BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

Az előadások a következő témára: "BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA"— Előadás másolata:

1 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
DEMOGRÁFIAI ALAPFOGALMAK ÁTLAGÉLETKOR Az adott népesség összes tagja életkorának súlyozott számtani átlaga Az átlagéletkor a népesség korösszetételének mutatója Értéke a népesség öregedése következtében nő, a népesség fiatalodása következtében csökken ÁTLAGÉLETTARTAM A továbbélési rend alapján kiszámított évek száma, amit egy megadott életkort már elért személy még el fog érni. Általában a születési időpontra vonatkoztatjuk. Az átlagélettartam a halandósági szint mutatója Értéke a halandóság emelkedésével csökken, a halandóság süllyedésével nő TERMÉSZETES SZAPORODÁS / FOGYÁS A születések és a halálozások számának különbsége NYERS HALÁLOZÁSI ARÁNYSZÁM Ezer lakosra jutó elhaltak száma egy év alatt a teljes népességben

2 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
DEMOGRÁFIAI ALAPFOGALMAK KORSPECIFIKUS TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁM Adott korcsoportba tartozó nők által szült gyermekek számát osztjuk a korcsoportba tartozó nők számával TELJES TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁM 15-49 év közötti, szülőképes korban lévő nőkre számított korspecifikus termékenységi arányszámok összege Az a hipotetikus gyerekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán, ha az adott évi gyakoriság szerint szülne élete során. 2,1 gyermek / nő alatt nem biztosított a népesség egyszerű reprodukciója. CSECSEMŐHALANDÓSÁG Egy éven aluli meghalt gyermekek száma az összes újszülötthöz képest SEX-RATIO Adott népességben a férfiak és a nők egymáshoz viszonyított aránya Maszkulinitási arány: 1000 nőre hány férfi jut Feminitási arány: 1000 férfira hány nő jut

3 DEMOGRÁFIAI ALAPFOGALMAK
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA DEMOGRÁFIAI ALAPFOGALMAK A REPRODUKCIÓ FOGALMA Egy adott népesség újratermelődése, a halandóság és a termékenység együttes hatása következtében miként alakul a népesség száma és összetételek hosszú távon A KOHORSZ FOGALMA A kohorsz demográfiai kategória, amelyen „általában valamely meghatározott eseményt egyidőben megért emberek összességét értjük, például egyidőben született, házasodott, szült, elvált, iskolát végzett emberek”. Eredetesemény szerinti kohorszok fogalma A GENERÁCIÓ FOGALMA A generáció demográfiai értelemben a kohorsz egyik sajátos fajtája. Szociológiai értelemben pedig egy olyan életkori csoportot jelöl, amelyet a közösen megélt történelem alakít ki. Nem minden kohorsz válik generációvá, hanem csak azok, amelyeket azonos történelmi tapasztalatok formáltak élményközösséggé és az ebből fakadó másságuknak tudatában vannak.

4 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

5 A népesség kormegoszlása Magyarországon
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A népesség kormegoszlása Magyarországon

6 A születések számának fiziológiai alapjai
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A születések számának fiziológiai alapjai A nő propogatív életkora menarche és a menopausa közötti időszak 12-14 év és év között Szülésképes évek száma év Petesejtek száma 5. magzati hónapban ca. 6 millió születéskor ca ivarérettség elérésekor ca Megérő petesejtek száma db (ca. 1 ezrelék)

7 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A 44 éves Kelly Bates házassága 22 éve alatt 20 alkalommal esett teherbe, ebből kétszer elvetélt, viszont 18 gyermeke egészségesen született: a legidősebb most 22 éves, a legfiatalabb pedig 11 hónapos. Minden gyermeket természetes úton hozott a világra, 14-et otthon szült.

