DR. RASKÓ GYÖRGY A vidék a világgazdasági válság igazi vesztese ? Visszaépíthető-e a magyar mezőgazdaság? 47. Közgazdász Vándorgyűlés, MKT, Zalakaros.

Az előadások a következő témára: "DR. RASKÓ GYÖRGY A vidék a világgazdasági válság igazi vesztese ? Visszaépíthető-e a magyar mezőgazdaság? 47. Közgazdász Vándorgyűlés, MKT, Zalakaros."— Előadás másolata:

1 DR. RASKÓ GYÖRGY A vidék a világgazdasági válság igazi vesztese ? Visszaépíthető-e a magyar mezőgazdaság? 47. Közgazdász Vándorgyűlés, MKT, Zalakaros

2 Magyar mezőgazdaság lejtmenetben A Magyar GDP alakulása 1989-12008 között 1989 = 100 % Nemzetgazdaság:138,0 Ezen belül: Ipar:164,2 Mezőgazdaság 84,8 Kereskedelem:123,0 A mezőgazdasági termelés volumene 1989-hez viszonyítva 2008-ban 61,5 % A nettó beruházás a csatlakozás óta minden évben negatív a társas vállalkozásoknál és az egyéni gazdálkodóknál egyaránt. Az egyéni gazdaságok 73 %-a egy hektárnál kisebb, 1 %-a 50 hektárnál nagyobb területen gazdálkodik. Forrás: KSH és AKI adatok

3 Mezőgazdasági bruttó termelés 2000-2008 (volumenindex, 2000=100%) Forrás: KSH

4 Agrár- és vidékfejlesztési támogatások 200-2009 Forrás: FVM

5 Az egyéni gazdaságok adózott eredménye 2000-2008 (eFt/ha 2000.évi árszinten) Forrás: AKI

6 A társas gazdaságok szokásos vállalkozói eredménye - 2000-2008 (eFt/ha 2000.évi árszinten) Forrás: AKI

7 Az import részesedése az élelmiszer- kiskereskedelmi eladásokból Forrás: KOPINT-TÁRKI Agrármonitor 2009/2.

8 A magyar agrárimport összetétele feldolgozottsági fok szerint (2003-2008) Forrás: KOPINT-TÁRKI Agrármonitor 2009/2.

9 Az élelmiszer kiskereskedelem eladásai 2006. január – 2009. június (szezonálisan és naptárhatástól tisztított volumenindex 2006 január = 100 %) Forrás: KSH

10 Változások az EU csatlakozás után az élelmiszeriparban Éles, azonnali versenypiac a korábban jól védett hazai piac helyett A hazainál olcsóbb, de gyakran silány minőségű élelmiszerek tömeges megjelenése a boltokban Folyamatos termeléscsökkenés és belföldi piacvesztés szinte valamennyi ágazatban A feldolgozott élelmiszerek behozatala ugrásszerűen nőtt, miközben a kivitel csak szerény mértékben A mezőgazdasági nyersanyagok kivitele öt év alatt a háromszorosára nőtt (2003: 721mEUR, 2008: 2471mEUR) Pozícióvesztés a nyersanyagtermelőkkel és a kiskereskedelemmel szemben (a kettős prés)

11 Kiskereskedelmi kapcsolatok A kiskereskedelmi láncok erőfölényben Költségszint alatti átadási árak Globális beszerzés (beszerzési társaságok) Az ellenük való közös fellépést kartellváddal illeti a GVH Virágzik a „szürke” kereskedelem Felesleges készleteket levezető akciók állandósultak A saját márkák háttérbe szorítják a márkaneves termékeket Szolgáltatás nélküli visszatérítések Késedelmes fizetés és önkényes levonások a láncok részéről Rejtett megállapodási kényszer (fenyegetés a kilistázással) Élelmiszerkódex, illetve annak visszautasítása a versenyhivatal részéről

12 Az élelmiszeripar és a jelenlegi gazdasági – pénzügyi válság Csökken a feldolgozott „márkás” termékek iránti kereslet A bankok hitelezési készsége minimálisra csökkent a jó adósok esetében is A hús- a baromfi- a tej és a konzervipar a szakadék szélén A kormányzati kezdeményezések (munkaerő-megtartás, állami garancia kereskedelmi banki hitelekhez) nem elégségesek A fő problémák: Tőkehiány, túlzott eladósodás, a jövedelemtermelő-képességhez képest irracionálisan drága hitel. 2010-ben csődhullám várható az agro-businessben

13 Lehetséges utak a versenyképesség visszaállításához Az adók és elvonások mértékének jelentős csökkentése az állam részéről az életben maradás előfeltétele Tőkebevonás és belső reorganizáció elengedhetetlen A vállalkozásoknak is fel kell tárniuk hatékonysági tartalékaikat Új vállalat-irányítási szemléletre van szükség: Piacorientáltabb termelésre való átállás Professzionális marketing munka Költség-hatékony termelés Tudatos „brand name” management

14 Mi a teendő? Kevesebb politika, nagyobb kompromisszum-készség a pártoktól A földtulajdon-szerzésre és a földhasználatra vonatkozó szabályozás egymásra tekintettel történő módosítása Integrációs célú földcsere- és birtokegyesítési program Erős jogi védelem a birtok-elaprózódás ellen (öröklési szabályok módosítása?) A földhaszonbérlet átfogó szabályozása (minimális idő emelése, előbérleti jog) „Termelés-barátabb” környezetvédelem „Haszonállat -barátabb” állategészségügyi szolgálat Az agrártermelés sajátosságait figyelembe vevő munkaügyi szabályozás „Lehet kicsiben is egészséges és jó minőségű élelmiszert előállítani”, de nagyban csak olcsón kifizetődő… A vidékfejlesztési alapokból finanszírozott támogatási programok prioritásainak újragondolása (pl: géptámogatás helyett öntözési infrastruktúra fejlesztés) Nem mezőgazdasági munkahelyek teremtése a vidéken