Klinikai Gyógyszerészet

Klinikai Gyógyszerészet
Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet Klinikai Gyógyszerészet 2007/2008 2007. Október 1.

Tartalom Gyógyszerészet változásai Klinikai gyógyszerészet
Klinikai gyógyszerészet – kórházi feladatok Klinikai gyógyszerészet – officinai feladatok Gyógyszerutilizáció

Gyógyszerügyre ható változások
egészségügyi változások vakcináció kora (-1940) antibiotikus kor ( ) eltechnicizálódás kora (1970-) költségrobbanás alapellátás, háziorvos szerep nő gyógyítás fegyvere a gyógyszer társadalmi változások fogyasztói társadalom kialakulása állami szerep és felelősség csökken egyéni szabadság nő más társadalmi igény a gyógyszertárakkal szemben

A gyógyszerészet változásai
Gyógyszerkészítő gyógyszerész magisztrális gyógyszerkészítés Gyógyszerellenőrző gyógyszerész ipari gyógyszergyártás hatékonyabb, toxikusabb gyógyszerek gyártási volumen növekedése Klinikai gyógyszerész növekvő gyógyszerkincs nehezebb eligazodás terápiás tanácsadó Betegorientált gyógyszerészet

Klinikai gyógyszerészet története
Rising professzor 1945 oktatási program Young 1953 fogalom használata Long Beach-i Seaside Memorial Hospital „medication errors” 60-as évek egyre több amerikai kórházban a gyakorlat része európai kezdetek Hollandia közforgalmú vonatkozások

Klinikai gyógyszerészet
A helyes gyógyszeralkalmazás tudománya, elősegítve ezzel a gyógyszerek hatékony, biztonságos és gazdaságos alkalmazását az egyes betegek esetében. interdisciplináris tudomány középpontjában a beteg és nem a gyógyszer áll kórházi és közforgalmú alkalmazása

Klinikai gyógyszerész feladatai
független gyógyszer-információ egyedi gyógyszerigény biztosítása gyógyszeres terápia kockázat-haszon értékelése beteg társadalom szempontjából gyógyító csapat-munkában való részvétel egészségnevelés egészségügyi személyzet költség-hatékony gyógyszerelés gyógyszeres terápia javítást célzó kutatások minőségbiztosítási folyamat saját tevékenységek értékelése

Klinikai gyógyszerészet – kórházi feladatok
egyedi gyógyszerelés kontrollja daily dose unit dose Gyógyszerterápiás Bizottság formulária szerkesztés, terápiás protokollok gyógyszer-információ orvosoknak gyógyszer-mellékhatás figyelés gyógyszervizsgálatokban részvétel terápiás gyógyszerszint monitorozás gyógyszerkészítés magisztrális készítmények keverék infúziók, parenterális tápoldatok osztályos gyógyszerészi feladatok

Kórházi gyógyszerelosztási rendszerek
a beteg és a gyógyszerész között nincs közvetlen kapcsolat gyógyszer tárolás, kiadás nem szakember által történik megsokszorozódó raktározási hely unit dose = megfelelő betegnek, a megfelelő gyógyszer a megfelelő időben, adagban és formában centralizált forma (400 ágyig) decentralizált forma – satellite gyógyszertárak (150 ágyanként) gyógyszerelési folyamat gyógyszerrendelés (betegre) – osztályos orvos gyógyszerrendelés kontrollja – gyógyszerész gyógyszer kiosztása – gyógyszertári asszisztens gyógyszer kiosztás ellenőrzése – gyógyszerész gyógyszerbeadás – osztályos nővér gyógyszerhasználat elemzése - gyógyszerész

Gyógyszerrendelő lap Beteg neve………………………….. Kórterem…………………….ágyszám……… Testsúlya……………………………. testmagasság…………………………………. Diagnózis……………………Gyógyszerérzékenység……………………………….. Szisztémás gyógyszerek Lokális gyógyszerek Gyógyszer neve Napi adagolás H K SZ CS P V 1. 2. 3. 4. Gyógyszer neve testfelület kód H K SZ CS P V 1. 2. 3. 4.

GYTB 41/2007 EüM. Rendelet Racionális gyógyszerfelhasználás Problémák
titkár: főgyógyszerész hatásos, biztonságos, gazdaságos gyógyszerelés elősegítése Racionális gyógyszerfelhasználás A beteg számára a klinikai szükségleteinek megfelelő gyógyszert, egyéni szükségleteinek megfelelő adagolásban (helyes dózis, frekvencia, időtartam) kell biztosítani. A gyógyszer megfelelő minőségben, állandóan elérhetően, a beteg és a társadalom számára legkedvezőbb költséggel álljon rendelkezésre. Problémák Gyógyszerkiválasztás (mi van az alaplistán) Gyógyszerfelírás (mit rendel az orvos) Gyógyszerellátás (mi van a gyógyszertárban, mit adnak be a betegnek)

GYTB – felépítés Megszervezni egyszerű, de működtetni is kell…
Multidiszciplináris csapat Orvosok Szakterületek vezető szakemberei Elnök Gyógyszerész Intézeti főgyógyszerész – titkár Klinikai gyógyszerész Gazdasági szakember Vezető ápoló Transzparencia Érdekeltségek tisztázása Jegyzőkönyvek, döntések közzététele

GYTB tevékenységi folyamata
Standardok kezelési protokollok gyógyszeralaplista gyógyszerpromóciós szabályok gyógyszerellátási szabályzat Intervenció oktatás gyógyszer-információs központ alaplista, kezelési protokoll felülvizsgálat szabályzati módosítások Vizsgálat utilizációs vizsgálatok antibiotikum felhasználás gyógyszermh.,gyógyszerelési problémák felmérése beszerzési igények felmérés költség-hatékonyság vizsgálatok Diagnózis standardok érvényesülési akadályai: logisztikai eü. személyzet gyógyszergyártói befolyás információhiány