8 A reprodukció biológiai jellemzői
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Továbbélési és reprodukciós stratégiák r-stratégia K-stratégia bizonytalan egyensúly a környezettel magas növekedési ráta erőteljes és rendszeres növekedési és csökkenési ciklusok stabil egyensúly a környezettel a növekedési ráta összhangban van a környezettel lassú és rendszertelen ciklusok A reprodukció biológiai jellemzői Kis testméret Rövid élettartam Rövid terhességi idő Nagy alom A szülések közti időszak szűk Rövid nemzedéki váltás Nagy testméret Hosszú élettartam Hosszú terhességi idő Általában egyes szülés A szülések közti időszak hosszú Hosszú nemzedéki váltás

9 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

10 A növekedési ráta -1 és 3 % között mozoghat
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Alaptételek A különböző fajok növekedési rátája fordítottan arányos a nemzedékek élettartamával és a testmérettel Az emlősök esetében szoros összefüggés áll fenn a testméret és az ivarérettség időpontja között A populáció növekedése P = (B+I) – (D+E) B=születés I=bevándorlás D=halálozás E=kivándorlás dP = B – D Növekedési ráta = születési (termékenységi) ráta – halálozási (halandósági) ráta r = dP/P = B/P – D/P A növekedési ráta -1 és 3 % között mozoghat

11 TFR total fertility rate
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A népesség növekedési mechanizmusának mozgatórugói Egy házaspár által nemzett gyermekek száma A halandóság intenzitásának alakulása az egyén születésétől a reprodukciós időszak végéig TFR total fertility rate teljes termékenységi ráta = egy nőre jutó születések száma TRF ca. 5-8 születéskor várható élettartam ex0 = év A TFR értéke biológiai és társadalmi tényezők függvénye, amelyek meghatározzák A születések gyakoriságát a fogamzóképes időszakban A pubertás és menopauza közötti fogamzóképes időszak hosszát

12 Várakozási idő az ovuláció visszatérésétől a megtermékenyülésig
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Természetes termékenységű populációkban a szülések közötti időszak az alábbi elemekből áll: A születést követő természetes terméketlenség (ovulációmentes periódus) Várakozási idő az ovuláció visszatérésétől a megtermékenyülésig A terhesség időtartama Magzathalandóság A szülések közötti intervallum általában év közé esik A reprodukcióra fordítható időszakot meghatározó tényezők: A házasságkötési kor minimuma (ca. = a pubertás), ill. maximuma ( 25 év <) A termékeny ún. propogatív életszakasz felső határa év (< 50 év) A reproduktív célú életközösség átlagos időtartama év között mozog

13 Stabil történeti szituációban az egy nőre jutó szülések száma
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A termékenység szintjének becslése hipotetikus populációban a reproduktív periódus minimuma 15 év szülések közötti időszak maximuma 3.5 év Minimum = = 4.3 gyermek a reproduktív periódus maximuma 25 év szülések közötti időszak minimuma 1.5 év Maximum = = 16.5 gyermek Stabil történeti szituációban az egy nőre jutó szülések száma 5 és 8 közé esik

14 905 pionír kanadai francia házaspár egy házasságra jutó
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA 905 pionír kanadai francia házaspár egy házasságra jutó házasságot kötött gyermekeinek száma (17. század) SUM: 3726 fő

15 átlag BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA 7
Reprodukciós időtartam kihasználtsága TFR 16 14.4 9 7.5 7 5 3 1 jellemző jegyek biológiai maximum nagyon korai házasságok min. intervallum kései házasodás korai házasság hosszú intervallum átlag tudatos születésszabályozás Populációk Elméleti Egyes csoportok Fejlődő országok népessége Európai populációk ( század) (20. század) Mai európai populációk történeti példák nincs, egyedi esetek 1660 elött született francia kanadaiak Kanadai hutteriták Egyiptom Anglia Olaszország 1937 Liguria 1990

16 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Populációk túlélési görbéje

17 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

18 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A halandóság és a termékenység összefüggése a populációk korával

19 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
TFR Növekedési ráta e0 A halandóság és a termékenység összefüggése történeti populációkban

20 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A halandóság és a termékenység összefüggése mai népességekben

