Felsőoktatási rangsorok és a nyilvánosság Dr. Fábri György kutatásvezető OFIK.

Az előadások a következő témára: "Felsőoktatási rangsorok és a nyilvánosság Dr. Fábri György kutatásvezető OFIK."— Előadás másolata:

1 Felsőoktatási rangsorok és a nyilvánosság Dr. Fábri György kutatásvezető OFIK

2 avagy Milyen utakra viszik a felsőoktatást a rangsorok?

3 Miért lettek rangsorok egyáltalában? Kvantifikálható teljesítmények iránti elvárások Medializálódás Döntéshozók és döntéshozatali mechanizmusok

4 A felsőoktatási rangsorok értelme és értelmetlensége, káros vagy hasznos volta Hogyan csináljuk mi? Hogyan ne olvassák – avagy az egyfunkciós felsőoktatás mítosza Hogyan ne használják – avagy a munkaerőpiaci elvárások mítosza Hogyan lehet értelme a rangsoroknak?

5 I. A Felvi-rangsor alapvetései

6

7 Előzmények Az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely szakmai programja alapján indult projekt Kutatási program a felsőoktatási tájékoztatásról 1999-2000 Pilot-projekt: hallgatói felmérés, ennek szakmai egyeztetése felsőoktatás-kutatók, intézményvezetők és felsőoktatási fórumok képviselőivel 2001-2002 Empirikus hallgatói felmérések: 2003. tavasz – egyetemek; 2005. tavasz - főiskolák Folyamatos tájékoztatás: Felvi.hu Napilap-mellékletek Egyeztetések felsőoktatás-igazgatási és intézményvezetői körben

8 A Felvi rangsor alakulása 2002: pilot-projekt: felmérés szűk körben, publikálás nélkül, csak hivatkozások 2003: adatbázisok, szűkebb körű felmérések, publikálás 2004: egyetemi rangsorok, önálló kötetben 2005: teljeskörű felsőoktatási rangsor, önálló kötetben 2006-2007: Felvi rangsor a HVG-ben

9 Módszertani fejlesztés: 2002-2003: hallgatói vélemények 2004: hallgatói vélemények új kérdőív alapján + intézményi adatszolgáltatás 2005: hallgatói vélemények + oktatási adatbázisok + munkaerőpiaci tájékozódás 2006: hallgatói vélemények + oktatási adatbázisok + oktatói/munkaerőpiaci felmérés + szakos keretek

10 Követelmények Szakmai érvényesség Módszertani hitelesség Laikus használhatóság Intézményi elfogadottság

11 Szempontok Hallgatói minőség Oktatói minőség Népszerűség Elégedettség Presztízs

12 Rangsor-alkotó információs bázis Adatsorok Hallgatói vélemények Oktatói vélemények Munkaerőpiaci információk

13 Adatbázisok az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) jelentkezési és felvételi adatai, illetve intézményi adatgyűjtése; az intézmények saját információszolgáltatásán alapuló, oktatási és kulturális minisztériumi (OKM) adatok; egyéb nyilvános információforrások a felsőoktatás és kutatás-fejlesztés köréből (KSH, NKTH, MTA stb.) álláshirdetések a legnépszerűbb médiafelületeken (HVG, Jobline stb.);

14 Miért lehetnek érdekesek a hallgatói vélemények?  Szemléleti alap: a felsőoktatási szolgáltatás fogyasztóinak nézőpontja  A vélemények esetlegességének ellensúlya: szociológiai mintaképzés által biztosított objektivitás  Információs legitimitás:  saját intézményről alkotott vélemény  intézményekről alkotott közvélekedés  + Intézményi visszacsatolás: - fejlesztésekhez, minőségbiztosításhoz jó alap, - egyedi kérések alapján speciális kérdésekkel, panelekkel kiegészíthető

15 Rangsortípusok Szakos rangsorok Karok rangsorai képzési területen belül Karok rangsorai a teljes képzési kínálatban

16 16 II. Mit rangsorolunk? Az ezredforduló átalakuló euroatlanti felsőoktatása

17 17 A képzés alapelemeinek változása történeti visszatekintés: praktikus tudás és elméleti képzés viszonyának változásai a kulturális funkció súlya csökken a tudástőkét adóhoz képes a nemzeti funkció a nemzetköziesedés hatására átalakul a versenytér részben nemzetközivé válik az intézmények és az oktatók finanszírozásában csökken az állami felelősségvállalás elitcsoportok érdekérvényesítő erejének módosulása, szakterületi presztízsek elmozdulása

