Az együttműködés és a tudomány iskolája: Iskolák a tudománytörténetben és az oktatásban Pléh Csaba Előadás az MTÜ zárórendezvényén, MTA, 2007. november.

Az előadások a következő témára: "Az együttműködés és a tudomány iskolája: Iskolák a tudománytörténetben és az oktatásban Pléh Csaba Előadás az MTÜ zárórendezvényén, MTA, 2007. november."— Előadás másolata:

1 Az együttműködés és a tudomány iskolája: Iskolák a tudománytörténetben és az oktatásban Pléh Csaba Előadás az MTÜ zárórendezvényén, MTA, 2007. november 30 pleh@office.mta.hu

2 Vázlat A tudós mint magányos harcos Mások szerepe a tudomány igazolásában: Boyle-tól Popperig A csoportok konstruktív szerepe: a lélektan példája. Szerepmegosztás és modern tudomány Tudományos iskolák és sikerük: A korai lélektan családfái A Nagy Tudomány és a teamek A csoportok az iskolában: Együttműködő tanulás Versengés és együttműködés viszonya az emberképben

3 Két kutatói kép

4 Hősies egyén Egy egyén minden tud Konzervatívok ellen Kumulatív vagy hirtelen de egyéni Együttműködő csapat Megosztott tudás Társadalomba ágyazva Feladatmegosztás s verseny csapatokkal

5 Mások szerepe a tudományos igazolásban: A pozitív program Shapin Konszenzuális érvényesítés Az úriemberek tanúbizonysága

6 Milyen is a tanú a kísérleteknél? The showing of experimental phenomena in public spaces to a relevant public of gentlemen witnesses was an obligatory move in that setting for the construction of reliable knowledge Boyle frequently named his experimental witnesses, and in no case does that named number exceed three. The notion of participation followed from a distinction,customary but not absolute, between spectating and witnessing. The Royal Society expected those in attendance to validate experimental knowledge as participants,by giving witness to matters of fact, rather than to play the role of passive spectators to the doings of others Shapin, 1988

7 Mások szerepe a tudományos igazolásban: A negatív program Az ellenérdekeltek cáfoló szerepe Interiorizált cáfolat: A falszifikációs tudomány eszmény Karl Popper

8 Én azonban csak akkor tekintek valamely rendszert tapasztalatinak, ha tapasztalatilag ellenőrizhető. Ezzel voltaképpen azt javaslom, hogy ne a verifikálhatóságot, hanem a falszifikálhatóságot tegyük a demarkáció kritériumává. Más szóval nem azt fogom egy tudományos rendszertől megkövetelni, hogy egyszer s mindenkorra pozitív értelemben kiválasztható legyen, hanem azt, hogy logikai formája tegye lehetővé a negatív kiválasztást tapasztalati ellenőrzések segítségével.: egy tapasztalati-tudományos rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tapasztalat megcáfolja. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 49-50. old.

9 A csoportok konstruktív szerepe: a lélektan példája. Szerepmegosztás és modern tudomány Megfigyelő és beszámoló azonos A megfigyelő külön válik, de saját bejárata van Nincs is belső élet Mégis van, de nincs saját bejárat

10 Wundt laboratóriumi a szerepmegosztásokkal

11 Tudományos iskolák és sikerük: A korai lélektan családfái

12 A különböző nyelvű publikációk

13 Mindez ma is megy

14 A Nagy Tudomány és a teamek A kísérleti fizika diadalmenete 1940-1980 Az űrkutatás 1950-1980 A humán genóm : 1960-2000 Sokrétű munkamegosztás Új hierarchia kérdések Megjelenik a kis tudományokban is: társszerzők és mintáik

15 A csoportok az iskolában: Együttműködő tanulás Az iskolai tudás nem csupán egyének versenye

16 Versengés és együttműködés viszonya az emberképben Kezdve az emberréválástól: együttműködés és becsapás a szelekció során Az európai eszmevilág: eltérő nézőpontok összevetése

17 Piaget a kooperációról ( kooperációban kötelezem magam) arra is, hogy az enyémtől eltérő vélemények végtelen sorába helyezkedem bele. A kooperáció így nem statikus egyensúlyban levő rendszer, mint a kényszer uralma. Ez egy mozgó egyensúly. A kötelezettségeim, melyek a kényszerrel szemben vannak, kínosak lehetnek, de tudom, hova vezetnek. Amilyen elkötelezettségekre a kooperáció puszta ténye által vállalkozom, azokról nem tudom, hova vezetnek. Ezek formálisak, és nem materiálisak. Így a kooperáció biztosítja a tény és eszmény megkülönböztetését, ami olyan fontos az értelem számára. A kooperáció arra kényszerít, hogy szünet nélkül figyelembe vegyük a tényállás mellett a felismert és rendszerezett igazságokat, egy olyan helyzetet, ami a vélemények és nézőpontok nagyobb egyezéséből áll.

18 Összefoglalva A tudás teremtése társas vállalkozás Ennek jelentősége megvan a bizonyosságban és a kritikában is A 21. századra mindenütt központivá válik Mindez összefügg az ember sajátosan versengő és együttműködő természetével