21 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
millió fő paleolitikum 3-4 ezer év év stagnálás év év év stagnálás A Föld népessége duplázódásának időkeretei 4 %-os növekedés 18 év alatti népességkettőződés -1 %-os növekedés év alatti népességfeleződés 1 % 70 év 2% 35 év 3% 23 év

22 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Az átlagos éves növekedési ráta alakulása

23 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A népességnövekedés ciklusai (Livi-Bacci 1992 után)

24 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Élőhely Biomassza Népsűrűség Népesség nagyság: 314 km kg/km fő/km fő Sarkvidék Szubtrópusi szavanna Füves zóna Félsivatag népsűrűség csapadék

25 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

26 környezeti kényszer alkalmazkodás a környezeti tényezőkhöz
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA környezeti kényszer alkalmazkodás a környezeti tényezőkhöz Rendelkezésre álló biomassza mennyisége Az élettér nagysága és kihasználtsága A környezet szabályozó szerepe Egy főre jutó felhasználható energia mennyisége történeti érték cal alatt Recens adat – cal (Cippola: Economic History) Az ipari forradalom előtti Európában egyes populációk időszakonként valószínűleg megközelítették a környezet és a rendelkezésre álló technológia által megszabott korlátokat.

27 ELSŐ PERIÓDUS MÁSODIK PERIÓDUS
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA ELSŐ PERIÓDUS (a Paleolitikum v. őskőkor – Kr.e ezer – 8000-ig) Gyűjtögetés, halászat, vadászat Vándorló életmód Kb ezer évvel ezelőtt elkezdődik egyes növényfajok és állatok háziasítása Korszak végére kb. 5 millió ember él a Földön (súlypont Eurázsia, Afrika) MÁSODIK PERIÓDUS (Kr.e től a 17. század derekáig) Átmeneti kőkor (Kr.e ig, átmeneti kor) Domesztikáció fő időszaka A magasabb száraz, félszáraz fennsíkokon II. Újkőkor (Kr.e ig – csiszolt kőeszközök kora) új földművelési technikák, kiegyensúlyozott élelmiszertermelés „neolit forradalom” Állandó települések, nagy síkvidéki folyamvölgyeken

28 III. Kr.e. 3000 – Kr.u. 5. század III. 5 – 17. század közepéig
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA III. Kr.e – Kr.u. 5. század Fémek megjelenése, fejlettebb civilizációk kialakulása Munkamegosztás első kezdetleges jegyei (kereskedelem, kézművesség, katonaság) termelés hatékonysága javul A világnépessége 4 fő centrum köré csoportosul: Nílus-völgy Mezopotámia Indus-völgy Jangce és a Sárga folyók völgye Időszámítás kezdetére a népesség száma: millió fő III. 5 – 17. század közepéig Kr.u ig: ókori kultúrák hanyatlása, népvándorlás, járványok nincs népességnövekedés ig: Feudalizmus megszilárdulása, népességszám megduplázódása, millió fő-re nő a népességszám (ingadozások)

29 17. század közepétől napjainkig
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA HARMADIK PERIÓDUS 17. század közepétől napjainkig Nagy földrajzi felfedezések, tőkés termelési rend A népesség táplálékellátásának gyors javulása (új, nagy kalóriatartalmú növények) ipari forradalom Javuló egészségügyi ellátás Javuló élelmiszerellátás Gyorsuló népességnövekedés 1804: 1 milliárd fő 1900: 1,5 milliárd fő felett 1999: 6 milliárd fő 2007. július (becsült adat): fő

30 + + táplálkozás + - betegség + + + - kipusztulás veszélye -
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA tényező változás jellege hatás a halandóságra + + táplálkozás minőségromlás + instabilitás növekedése - készletek növekedése betegség változatosság + a betegség veszélye nő + kórokozók állandó jelenléte + megnövekedett alkalmazkodás - kipusztulás veszélye csökken -

