Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
Foglalkoztatás, oktatás, szociális gondoskodás
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Foglalkoztatás, oktatás, szociális gondoskodás Fazekas Károly igazgató MTA Közgazdaságtudományi Intézet „Magyar Közgazdasági Társaság 46. Közgazdász Vándorgyűlés” Eger, június
2
Rendkívül magas inaktivitás
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Súlyos anomáliák: Rendkívül magas inaktivitás A közoktatás nem tudja ellensúlyozni a szociális hátrányokat, nem készít fel a munkavállalásra és a folyamatos tanulásra A jóléti ellátások segélyfüggőséget okoznak, nem ösztönöznek a munkavállalásra ->Eltérő diagnózisok és eltérő terápiák
3
MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Sokaknak nagyon határozott véleményük van az okokról és a terápiákról. DE! „Megfelelő adatok, korrekt elemzési módszerek, elméleti keretek nélkül csupán egy vagy azok közül akiknek véleményük van a vizsgált jelenségekről.”
4
Mit nyújtanak az empirikus közgazdasági kutatások a szakpolitikáknak?
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Mit nyújtanak az empirikus közgazdasági kutatások a szakpolitikáknak? Minden olyan terület rigorózus, módszertanilag korrekt közgazdasági elemzés tárgya legyen ahol a kormányzat beavatkozik a piac működésébe azzal az ígérettel hogy megjavítja annak, működését, csökkenti a nemkívánatos hatásokat.
5
A tények brutalitása MTA Közgazdaságtudományi Intézet
6
Foglalkoztatás és termelékenység 1988 – 2007 (1988 = 100%)
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Foglalkoztatás és termelékenység – 2007 (1988 = 100%)
7
MTA Közgazdaságtudományi Intézet
A magas és közepesen magas technológiai szintű export növekedése, (éves átlagos növekedési ütem) MTA Közgazdaságtudományi Intézet Forrás: OECD
8
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet
A munkatermelékenység növekedése, ben, összehasonlítva el (A teljes gazdaság, éves átlagos százalékos változás) Forrás: OECD
9
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Munkatermelékenység növekedése az üzleti szolgáltatásokban (éves átlagos növekedés százalékpontokban) Forrás: OECD
10
Nettó munkahelyteremtés és megszüntetés a vállalatoknál(1993 – 2005)
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Nettó munkahelyteremtés és megszüntetés a vállalatoknál(1993 – 2005) Source: Korosi, G.
11
Foglalkoztatás Alacsony iskolai végzettségűek inaktivitása
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Foglalkoztatás Alacsony iskolai végzettségűek inaktivitása Kisgyerekes anyák foglalkoztatása 55-64 éves népesség foglalkoztatása
12
Mi a teendő a foglalkoztatáspolitikában?
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Mi a teendő a foglalkoztatáspolitikában? a minimálbérre vonatkozó szabályozás a minimális járulékalapra és a kapcsolódó, egyedileg elbírált kedvezményekre vonatkozó szabályozás a foglalkoztatási szubvenciók rendszere „Utak a munkához” elveit követő program a gyermektámogatási rendszer átalakítását , az anyák munkavállalásának megkönnyítése helyi jóléti rendszer átalakításra átképzések helyi válsághelyzetek feloldása a szakképzés színvonalának javítása
13
Alacsony iskolai végzettségűek
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Alacsony iskolai végzettségűek
14
Tudjuk, hogy az alacsony végzettségűek inaktivitása
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Tudjuk, hogy az alacsony végzettségűek inaktivitása Nem (a meg nem figyelt szürke és fekete munkából eredő) látszat Nem „cigány-probléma” Nem magyar jelenség Nem múlik el az aggregált foglalkoztatás emelkedésével Nem szűnik meg az iskolázottsági szint általános emelkedésével Szorosan összefügg a szakmunkás-végzettségűek munkapiaci kudarcaival
15
MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Az alacsony foglalkoztatási ráta okai: iskolázatlanság szakmunkásképzés rendszere az adatok a éves népességre vonatkoznak, és azt mutatják, hány százalékkal volt nagyobb vagy kisebb a foglalkoztatás valószínűsége az adott iskolázottsági kategóriában, mint az érettségizetteknél, azonos életkor esetén.
16
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Foglalkoztatási ráták iskolázottság szerint az OECD országokban* (25-64 évesek, 2003) 30 90 50 70 65 % 49 % % Mo: 37 % ALAPFOK 79 % 67 % Mo: 72 % KÖZÉPFOK 90 % 74 % Mo: 83 % FELSŐFOK * OECD: Kelet-Közép-Európa nélkül. Forrás: Kertesi Gábor
17
A szakiskolát végzettek helyzete
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet A szakiskolát végzettek helyzete Nem csak az általános iskolát végzettek helyzete rossz Szakiskolát végzettek: alacsony bérek, rossz állások Mindkét csoport ugyanazzal a problémával küszködik: Az alapkészségek hiánya ! Az iskola nem készíti fel az általános iskolát és szakiskolát végzetteket a munkavállalásra és az egész életen át tartó tanulásra!
