Bihall Tamás Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök A Magyar Közgazdasági Társaság 48.

Az előadások a következő témára: "Bihall Tamás Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök A Magyar Közgazdasági Társaság 48."— Előadás másolata:

1 Bihall Tamás Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök A Magyar Közgazdasági Társaság 48. Közgazdász-vándorgyűlése Szeged, 2010. október 1.

2 2 Csehországban 10 millióból 1 millió fővel több foglalkoztatott

3

4

5

6 Szlovákia 5 millió lakos 70 ezer rokkant nyugdíjas Mo. 800 ezer rokkant nyugdíjas Csehország 1 millióval több foglakoztatott Forrás: KSH

7 Forrás: KSH, 15-74 év között

8  Magyarországon torz foglakoztatási szerkezet van. Foglakoztatási szerkezetváltás kell, a szakképzés újjáépítése megkerülhetetlen! Magyarországnak jól képzett munkaerőn alapuló gazdasági fejlődés kell  Mindössze 0,5 millió ember végez tényleges termelő munkát. Ténylegesen 1,5 millió ember közvetlen termelőmunkájára lenne szükség.  Építőipar, mezőgazdaság, turizmus, mint húzóágazat. Adóterhelés, bürokrácia csökkentése 3 év alatt 1/3-al. Atipikus foglalkoztatás, jobban érje meg dolgozni, mint segélyből élni. Az adórendszer ne büntesse a munkát, a munkát vállalót, a foglakoztatást és a gyermeknevelést. Foglalkoztatottak növelése 1 millió fővel

9  Prioritások meghatározása  Élőmunka-terhek csökkentése  TB ellátások, táppénzszabályozás és nyugellátási rendszer anomáliáinak feloldása  Rugalmas foglalkoztatási formák erősítése: Mo-gon a nők 6,2%-a, Hollandia 75,3%-a részmunkaidőben dolgozik  Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök erősítése, a Munkaerő-piaci Alap felügyeletébe a kamarák bevonása  Szociális segélyek juttatásának szigorítása  Minimálbér felfüggesztése  „Átmeneti foglalkoztató szervezetek” kialakítása  Csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának módosítása  Közmunkaprogramok módosítása: Önkormányzat 85 ezer Ft, vállalkozás 28,5 ezer Ft támogatást kap  Pályakezdők munka tapasztalatszerzési támogatás: három hónapos várakozás felesleges. Bruttó bér 80%-a a támogatás  50 év felettiek foglakoztatásának támogatása: bér+járulék

10 Építőipar, mint a foglakoztatás húzóágazata I.  Az építőipar építési-szerelési tevékenysége 2006-2009 között 35%-kal csökkent  A recesszió hatására a foglalkoztatottak száma 350 ezerről 300 ezer főre csökkent. Turizmusban 350 ezer fő megduplázható lenne  A lánctartozás mértéke több száz milliárd Ft-ot tesz ki  Az ágazat jövedelmezősége alacsony a nyereség 2-3% között mozog, az átlagbér az országos átlag 70%-a  A recesszió elfedi az ágazat régóta meglévő szakmunkaerő problémáit  Ma Magyarországon 4,2 millió lakás van, évente 42 ezer lakásnak kellene épülnie, 200 ezer lakást kellene felújítani – ennek csak fele teljesül

11 Építőipar, mint a foglakoztatás húzóágazata II.  A felújításra váró lakások, középületek a legnagyobb energiapazarlók közé tartoznak. Szükségessé vált egy átfogó épületrekonstrukciós program elindítása:  Nemzeti épületkorszerűsítési program: 2011-ben 100 ezer, majd 150-200 ezer lakás felújítása, folyamatos munkalehetőség a kis és közepes vállalkozásoknak  A válság után beinduló fellendüléshez meg kell teremteni a több tízezerre tehető szakképzett munkaerő fedezetét  Az építőiparban dolgozók számát hosszabb távon 100 ezer fővel lehetne növelni

12 Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés Nemzetstratégiai cél: 1 millióval több foglalkoztatott, minden szakpolitikát ennek kell alárendelni. Sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdaság meghatározó részvétele nélkül. Munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott szakképzés. A szakképzés súlypontja a vállalati gyakorlati képzés. Nincs elméleti csavarhúzás, tetőfedés. Szakképzés nem csak tanügy igazgatási kérdés hanem foglalkoztatáspolitikai, kérdés is. Középtávon munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél: munkaerő-piaci aktivitás 55% 70%

13 Szakképzés politika, szakképzési stratégia  A szakképzés reformjának egyik legfontosabb vezérlőelvének a gazdaság fejlődése kell hogy legyen. Nem szerencsés, ha ez egyoldalúan alárendelődik az iskolák létének.  A szakképzésre fordított hazai és uniós milliárdoknak sokkal jobban kell hasznosulni a gazdaság és a munkaerő- piac számára. Szakképzési „papírgyártás” helyett több konkrét hasznosítható eredmény kell.  A felnőttképzés nem helyettesítheti a szakképzést. A szakemberellátást az iskolai szakképzésre kell alapozni, a felnőttképzés a rövidtávú munkaerő-piaci korrekciókat kell hogy szolgálja, valamint a továbbképzést.

14 KERESLETVEZÉRELT SZAKKÉPZÉSI RENDSZER Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli Ennek szinkronban kell lennie: Az egyéni aspirációkkal, tehetséggel, A képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel Különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával Az RFKB beiskolázási szerkezet: felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása

15

16

17

18

19

20

21

22  Tankötelezettség  Szakközépiskola – szakiskola  Foglalkoztatási jegyzék összeállítása  Felsőfokú szakképzés rendbetétele  TISZK problémakör  Közismereti tárgyak átgondolása  Vizsgarendszer átalakítása  Vállalati érdekeltség erősítése  Átjárhatóság biztosítása

23