31 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
tényező változás jellege hatás a termékenységre szülések közötti időköz + rövidebb a gyermek nevelésének költségei kevesebb + földművelés vadászat gyűjtögetés népesség növekedés nagyobb népsűrűség csökkenő mobilitás

32 A Föld népességének demográfiai jellemzői
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A Föld népességének demográfiai jellemzői

33 Halandósági válság fogalma
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Halandósági válság fogalma a halálozások (temetkezések) számának megkétszereződése az előző évihez képest (Pierre Goubert 1982) A halandósági kríziseket kiváltó fő tényezők HÁBORÚK ÉHÍNSÉGEK JÁRVÁNYOK Van-e elsődleges kiváltó tényező? A folyamatos halandósági krízist a három tényező összefüggés-rendszere tartotta fenn, amelyben a tér és az idő eltérései határozták meg az egyes tényezők súlyát és hatását a folyamatokra

34 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A népesség tartós demográfiai növekedése 9-13. SZÁZAD az európai hatalmi viszonyok megszilárdulása Nyugat-Európa: a feudális széttagoltság felszámolása korszerűbb agrárszisztémák alkalmazása a megművelt terület eléri legnagyobb kiterjedését a városok száma és lélekszáma nő csökken a lakatlan területek aránya ún. kis optimum kedvező klimatikus viszonyok erőteljes gazdasági és demográfiai növekedés a kisebb válságok ellenére a népesség létszáma 2x-3x-ra növekedett a 13. század végére a középkori társadalmi-gazdasági berendezkedés megközelítette a környezet és a rendelkezésre álló technológia által megszabott korlátokat a maximális kihasználtság önmagában növelte a rendszer instabilitását

35 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
(Őri 2005)

36 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
13. század végétől kedvezőtlen klimatikus változások lehülés, sok csapadék kisebb terméshozamok, a „jó” földek kimerülnek az agrártechnológiai fejlődés lelassul éhínség, elvándorlás, inflálódás 1304., Észak-Franciaország, Flandria: ínséges évek 1309. Az első, az egész kontinensre kiterjedő ínséges év 1316-től tartós éhínséges időszak kezdete magasabb mortalitási adatok (itáliai városok, Flandria) állatállomány pusztulása (anthrax) között %-os becsült népességvesztés a magasabb fertilitás miatt ismételten éhínségek növekvő infláció: 1340 k. az itáliai bankrendszer válsága

37 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A pestis a 17. századig a népesség növekedésének legjelentősebb korlátozója tényezője között nincs pestisjárvány-mentes év Európában között 51 nagyobb, 9 „kiegészítő” járványlökés volt Biraben szerinti hármas tagozódás nagyobb, 4 kiegészítő járványhullám, 11.1évenként átlagosan, az időközök 6-13 év között variáltak nagyobb, 5 kiegészítő járványhullám 13.4 év átlagosan, az időközök 7-31 év közé esnek járványhullám, kisebb kiterjedéssel és hatásfokkal

38 Európa népessége (Biraben 1979) Kr.u. millió fő 600 22
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Európa népessége (Biraben 1979) Kr.u millió fő A pestis okozta demográfiai veszteség mértéke jelentős területi szórást mutat A demográfiai veszteség az érintett területeken % között mozgott A Nagy járvány okozta demográfiai összveszteség mértéke ca. 30 %

39 megjelenése közvetlenül Kolumbusz érkezéséhez köthető
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA 1. Himlő megjelenése közvetlenül Kolumbusz érkezéséhez köthető Hispaniola, Puerto Rico, Mexikó, Guatemala, átterjed az inka birodalom területére 2. Kanyaró (sarampion) tör be a Karib szigetekről Mexikóba és a Közép-amerikai területekre 3. Tífusz (matlazahuatl) 1545-ben egész Közép-Amerika területén 4. Influenza (?) 1557-ben egész Közép-Amerika területén 1563. himlő, tífusz, 1588, himlő

