Készítette:Bertáné Dr. Szabó Mária

Az előadások a következő témára: "Készítette:Bertáné Dr. Szabó Mária"— Előadás másolata:

1 Az igazságügyi szakértő szerepe a megváltozott gazdasági körülmények között
Készítette:Bertáné Dr. Szabó Mária Készült: az MKVK XIX. Országos Könyvvizsgálói Konferenciájára II. szekció Balatonalmádi, szeptember 8.

2 Az igazságügyi szakértői tevékenység törvényi szabályozása
2005. évi XLVII. Törvény És más jogszabályokban szereplő előírások

3 Igazságügyi szakértőkre vonatkozó rendelkezések
A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (Be.) A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) Az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetéséről szóló 210/2005.(X.5.) Korm. Sz. rendelet, Az igazságügyi szakértők igazolványáról szóló 19/2006. (IV. 24.) IM rendelet, Az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet Az igazságügyi miniszter által alapított szakértői intézmények alkalmazottainak státuszára az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVIII. törvény rendelkezései vonatkoznak.

4 Az előadás témakörei Az igazságügyi szakértői tevékenység alakulása
A könyvvizsgáló szakértők feladatai Az igazságügyi szakértői munka és a könyvvizsgálat összehasonlítása Módszerek összehasonlítása Szakvélemény és a standardok Etikai kódex és könyvszakértői munka

5 I. Az igazságügyi szakértői tevékenység alakulása
Több a peres ügy Nő a gazdasági bűncselekmények száma Nem peres ügyekben is terjed az igazságügyi szakértő igénybe vétele Következtetés: nő a szakértői megbízások száma: de ezt nem így érzékeljük!

6 Peres ügyek számának alakulása Forrás: www.birosag.hu

7 Nyomozati szakban lévő ügyek
A bűnügyi statisztika szerint az ügyek száma csökken De: sok, és sokkoló a gazdasági bűncselekmények alakulása Súlyos „ügyek” rázzák meg a közvéleményt: Korrupciós ügyek Adó, TB- és számviteli csalások Felszámolási és egyéb ügyek

8 Igazságügyi szakértői szervezet által végzett vizsgálatok
Bíróság Rendőrség Ügyészség Egyéb Magán Összesen 2008. éves statisztika 17 762 39 070 351 891 464 58 538 2009. éves statisztika 18 133 46 131 403 884 529 66 080 2010. éves statisztika 20 032 42 397 290 1 076 422 64 217 2011. féléves statisztika 10 283 16 816 141 465 183 27 888

9 Igazságügyi szakértői szervezet által végzett vizsgálatok
Összes vizsgálatból: gazdasági ügyekben készített szakértői jelentések Év Bíróság Rendőrség Ügyészség Egyéb Magán Összesen 2008. éves statisztika 140 8 4 156 2009. éves statisztika 220 25 19 268 2010. éves statisztika 350 23 6 385 2011. féléves statisztika 165 14 1 2 182

10 II. Elvárás a társadalom részéről a szakértővel szemben
Igazságosság Pártatlanság Szakmai hozzáértés

11 Az igazságügyi szakértő feladata
a bíróság, a közjegyző, az ügyészség, a rendőrség a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelése, vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését.

12 III. Az igazságügyi szakértői munka és a könyvvizsgálat összehasonlítása
azonos szakmai tudásra alapoz, de nagyon sok mindenben különbözik egymástól.

13 Egyezőségek Jogi-, számviteli-, adózási ismeretek szükségessége
Erkölcsi, etikai alapállás azonossága „a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését.”

14 Különbözőségek Módszerek: könyvvizsgálatban kidolgozott, szakértésben minden ügy más. A vélemény megfogalmazása, formája, így tartalma is különbözik: Igazságügyi szakvélemény: kérdésre kell szabatos, világos választ adni: nem a saját véleményemet mondom, hanem a szakmai tudásom alapján válaszolok a kérdésekre Könyvvizsgálói jelentés: formailag kötött, standarban meghatározott formátumú: saját véleményemet ismertetem. Visszacsatolás, a környezet reagálása a véleményre időben különbözik: Igazságügyi szakvélemény: azonnali reagálás az érintett felektől Könyvvizsgálói jelentés: csak ha rossz véleményadással kárt okozott valakinek

