A QIS3 tapasztalatai a Posta Biztosítónál

Az előadások a következő témára: "A QIS3 tapasztalatai a Posta Biztosítónál"— Előadás másolata:

1 A QIS3 tapasztalatai a Posta Biztosítónál
Góg Enikő

2 Tartalom A Posta Biztosító bemutatása
A projekt a munkaszervezés és a munkaterhelés tekintetében A számítások tapasztalatai Eredmények

3 Tartalom A Posta Biztosító bemutatása
A projekt a munkaszervezés és a munkaterhelés tekintetében A számítások tapasztalatai Eredmények

4 A Posta Biztosító tulajdonosi szerkezete
66,9% 33,1% Magyar Posta Életbiztosító Zrt. Magyar Posta Biztosító Zrt. Alapítás éve: 2002 Üzleti tevékenység kezdete: 2003 A Posta Biztosító márka alatt egy élet és egy nem-élet biztosító önálló társaságként működik. A két cég működési folyamatai jelentős átfedést mutatnak, működési modellje, irányítási rendszerei azonosak, a munkavállalók jellemzően mindkét cégben alkalmazottak, a két társaság közös infrastruktúrát használ.

5 A Magyar Posta Zrt. mint tulajdonos és stratégiai partner
140 év óta a magyar piacon alkalmazott Magyarország második legnagyobb munkaadója Teljes lefedettséget biztosító hálózat 6.5 millió ügyfél Mintegy 355 millió tranzakció évent Évente mintegy 1.4 milliárd postai küldemény Tervezett árbevétel: 189 milliárd Ft 20 éves biztosításközvetítési tapasztalat Korábban Generali Biztosító

6 A Talanx konszern főbb számokban
Alapítás éve 1903, HDI néven Székhelye Hannover, 150 országban folytat aktív üzleti tevékenységet, világszerte mintegy alkalmazottat foglalkoztat Leányvállalata a Hannover Rück viszontbiztosító világviszonylatban a 4. legnagyobb viszontbiztosító A konszern díjbevétele 2006-ban 20 millárd Euró volt, a vállalatcsoport ezzel Németország harmadik legnagyobb biztosítója A Posta Biztosító a bankbiztosítási üzletág egyik vállalata

7 A Biztosító termékportfóliója
PostaÉrtékŐr – folyamatos díjas életbiztosítás PostaHozamŐr Plusz egyszeri díjas Unit Linked életbiztosítás PostaHozamŐr – egyszeri díjas életbiztosítás PostaTestŐr – Balesetbiztosítás PostaFészekŐr - Lakásbiztosítás PostaAutóŐr Kötelező gépjármű-felelősség biztosítás PostaCasco – Casco biztosítás PostaUtasŐr - Utasbiztosítás A PostaHozamŐr és a PostaAutóŐr a két cég meghatározó terméke

8 Bruttó díjbevételek alakulása
Az Életbiztosító esetén a 2006-os kiugró díjbevételnövekedés a kamatadó hatásának tudható be.

9 Piaci részesedés a működés 5. évében
Piaci részesedések: Életbiztosító: 2,9 % Vagyonbiztosító: 2,1 % KGFB ágazat piaci részesedése 5,4 %

10 Tartalom A Posta Biztosító bemutatása
A projekt a munkaszervezés és a munkaterhelés tekintetében A számítások tapasztalatai Eredmények

11 A projekt a munkaszervezés tekintetében
Belső projekt és külső tanácsadó cég Belső projekt A QIS 3 kitöltésére egy projektet hoztunk létre az aktuáriusi, controlling, pénzügyi és befektetési terület munkatársaiból. 6 fő vett részt a munkában. Külső tanácsadó cég Mivel a QIS3 a résztvevők számára új módszertani elemeket tartalmazott és a rendelkezésre álló idő is erősen korlátozott volt, felkértük a Deloitte tanácsadó céget is a munka segítésére.

12 A projekt a munkaterhelés tekintetében
A projekt a összesen 134 munkaórát jelentett és alig egy hónap alatt készült el. A leginkább munkaigényes részfeladatnak a technikai tartalékok számítása bizonyult. A legtöbb munkaóra ráfordítást az aktuáriusi területtől igényelt a projekt.

13 Tartalom A Posta Biztosító bemutatása
A projekt a munkaszervezés és a munkaterhelés tekintetében A számítások tapasztalatai Eredmények

14 A számítások tapasztalatai
Általános tapasztalatok: Mivel ez volt az első mennyiségi hatástanulmány, amelyben a Biztosító részt vett, illetve korlátozott idő és erőforrás állt rendelkezésre, néhány helyen ésszerű egyszerűsítésekkel, közelítésekkel éltünk. Néhány részletben nem volt teljesen egyértelmű a kitöltési útmutató, illetve a QIS3 Task Force válaszai. Az eszközökátértékelés tapasztalatai: Immateriális javak értékelése Az eddigi szabályozás nem engedte meg, hogy az immateriális javakat figyelembe vegyük a szavatolótőke számítása során. Az új szabályozás azonban megengedi, hogy ezek piaci értékét figyelembe vegyük. Két lehetséges megközelítést vizsgáltunk a projekt során: A piaci érték egyenlő azzal az értékkel, amit a piacon kapnánk ezekért az eszközökért. Ebben az esetben a piaci érték 0-hoz közeli lesz. A piaci érték egyenlő azzal az értéknövekedéssel, amit egy esetleges vevő hajlandó megfizetni a portfolió árán felül. Végül e lehetőség mellett döntöttünk. A DAC-et nem vettük figyelembe eszközként. Néhány helyen közelítéssel éltünk.