40 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Közép-Mexikó népessége ( ) népesség (1000 fő) éves növekedési ráta év fennsík partvidék össz. fennsík partvidék össz. Az Újvilági területek demográfiai összeroppanása az addig izolált populációk több kórokozó okozta veszteségének a következménye (himlő, kanyaró, tífusz?, bárányhimlő, TBC, influenza) A veszteség mértéke a 17. század elejére %

41 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A francia-kanadai pionírok és a anyaország népessége demográfiai viselkedése összehasonlítása (Charbonneau et al. 1987) Demográfiai mutató pionírok franciák arány Átlagéletkor első házasságkötéskor (ffi) Átlagéletkor első házasságkötéskor (nő) Második házasságok kötők aránya (ffi) Második házasságok kötők aránya (nő) Teljes termékenység Várható élettartam 20 éves korban Terhességek közötti intervallum (hónap)

42 a korai házasságkötési természetes hajlandóság korlátozása:
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA ÍRORSZÁG DEMOGRÁFIAI FEJLŐDÉSE Népesség száma 1687: ezer fő 1841: ezer fő Éves növekedési ráta (%) : : 1.08 KIINDULÓPONT a korai házasságkötési természetes hajlandóság korlátozása: a családalapítást a házhelyhez jutás nehezíti GÁTLÓ TÉNYEZŐK - a természetes szaporulatnak megfelelő élelmezési lehetőségek hiánya: a cereáliák kis területen vetve nem nyújtanak elegendő élelmet egy családnak és a jószágoknak MEGOLDÁS alapélelmiszer-váltás: a burgonyatermesztés meghonosítása

43 Lehetőség a földek aprózására
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A burgonya hozama kisebb parcellákon is elegendő egy család fenntartásához Lehetőség a földek aprózására Növekszik az önálló házhelyhez jutás lehetősége Korai házasságkötési hajlandóság kiteljesedése Nagyobb természetes termékenység A burgonya nyújtotta tápérték-növekedés miatt csökken a halandóság Még jobban nő a lakosság lélekszáma

44 a rendszer eléri maximális kihasználhatóságát
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA a monokultúrára épülő szociodemográfiai rendszer szükségszerűen ingatag a rendszer eléri maximális kihasználhatóságát elvándorlási mozgalom kezdete, emelkedik a házasságkötési élekor : burgonyavész (Phytophtora infestans) : éhínség, tífusz : évi 200 ezres emigráció 19. század vége: 4.5 millióra csökken a lélekszám

45 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

46 A 18. századi népességnövekedés okai
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A 18. századi népességnövekedés okai Az 1600 előtti 0.15 %-os év i növekedési ráta között 0.63 átlagértékre növekedett, az ex0 érték jelentősen emelkedik Anglia: 33 év év Franciaország: 25 év év Svédország: 37 év év Dánia: 35 év év I. halandóság csökkenése: halandósági válságok ritkulása, pestis, himlő visszaszorulása, ínséges évek számának csökkenése (Franciaország) II. növekvő házasodási kedv, magasabb fertilitás, stagnáló halandóság (Anglia) Élelmezési viszonyok alakulása: McKeown ún. táplálkozási elmélete a halandóság csökkenésének oka a lakosság táplálkozásának javulása (?)

47 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Egyes európai népességek növekedése között (Livi-Bacci 1999)

48 A népesség túlnövekedése ellenében fékezőerők hatnak
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA MALTHUSI ALAPTÉTELEK A népesség mértani haladvány szerint növekszik (25 évente duplázódik) A rendelkezésre álló erőforrások (élelmiszer) csak számtani haladvány szerint tudnak növekedni A népesség növekedésével az erőforrások növekedése nem tud ütemet tartani A népesség túlnövekedése ellenében fékezőerők hatnak legfontosabb fék az élelmiszerhiány PREVENTÍV FÉKEK TÉNYLEGES FÉKEK egyén döntésétől függő fékek olyan „csapások”, amelyeket nem moral restraint befolyásolhatunk önmegtartoztatás, késői házasság a fékek bűn és nyomor formájában jelentkeznek