18 18 zárt képzési keretek fellazulása: idő tér hely tematika intézmény

19 19 Új gazdasági tendenciák és képzési elvárások munkaerőpiac nemzetközivé válik termelési kultúra helyiértéke megnő, jellege standardizálódik a politikai-társadalmi közeg kiegyensúlyozottsága elsődlegessé válik a tőkebefektetésben a szellemi hozzáadott érték termelése átlépi a nemzeti határokat gyakorlatias és rugalmas tudáselemeket igényel a termelés általánossá válik az átképzési igény a végzettségek iránti elvárások módosulnak a diploma, felsőfokú képzettség relatív versenyelőnye megnő Európában az egyetemek-főiskolák technológiai fejlesztő hellyé válnak

20 20 „Másodgenerációs technikák” A képzés, mint szolgáltatás Klasszikus szerveződés, mint kompetitív hátrány Identitásőrzés az „outsourcing” segítségével

21 21 Mindentudó kulcsszavak: munkaerőpiac ? munkaadók ? képzési elvárások ? Bologna

22 22 A munkaerőpiac provokációja: „A felsőoktatási intézményeknek nem lesz helyük a ‘jövőben’, feladatukat decentralizált, skill-orientált tanfolyamok veszik majd át, amelyek közvetlenül táplálják a munkaerőpiacot.” (Peter Drucker; Forbes 1997)

23 23 III. A munkaerőpiaci elvárások mítosza

24 24 Elvi problémák: Munkaerő-szükséglet korlátozott tervezhetősége Szaktudások piaci értékének változékonysága Kompetenciák elsajátításának többféle útja Akadémiai és praktikus képzési logika eldöntetlen versenye Egyéni életstratégiák sokfélesége

25 Tapasztalatok a munkaadói véleményalkotásról kiérleletlen ismerethiányos cég- és munkakör-specifikus ellentmondásos 25

26 Személyes adatközlés tapasztalatai: általánosságok nyelvtudás, informatikai ismertek felkészültség, használható tudás gyakorlatiasság 26

27 Releváns konkrétumok Habituális elvárások feltűnő hangsúlyossága Szakterületi fókuszálás Munkahely típusa meghatározóbb, mint a szakterület 27

28 28 „Bologna” belső ellentmondásossága a munkaerőpiaci igények szempontjából: Alapképzés tartalma: általános tájékozódás, alapismeretek vagy munkaerőpiacon használható praktikus képzettség ?

29 IV. Mire és hogyan használjuk jól a rangsorokat?

30 Kiindulópontok Többfunkciós felsőoktatás Tudástőke átadása Szakértelmiségi képzés Szocializáció Értelmiségi közeg önépítése Munkaerőpiaci zsilip Pályamódosítás, önfejlesztés bázisa Többrétegű szolgáltatási kereslet Gyors munkaerőpiaci érvényesülés Társadalmi pozícionálás Szociális-szubkulturális sajátosságok megélése Hosszútávú életpálya-építés

31 Alapfunkciók a felsőoktatás számára Intézményi önértékelés, stratégiák, ehhez mélyelemzések Idősorok áttekintése Sokszempontúság mint szemléleti elem Intézményi PR Felsőoktatás-politikai elemzések

32 Alapfunkciók a hallgatók számára Egyéni és közösségi informáltság növekedése Hallgatói véleményezés speciális formája Intézményi PR: felemás hallgatói érdekeltség

33 Többszempontú rangsor-olvasás szükséges! Szakmai jellemzők Népszerűség Karrier-szolgáltatások A hallgatói élet szolgáltatásai

34 Mire jók a rangsorok? Mekkora a valóságos motivációs erejük? Továbbtanulás Intézményi stratégiák Felsőoktatás-irányítás Mennyire megalapozottak? empirikus bázis adatszerűség Követelmény: módszertani előfeltevések felfedése! Ebből következő értelmezési lehetőségek Jó és rossz percepciójuk, annak következményei

35 A hasznos rangsorműködés: Az információ demokratizálása Nyilvánosság a felsőoktatáson belül Nyilvánosságban tematizálás Medializálás veszélyeinek megelőzése Megoldás: viszonylagosság hangsúlyozása, szakmai hitelesség, konszenzus, elkötelezettség, értékvilág

36 Diskurzus- és nyilvánosság- igény: az akadémiai értelmiség a média a forrás-menedzsmentek a döntéshozók folyamatos egyeztetés teremti meg azt a nyilvánosságot, aminek közegében a rangsorok értelmesen lesznek használhatók a továbbtanulási döntésekhez az intézményi stratégiákhoz a felsőoktatás-politikai döntésekhez!

37 Köszönöm a figyelmüket! Budapest, 2007. november 28. Dr. Fábri György www.fabrigyorgy.hu