15 Szakmai ismeretek kérdése
A évi XLVII. Törvény 13. § (4) bekezdése szerint: A szakértő köteles öt napon belül közölni a kirendelő hatósággal, ha a személyére nézve törvényben meghatározott kizáró ok áll fenn, a feltett kérdések megválaszolása nem tartozik szakismeretei körébe a szakértői tevékenységének ellátásában fontos ok akadályozza. Így különösen, ha: ha tevékenysége ellátásának, elvégzésének feltételei nincsenek meg, vagy más kirendelő hatóság felkérésének kell eleget tennie. a vizsgálat elvégzéséhez más szakértő igénybevétele is szükséges, feladatát a megadott határidőre nem képes teljesíteni, a feltett kérdésben külön jogszabályban meghatározott szervezet jogosult szakvéleményt adni. NEM TERJESZKEDHET TÚL A SZAKMAI KOMPETENCIÁJÁN

16 Szakmai kompetencia kérdése
BH II. része szerint: II. Jogkérdésben a büntetőeljárásban szakértői vélemény nem szerezhető be. Az ilyen kérdésben véleményt nyilvánító szakértő a szakértői kompetenciáján túlterjeszkedik [1998. évi XIX. törvény 78. § (1)-(4) bek.]. Ez nemcsak a büntetőeljárásban igaz!

17 Visszacsatolás kérdése
Az ügyben általában több fél érintett: Felperes – alperes Nyomozó hatóság – gyanúsított Büntetőügyek érintettjei A szakmaiság és a pártatlanság nagyon fontos kérdés!

18 IV. Módszerek Könyvvizsgálat: Szakértői feladatok:
standardok iránymutatást adnak Vannak kidolgozott ellenőrzési módszerek Szakértői feladatok: szakmai iránymutatások nincsenek Általánosan kidolgozott, átvehető módszerek nincsenek a szakértőnek kell meghatározni, hogy milyen módszerrel tud megfelelő eredményt elérni.

19 Megbízás elfogadása Könyvvizsgálat: standard előírja a mérlegelendő kérdéseket Szakvélemény: törvény felsorolja, mikor kell visszautasítani a megbízást.

20 Megbízás végrehajtása
Könyvvizsgálat: a megbízó köteles minden adatot, dokumentumot a könyvvizsgáló rendelkezésére bocsátani. Szakvélemény: a kirendelő bocsátja a szakértő rendelkezésére a dokumentumokat. A dokumentumok a szakvélemény készítéséhez nem mindig teljeskörűek!

21 Szakvélemény kibocsátása
Könyvvizsgálat: jelentés formája kötött Szakvélemény: nincs kötött formátum Javasolt forma könyvvizsgálók részére: Módszertani útmutató igazságügyi könyvszakértők részére (2007.)

22 Szakvéleménnyel kapcsolatos elvárások
Az alkalmazott módszert a szakvéleményben ismertetni kell a felekkel. Ha a módszer alkalmazása során problémák adódtak, azt is le kell írni. A kérdésekre adott válaszokat úgy kell megfogalmazni, hogy az nem szakmai olvasók számára is érthető és világos legyen. Nem a jogszabályi szöveg idézése jelenti a választ a feltett kérdésre. A jogszabályt minden érintett ismeri és megismerheti. Azt kell bemutatni, hogy hogyan alkalmazták az adott helyzetben a jogszabályt és az alkalmazásból eredően milyen számszaki eredmények keletkeztek.

23 V. Szakvélemény és a standardok
A könyvvizsgálat, átvilágítás: bizonyosságot nyújtószolgáltatás, ahol a könyvvizsgáló az általa elvégzett vizsgálatok alapján közli a saját véleményét megbízóival Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás: ennek során a gyakorló könyvvizsgáló olyan következtetést von le, amelynek célja a jelentés felelős félen kívüli címzettjei bizalmának az erősítése a vizsgálat tárgyának a kritériumok fényében történő értékelését illetően.

24 Szakvélemény adása Az igazságügyi szakértő a kirendelésben:
valamilyen feladatra, kérdésre adandó válasz elkészítésére kap megbízást a szakértő. Szabatos választ kell adni a szakértőnek, de a következtetéseket nem ő vonja le. A szakvélemény a tények közlésére kell, hogy szorítkozzon, de következtetések levonását nem tartalmazhatja.

25 Szakvélemény = megállapodás szerinti eljárás
Megállapodás szerinti eljárások végrehajtására szóló megbízás a standardok szerint: Megbízás, amely során a könyvvizsgálót olyan könyvvizsgálati jellegű eljárások végrehajtásával bízzák meg, amelyekben a könyvvizsgáló és a megbízó megegyezett, továbbá megbízzák a ténymegállapításokat tartalmazó jelentés elkészítésével. A jelentés címzettjei saját maguk vonják le következtetéseiket a könyvvizsgáló által készített jelentésből. A jelentés csak a megbízó által megadott feleknek szól.