49 MALTHUSI ALAPTÉTELEK CÁFOLATAI
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA MALTHUSI ALAPTÉTELEK CÁFOLATAI A népesség növekedése nem egyenletes területenként-koronként jelentősen eltérő A rendelkezésre álló erőforrások (élelmiszer) növekedhetnek gyorsabban, mint a népesség Turgot csökkenő hozadék-törvényének cáfolata A modell a házas termékenységet állandónak tekintette (5-6 gyermek/házaspár) A népesség növekedése/csökkenése a meglévő népsűrűség és a halálozások számának arányával mutat kapcsolatot M.T. Sadler: Malthus elmélete biológiai magyarázatainak cáfolata: a halálozás és a termékenység egyensúlyra törekszik

50 DEMOGRÁFIAI ÁTMENET ELMÉLETE
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA DEMOGRÁFIAI ÁTMENET ELMÉLETE A század demográfiai folyamatait próbálja leírni a termékenységi ráta és a halálozási ráta összefüggésében A termékenységi ráta változatlan, a halandóság csökken A természetes növekedési ráta nő II. A terménységi ráta stagnál, a halandóság csökkenése közelít az elméleti minimumhoz A természetes növekedési ráta elérni a maximumát III. A termékenység csökken, a halandóság stagnál A természetes növekedési ráta csökken

51 A természetes növekedési ráta stagnál, majd mínuszba fordul
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA IV. A termékenységi ráta erőteljesen csökken, a halandósági ráta elérni az elméleti minimumot A természetes növekedési ráta stagnál, majd mínuszba fordul A népesség száma csökken, a demográfiai egyensúly felborul A népesség elöregszik, a bevándorlás nem tudja kiegyenlíteni a veszteséget

52 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A népesség és a források közötti kapcsolat a demográfiai növekedés periódusában (Livi-Bacci 1991)

53 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A népesség és a források közötti kapcsolat a demográfiai hanyatlás periódusában (Livi-Bacci 1991)

54 Népesség és a reálbérek összefüggése Angliában
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Népesség és a reálbérek összefüggése Angliában (Wrigley-Schofield 1981)

55 A halandóság (e0) és a reálbérek összefüggése Angliában
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A halandóság (e0) és a reálbérek összefüggése Angliában (Wrigley-Schofield 1981)

56 A termékenység (TFR) és a reálbérek összefüggése Angliában
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A termékenység (TFR) és a reálbérek összefüggése Angliában (Wrigley-Schofield 1981)

57 + + + + + növekvő élelemigény NÉPESSÉG
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA + NÉPESSÉG növekvő élelemigény + + + intenzívebb mezőgazdasági technológia növekvő termelés növekvő munkaerőkínálat + növekvő munkaerőigény A népesség és a mezőgazdaság intenzifikálásának összefüggései E. Boserup nyomán

58 Európai országok növekedési tere 19-20. század
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Európai országok növekedési tere század

59 A demográfiai átmenet egyszerűsített modellje
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A demográfiai átmenet egyszerűsített modellje

60 A demográfiai átmenet számadatai
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A demográfiai átmenet számadatai (J. C. Chesnais 1986 után)

61 A halandósági válságok ingadozásának csillapodása
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A halandósági válságok ingadozásának csillapodása Svédország

62 Halálozási ráták alakulása Svédországban és Franciaországban
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Halálozási ráták alakulása Svédországban és Franciaországban (Livi-Bacci 1992 után)

63 Várható élettartam alakulása fejlett országokban 1750-1985
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Várható élettartam alakulása fejlett országokban

64 A várható élettartam növekedése a halálokok szerinti bontásban
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A várható élettartam növekedése a halálokok szerinti bontásban Angliában ( ) és Olaszországban ( ) e0 érték: Anglia 1871: 40,8 1951: 68,4 év Olaszország 1871: 33,8 1951: 65,5 év

65 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Az átlagos házasságkötési életkor és a reprodukciós életkor végén házasságban élő nők aránya a 19. század végén született generációkban