18
MTA Közgazdaságtudományi Intézet
A felnőttképzésben való részvétel és az alapfokon végzettek részvételi hátránya tíz európai országban az ezredfordulón Forrás: Hámori 2007
19
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet
A éves középiskolainál alacsonyabb végzettségű népességből azok aránya, akik a dokumentum-típusú szövegértésben 3-as, 4-es, 5-ös szinten végeztek % Forrás: OECD PISA 1998
20
A diplomás szülők gyerekei: EU átlag felett.
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet A közoktatás minősége: európai átlag. Az oktatáseredményessége azonban súlyos problémákat jelez. A diplomás szülők gyerekei: EU átlag felett. Az iskolázatlan szülők gyerekeinek teljesítménye nagymértékben az átlag alatt van. Ahol minden gond kumulálódik: szakiskolai oktatás.
21
A diákok teljesítménye ISA Index (társadalmi háttér)
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet A diákok teljesítménye és a diákok szociális gazdasági háttere - Finország A diákok teljesítménye és társadalmi háttere Az iskola teljesítménye és társadalmi, gazdasági háttere A diákok teljesítménye ISA Index (társadalmi háttér) Forrás: Schleicher 2007 P Disadvantage Advantage Figure 4.13 Figure 4.13
22
A diákok teljesítménye PISA Index (társadalmi háttér)
MTA Közgazdaságtudományi Intézet A diákok teljesítménye és a diákok szociális gazdasági háttere - Magyarország MTA Közgazdaságtudományi Intézet A diákok teljesítménye OECD Student performance and student SES within schools OECD School performance and school SES OECD Student performance and student SES School proportional to size Előny PISA Index (társadalmi háttér) Hátrány
23
1998. évi nemzetközi felnőtt írásbeliség-vizsgálat
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet 1998. évi nemzetközi felnőtt írásbeliség-vizsgálat 16-32 évesek 70 %-a igen rossz szövegértésű: (1,2)-es szintű egy 5 fokozatú skálán. Nyugat-Európában: 45 % Az érettségivel nem rendelkezők között ez az arány 85 % !
24
Iskolarendszerünk évről évre reprodukálja ezeket a hátrányokat
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Iskolarendszerünk évről évre reprodukálja ezeket a hátrányokat 2003. évi PISA vizsgálat (15 éves iskolás fiatalok): A magyar fiatalok teljesítménye átlag alatti: 29 OECD ország közül helyen vagyunk olvasás-szövegértésben, ill. matematikai-logikai készségekben versenyképességünket ássa alá A mai fiatalok %-a soha nem tanul meg értő módon olvasni állástalanság, társadalmi egyenlőtlenség
25
Lemaradásunk a tanulás világában:
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Lemaradásunk a tanulás világában: aláássa az ország versenyképességét, az új technológiák adaptálhatóságát mivel együtt jár a társadalmi egyenlőtlenségek felerősödésével, aláássa a társadalmi szolidaritást mivel hozzájárul a szegénység masszív újra-termelődéséhez, óriási jóléti terheket ró a társadalomra (adóterheket a költségvetésre)
26
Mi a teendő az oktatáspolitikában?
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Mi a teendő az oktatáspolitikában? Eséllyel kezdeni az iskolát, a kisgyermekkori hátrányok kompenzálása Minden tanulót eljuttatni az alapvető készségek elvárható szintjére Irányváltást a szakképzésben (alapkészségek) Megállítani a középiskolai lemorzsolódás trendjét, következményeit enyhíteni Minőségileg megújítani a tanárképzést Átfogó tanulói és iskolai értékelési rendszert kell kialakítani Intézményes feltételek és finanszírozás átgondolása
27
MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Prioritások (OKA) tanári szakma társadalmi presztízsét és a tanári kar minőségét javító intézkedések a megtanító iskola elterjesztése a behozhatatlan induló lemaradások megelőzése az oktatás fejlesztése megfelelő visszacsatolások alapján
28
Kisgyerekes anyák MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Bálint Mónika – Köllő János: A gyermektámogatási rendszer munkaerő-piaci hatásai Bass László – Darvas Ágnes – Szomor Éva: Gyermeknevelési szabadságok és gyerekintézmények. Mi a jó a gyerekeknek, mit szeretnének a szülők? Blaskó Zsuzsa : Does early maternal employment affect non-cognitive children outcomes? Köllő János: A évi gyes-reform hatásai, adminisztratív adatok alapján
29
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet
A nem foglalkoztatott női népesség megoszlása transzferek szerint 2003-ban Forrás: Köllő 2008 Életkor
30
Kisgyerekes anyák foglalkoztatása
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Kisgyerekes anyák foglalkoztatása Rendkívül hosszú a szülés után készpénzes támogatással otthon töltött idő nagyon alacsony a kisgyerekes anyák foglalkoztatása. Az OECD-ben a 0-2 éves gyerekek esetében az utolsó, a 3-5 éveseknél utolsó előtti helyen állunk. Kirívóan nagy a különbség a 0-2 és 6-16 éves gyermeket nevelő anyák foglalkoztatási rátái között (az OECD-ben a legnagyobb). Az anyák 45 százaléka a gyermek hároméves korában vagy csak az után tér vissza a munkába.