26 A 4400. témaszámú standardból kiemelendő kérdések
4. pont: A megállapodás szerinti vizsgálatra szóló megbízás célja az, hogy a könyvvizsgáló olyan könyvvizsgálati jellegű munkát végezzen el, amelyben a könyvvizsgáló és a gazdálkodó, valamint bármely érintett harmadik fél megállapodott, és számoljon be ténymegállapításairól. 5. pont: Mivel a könyvvizsgáló egyszerűen jelentést ad a megállapodás szerinti vizsgálat ténymegállapításairól, semmilyen bizonyosságot nem szolgáltat. Ehelyett a jelentés felhasználóira vár a feladat, hogy értékeljék a maguk számára a vizsgálatot és a könyvvizsgáló jelentésében foglalt megállapításokat, valamint levonják saját következtetéseiket a könyvvizsgáló munkájából.

27 Bizonyosság kérdése Félreértésre adhat okot az a kitétel, hogy a könyvvizsgáló semmilyen bizonyosságot nem szolgáltat. Ez azonban nem a tények bizonytalanságát jelenti, hanem azt a standardbeli alapelvet, hogy a könyvvizsgáló jelentésében tényeket közöl, és nem von le semmilyen következtetést, annak levonása a megbízó feladata. Saját véleményét nem közölheti.

28 VI. Etikai kódex és szakértői munka
Az igazságügyi szakértő köteles betartani az Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Kódexét. Az általános szabályozásokon túl a számú standard a szakértő eljárásával kapcsolatosan további megállapításokat tesz:

29 4400. Standard előírásai „7. A könyvvizsgálónak be kell tartania a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége által kiadott „Bejegyzett Könyvvizsgálók Etikai Kódexében” foglaltakat. A könyvvizsgáló szakmai felelősségét szabályozó etikai alapelvek az ilyen típusú megbízásra vonatkoztatva a következők: (a) tisztesség (b) tárgyilagosság (c) szakértelem és kellő gondosság (d) titoktartás (e) hivatáshoz méltó magatartás és (f) szakmai standardok alkalmazása.

30 4400. Standard előírásai (folytatás)
A függetlenség nem követelmény a megállapodás szerinti vizsgálatra szóló megbízások esetében, Ugyanakkor a megbízás feltételei vagy céljai, avagy a nemzeti standardok megkövetelhetik a könyvvizsgálótól, hogy tegyen eleget a Könyvvizsgálati Etikai Kódex függetlenségi követelményeinek is.

31 Etikai kódexek alkalmazása
Betartandó etikai előírások: Igazságügyi Kamara Etikai Kódexe MKVK Etikai Kódexe A kettőből a szigorúbb előírásnak kell megfelelni. Függetlenség kérdése: nem kérdés: Az igazságügyi szakértőnek a szakvéleményben érintettektől függetlennek kell lennie.

32 Igazságügyi Etikai Kódex tartalma
Fejezetek: Tétel száma Tartalom 1. A kirendelés, megbízás előtt 2. A szakértői vélemény elkészítése során 3. A szakértői vélemény vonatkozásában 4. Általában

33 A két etikai kódex összehasonlítása
Mindkét kódexben az eljárás alapelveinek betartása került megfogalmazásra: (a) tisztesség (b) tárgyilagosság (c) szakértelem és kellő gondosság (d) titoktartás (e) hivatáshoz méltó magatartás A standardban előírt (f)pont (standardok alkalmazása) az igazságügyi etikai kódexben értelemszerűen nem szerepel az igazságügyi szakértői kódexben. Reklámozás tilalma.

34 A két etikai kódex összehasonlítása (folytatás)
Az igazságügyi etikai kódex sok olyan előírást is tartalmaz, amely nem etikai kérdés, hanem a szakértő törvényben foglalt kötelezettsége: Minden kirendelésnek eleget kell tenni – kivéve, ha indokoltan nem teszi. Szakértői eltiltását jelentse be A címére kézbesített megkereséseknek tegyen eleget. Négyszemköztiséget biztosítsa(!?)

35 Összefoglalás Igazságügyi szakértőként úgy kell eljárni, hogy megfeleljünk mindkét Kamara előírásainak. Fontos, hogy az Igazságügyi Tagozat összefogja a könyvvizsgáló szakértőket, mivel itt az azonos területen dolgozók hasonló problémáinak megoldására lehet koncentrálni.