66 A termékenység terének alakulása 16 európai országban
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A termékenység terének alakulása 16 európai országban (Livi-Bacci 1992)

67 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A házas termékenység 10 %-os csökkenését mutató európai körzetek számának alakulása (Coale-Watkins 1986)

68 A TFR-érték alakulása a nyugati országok különböző generációiban
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A TFR-érték alakulása a nyugati országok különböző generációiban

69 Kivándorlás és természetes szaporulat a kontinentális Európában
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Kivándorlás és természetes szaporulat a kontinentális Európában

70 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának növekedése ( ) és a kivándorlás ( )

71 A gyáripari és a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A gyáripari és a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya

72 A demográfiai átmenet adatai Olaszországban (Livi-Bacci 1992)
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A demográfiai átmenet adatai Olaszországban (Livi-Bacci 1992)

73 Kivándorlási adatok 1846-1932 A kivándorlás célországai
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Kivándorlási adatok Nagy-Britannia és Írország 18,0 millió fő Olaszország ,1 millió fő Spanyolország és Portugália 6,5 millió fő Ausztria-Magyarország ,2 millió fő Németország ,9 millió fő Lengyelország és Oroszország 2,9 millió fő Svédország és Norvégia ,1 millió fő A kivándorlás célországai Egyesült Államok 34,2 millió fő Argentína és Uruguay ,1 millió fő Kanada ,2 millió fő Brazília ,4 millió fő Ausztrália és Új-Zéland ,5 millió fő Kuba ,9 millió fő A kivándorlás mértéke természetes szaporulat ca. 3 ‰

74 PALEODEMOGRÁFIAI ISMERETEK
A temető népessége, mint biometriai alapsokaság (populáció) vizsgálni kívánt egyedek, vagy más tetszőleges elemek olyan jól körülhatárolt, szabatosan meghatározott összessége, melynek minden elemre kiterjedő teljes körű vizsgálatát nem lehet vagy nem lenne gazdaságos elvégezni. az alapsokaságból ki kell emelni egy részt, vagyis mintát, amely a valószínűség számítás általános elve alapján alkalmas arra, hogy belőle a populáció egészére vonatkozó következtetéseket vonjunk le. Nullhipotézis egy olyan ideális helyzet, amikor a minta aritmetikai átlaga megegyezik az alapsokaság aritmetikai átlagával. A biometriai értelemben vett populáció terminus nem azonos a genetikai értelemben használt populáció meghatározással, amelynek alapja a tényleges szaporodási közösség.

75 PALEODEMOGRÁFIAI ISMERETEK
A temető népességének életkor és nem szerinti megoszlása

76 PALEODEMOGRÁFIAI ISMERETEK

77 PALEODEMOGRÁFIAI ISMERETEK
Nemi differenciák a felnőtt népesség Dx-értékeiben

78 PALEODEMOGRÁFIAI ISMERETEK

79 Népesedési viszonyok a Kárpát-medencében
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Népesedési viszonyok a Kárpát-medencében fő 9. sz. vége fő fő fő fő fő 10. sz. vége fő fő fő fő fő 11. sz. vége fő fő fő fő fő fő fő fő fő 12. sz. vége fő fő fő fő fő 13. sz. vége fő fő fő fő 14. sz. vége fő fő fő 15. sz. vége fő fő Növekedési ráta 0.15 % növekedési ráta 0.2 % Molnár Erik becslése Kubinyi András becslése Vékony Gábor becslése

80 A nemek számarányának változása a sex-ratio (SR) érték meghatározása
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A nemek számarányának változása a sex-ratio (SR) érték meghatározása Primaer SR: a fogantatáskori nemi arány ffi/nő: ca. 60:40% Szekunder SR: a születéskori nemi arány ffi/nő: 51.69:48.31% Tertier SR: 35 éves korban mért nemi arány ffi/nő: 50:50% A 80 év feletti nemi arány 25:75%