31
Kisgyerekes anyák foglalkoztatása
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Kisgyerekes anyák foglalkoztatása A napközbeni intézményi ellátó rendszer a legfejletlenebbek közé tartozik. A megmaradt bölcsődék túlzsúfoltak. 0-3 évesek: 8.5% (KSH), 0-2 évesek: 8% jár bölcsődébe < 27% EU-átlag (SILC) Magyarország költi a legtöbbet a munkától való szülői távollét készpénzes támogatására és fizeti a legmagasabb összeget a szülői távollétre
32
Ellenérvek - A GYT átalakítása értelmetlen és/vagy káros, mert:
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Ellenérvek - A GYT átalakítása értelmetlen és/vagy káros, mert: A hosszú otthonlétet támogató rendszer növeli a termékenységet „A gyermek mindenképpen megsínyli, ha az anyja hat éves kora előtt dolgozik”. (ISSP: 60% egyetért, 33% erősen egyetért) A bölcsődei hálózat jelentős bővítése és fenntartása vállalhatatlan költségvetési terhet jelentene Az elérhető foglalkoztatási nyereség kicsi Ha mégsem értelmetlen/káros, akkor hogyan hajtható végre?
33
Foglalkoztatási nyereség (Köllő János)
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Foglalkoztatási nyereség (Köllő János) A kihagyás átlagos hossza jelenleg 4.7 év , az érettségivel nem rendelkezőknél 5.3. MEF-becslés , pontatlan, torzítások felfelé és lefelé Ha ezt sikerülne megfelezni nagyjából 4-5% életpálya menti foglalkoztatás-növekedés a népesség nagyjából 40%-ánál. További nyereség a kihagyással járó kereseti veszteség (jelenleg becslés szerint 10%) csökkenéséből. Esetleges további nyereség a két nem munkaadói megítélésének változása miatt
34
Hogyan? Hogyan ne? Gyermekintézmények
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Hogyan? Hogyan ne? Gyermekintézmények A nappali gyermekelhelyezés lehetősége (bölcsőde közelsége, együttélő rokonok) szignifikánsan befolyásolja a GYT-igénybevételt és az elhelyezkedési arányt Igénybevétel: első évben csak a rokonok, második-harmadikban a települési bölcsődesűrűség is erősen hat Elhelyezkedési arány: bölcsődesűrűség p90/p50 +26% Bölcsőde minősége A szülői gondoskodás minősége Biztos Kezdet
35
Bölcsödei, óvodai ellátottság és a település szociális helyzete
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Bölcsödei, óvodai ellátottság és a település szociális helyzete A település szegénységi indexe A települé-sek száma Lakó-népesség 2004-ben Átlagos lakóné-pesség 2004-ben Bölcsődék Óvodák 0-3 évesek 3-6 évesek 2000 2006 Alacsony 657 8630 10,4 9,4 84,2 94,8 Közepesen alacsony 486 3332 4,2 4,4 86,4 97,1 Közepes 601 2201 2,9 3,2 83,0 91,2 Közepesen magas 788 1350 0,8 1,1 76,6 87,5 Magas 613 421702 688 0,4 69,6 76,7 Forrás: Fazekas – Ozsvald 2008
36
Támogatás, kompenzáció Nemek közötti tehermegosztás Munkahelyvédelem
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Egyéb eszközök Utazás Támogatás, kompenzáció Nemek közötti tehermegosztás Munkahelyvédelem Óvodai férőhelybővítés Munkaerő-piaci információ és szolgáltatás
37
„Bizonyítékokon alapuló szakpolitika?”
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet „Bizonyítékokon alapuló szakpolitika?” Az utolsó (egyben első) adatfelvételre 1971-bn került sor. Azóta nem tudjuk: dolgozott-e az anya a szülést megelőzően ha dolgozott, mikor hagyta el a munkahelyét ő vagy az apa milyen támogatásokat, mennyi ideig vett igénybe az igénybevevő mikor tért vissza a munkába ha nem tért vissza, miért nem, és most mit csinál ugyanoda tért-e vissza, ahonnét eljött mennyit keresett a szülés előtt és után ki vigyázott a gyerekre a gyes alatt és után
38
Az empirikus közgazdasági kutatások feladata:
MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az empirikus közgazdasági kutatások feladata: A tények feltárása, az oksági összefüggések kimutatása vagy azok hiányának igazolása a cél, még akkor is, ha a kutatási eredmények NEM mindig igazolják a politikusok előfeltételezéseit.
39
Köszönöm a figyelmet! MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.