködést koordináló, és a folyamatos tájékoztatásért felelős szervezet létrehozása Kapcsolattartás megteremtése, ügyfélszolgálat Oktatás és képzés Kampány és tájékoztatás a társadalmi tudatosítás érdekében Infó-kommunikációs fejlesztések Tartalomfejlesztés támogatása

50 Hazai programok Magyarországon „A gyermekbarát internet évben” (2007-ben) honlap-minősítő programot indított a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) . A szélessávú internet és a modern kommunikációs technikák ( , fórum, chat, blog, személyes üzenetküldők) térnyerésével az internet felhasználói között egyre jelentősebb számban találhatók gyerekek. Az MTE által felkért szakértők már több tucat honlapot minősítettek. A minősített honlapok listája elérhető a honlapon.

51 Hazai programok 2008.évtől már magyar nyelven is hozzáférhető az a számítógépes játék - „Wild Web Woods”, amelyet az Európa Tanács dolgozott ki gyermekek számára azzal a céllal, hogy az internet biztonságos használatára tanítsa őket és felhívja a figyelmet néhány gyermeki jogra (mesékkel a csodák városába).

52 Közös gondolkodás A gyermekek személyiségfejlődését pozitív hatások érjék, a médiumok törekedjenek az értékek közvetítésére. Ehhez arra is szükség van, hogy a különböző érdekeket képviselő médiaszereplők – a műsorszolgáltatók, hirdetők, producerek – és a befogadók „képviselői” – a szülők, a pedagógusok, a pszichológusok – együttesen találják meg a negatív hatásokat csökkentő megoldásokat.

53 Közös gondolkodás A család értékválasztásának óriási a jelentősége. A pozitív szülői magatartás: nevel, képességet fejleszt, erőszakmentes, eligazítást ad és irányt mutat, megszabja a határokat, és lehetővé teszi a gyermek teljes körű fejlődését. Új műsorpolitika, gyermek- televíziózás, biztonságos internet.

54 Közös gondolkodás az EU-ban
Bizottság Jelentése (2011.IX.13) ”A GYERMEKEK VÉDELME A DIGITÁLIS VILÁGBAN”, a 98/560 EK; és a 2006/952 EK Ajánlások végrehajtásáról Illegális és káros tartalom visszaszorítása (magatartáskódexek, bejelentőpontok hatékonysága); Forróvonalak ( szinergiák , ); Internetszolgáltatók (legyen feladatuk a gyermekek védelme); Közösségi hálózatépítő oldalak (csatlakozás a Biztonságosabb közösségi hálózatépítő elveket az EU-nak megállapodáshoz – jelenleg 21 tag - );

55 Közös gondolkodás az EU-ban
Kétes internettartalom (együttműködés, harmonizált védelem) Médiaműveltség és tudatosságnövelés (gyerek, szülő, iskolai oktatás); A tartalomhoz való hozzáférés korlátozása ( egységesebb korhatás-besorolás, rendszerek összhangja); Audiovizuális médiaszolgáltatások (televízió-műsorok előnye); Videojátékok ( PEGI, PEGI Online); Válaszadásjoga az online médiában (sajtó, hír-,televízió-, rádiószolgáltatás eltérően érvényesül a tagállamokban).

56 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
dr. Katonáné dr. Pehr Erika