15 A számítások tapasztalatai
A modellezés tapasztalatai: A termékeket a fő kockázatok alapján egy-egy üzletágba soroltuk be Nem modelleztünk le minden terméket Az élet technikai tartalékok 99,3%-át, míg a nem-élet állomány 91,7%-át modelleztük le. A nem modellezett biztosítási kötelezettségeket jelenlegi tartalékukkal becsültük. Excel modellek (nem sztochasztikus). Az élet állomány esetén modellpontokat használtunk. Nem modelleztük az opciók és garanciák értékét. Jövendő szolvenciaszintek (SCR) számítása Az SCR-ek számításakor proxy változókat használtunk. A szavatolótőke kockázatonkénti számításánál a technikai tartalékok értékét a legjobb becsléssel közelítettük, nem használtunk proxy-kat a kockázati pótlék modellezésére. Befogadási kötelezettség KGFB esetén Csak a 2006-os szerződéseket vettük figyelembe (halasztottakat is) a legjobb becslés számításakor, a 2007-es tervezett új szerzéseket nem. Az életbiztosítási kockázatok számításánál nem modelleztük az eszközoldali változást. A kockázati pótlék számításához a CEIOPS segédtábláját használtuk A minimális szavatolótőke számítás tapasztalatai: A piaci kockázat számításánál a két módszer igen eltérő eredménnyel járt Az első módszer túl „durva” közelítéssel él – magasak a kötvényekre (állampapírokra is) használt együtthatók (élet 5,4%, nem-élet 2,7%) A második módszer esetén nem volt teljesen egyértelmű a módosított duration képlete

16 A számítások tapasztalatai
A szükséges szavatolótőke számítás tapasztalatai: Az Életbiztosító magas piaci kockázata az eszközök és kötelezettségek eltérő duration értékéből adódott. Ennek oka, hogy az alap szavatolótőke számoló modell nem veszi figyelembe, a HozamŐr egyszeri díjas életbiztosítási termékünk sajátosságát. A legújabb termékverzió teljes életre szól, 1 év letelte után büntetés nélkül visszavásárolható, 1-3 hónapra előre meghirdetett bruttó hozamot biztosít. Az alacsony visszavásárlási büntetés miatt likvid a termék és rövid lejáratú kötvények állnak mögötte. Az eddigi szabályozás nem engedte meg, hogy az immateriális javakat figyelembe vegyük a szavatolótőke számítása során. Az új szabályozás azonban megengedi, hogy ezek piaci értékét figyelembe vegyük. Két lehetséges megközelítést vizsgáltunk a projekt során: 1.      A piaci érték egyenlő azzal az értékkel, amit a piacon kapnánk ezekért az eszközökért. Ebben az esetben a piaci érték 0-hoz közeli lesz. 2.      A piaci érték egyenlő azzal az értéknövekedéssel, amit egy esetleg vevő hajlandó megfizetni a portfolió árán felül. Viták után e lehetőség mellett döntöttünk.

17 Tartalom A Posta Biztosító bemutatása
A projekt a munkaszervezés és a munkaterhelés tekintetében A számítások tapasztalatai Eredmények

18 Eredmények A i adatokat vettük alapul és 250 Ft/€ árfolyamot használtunk A mérleg a QIS3 szerint a jelenlegi magyar szabályozás %-ában: A jelenlegi magyar szabályozás szerint a várható megtérülés a kötelezettséget csökkenti és nem eszköz, itt az összehasonlítás kedvéért (és az európai gyakorlatnak megfelelően) módosítva mutatjuk a magyar mérleget. A QIS3 szerint a erősen felértékelődtek az eszközök, amely a vétel óta bekövetkezett kamatcsökkenés következménye (változó hozamgörbe). A QIS3 szerint alig alacsonyabb az életbiztosítási kötelezettségek értéke, mivel a domináns HozamŐr egyszeri díjas életbiztosítási termék unit-linked szerű. A QIS3 szerint a nem-élet biztosítási kötelezettségek lényegesen csökkentek, ez elsősorban a tartalékok diszkontálásának eredménye.

19 Eredmények A szavatolótőke helyzet a QIS3 szerint a jelenlegi magyar szabályozás %-ában: A QIS3 szerint mind a rendelkezésre álló szavatolótőke, mind a szavatolótőke szükséglet nőtt, azonban eltérő arányban. Az Életbiztosító esetén javult a szavatolótőke helyzet, mivel a domináns HozamŐr egyszeri díjas életbiztosítási termék unit-linked szerű. A Nem-élet biztosító esetén romlott a szavatolótőke helyzet. A két cégre együttesen nézve javult a szavatolótőke helyzet.

20 Köszönöm a figyelmet!