GYTB - feladatai Gyógyszeralaplista megalkotása, felülvizsgálata
Gyógyszer manuális Terápiás protokollok implementálása Biztonságos, minőségi gyógyszerellátás kontrollja Gyógyszerfelhasználás elemzése Racionális gyógyszerhasználat elősegítése

Gyógyszeralaplista megalkotása
Kórházi beavatkozások gyakorisága betegségek, problémák szerint Terápiás lehetőségek Gyógyszerterápiás protokollok Gyógyszeralaplista gyógyszermanuális Oktatás, felülvizsgálat Gyógyszerellátás folyamata Minőségi gyógyszerhasználat

Sok vagy kevesebb hatóanyag legyen alaplistás? Milyen gyógyszerek szerepeljenek az alaplistán? Gyakori betegségek gyógyszerei Megfelelő evidenciákkal rendelkező gyógyszerek Analógok közötti összehasonlító elemzés Teljes kezelési költség figyelembe vétele Egykomponensű készítményeket kell előnyben részesíteni Nemzetközi szabadnéven kell szerepeltetni

A kórházban leggyakrabban kezelt betegségek priorizálása, az első választandó kezelés meghatározása Nemzetközi, nemzeti, intézményi protokollok WHO alaplista felhasználása Előző alaplista, társintézmények alaplistái (nem javasolt!) Gyógyszeralaplista tervezet széleskörű véleményeztetése VEN analízis Vélemények visszacsatolása A gyógyszeralaplista szabályzati hátterének megalkotása Kiknek kell a listát használni Felülvizsgálat ideje, módja Alaplista bővítés, törlés mechanizmusa Gyógyszer-alaplistától való eltérés kezelése Oktatás, monitorozás

Hogyan lehet mindezt betartatni?
Széles konszenzus biztosítása Transzparencia Jogos igények kezelése, módosítás Megfelelő helyettesítési rendszer kidolgozása (ATC5!) Alaplista könnyű, gyakorlatias elérhetősége Módosítások széleskörű ismertetése Nem alaplistás gyógyszerminta nem fogadható el Nem alaplistás gyógyszerekkel folytatott klinikai vizsgálatok szigorú szabályozása

Gyógyszergyártói információk a Semmelweis Egyetem Gyógyszer-alaplista bővítéséhez
Címzett: Semmelweis Egyetem Gyógyszerterápiás Bizottsága Levélcím: Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 1092, Bp. Hőgyes E. u. 7-9 Gyógyszer gyártója:………………… Gyártó cég hazai képviselete, iroda címe:…………………………… Gyógyszerkészítmény neve:…………………… Hatóanyag(ok) neve(i):………………………………………………….. Kiszerelés(ek):……………………………… Adagolás:……………………………………………………………………. DDD:………………………………………… Törzskönyvi szám:………………………………………………………… Hivatalos termelői ár:…… Hivatalos kórházi ára:…………….Hivatalos fogyasztói ára:……………………… TB támogatás (Ft vagy %):……Kiadhatóság:…………Különleges jogcímen rendelhetőség:………………………….. Hasonló indikációjú törzskönyvezett, hazánkban forgalomban lévő készítmény(ek):…………………………………. Beszerzésre kiemelten ajánlott nagykereskedő(k):……………………………………………………………………………. Semmelweis egyetem számára ajánlott ár a rabattok árcsökkentő hatásának figyelembe vételével:………..……… A Semmelweis Egyetem klinikáin már átadott ingyenes orvosi minta:……………………………………………………. Milyen éves felhasználási mennyiségre számít a gyártó a Semmelweis Egyetem klinikáin:………………………….. Mely orvosi szakterületeken számítanak elsősorban a gyógyszer alkalmazására:……………………………………… A gyógyszer alkalmazásával összefüggő észrevételek esetén illetékes szakemberük:………………………………… Mellékletként kérjük csatolni az alábbi információs anyagokat: készítmény hivatalos hazai ismertető(i) rendelkezésre álló hazai és külföldi ár/költség összehasonlítás(ok) legfontosabbnak tartott- legnagyobb impakt faktorú lapokban megjelent- szakirodalom (max 3) A beadvány kitöltésével és benyújtásával egyidejűleg nyilatkozunk arról, hogy cégünk a Semmelweis Egyetem intézeteiben fokozott gondossággal jár el a gyógyszer-reklám rendelet (24/1997 NM és 20/1998 EüM rendeletek) és a gyógyszertörvény (1998. évi XXV. tv) és mindenkor érvényes módosításai betartása tekintetében. Dátum:……………… Aláírás (olvasható névvel, címmel):……………………………………………

Gyógyszer-alaplistán nem szereplő gyógyszer
Semmelweis Egyetem Gyógyszer-alaplistán nem szereplő gyógyszer egyedi igénylő lap Klinika :…………………………………………………. Osztály:………………………………………………….. Beteg neve:…………………………………… Kórlapszám……………………………………………… Kezelőorvos:…………………………………………….. Az alaplistán nem szereplő gyógyszer megnevezése: Hatóanyaga:………………………..Hatáserőssége:…………………………… Kért kiszerelés:……………………………………. Napi adagolás:……………………………………... Várható napi költség:…………………………...(Ft) Terápia várható időtartama:…………………...…… Kért mennyiség (dobozszámban):………………….. Az igényelt gyógyszer szükségességének indoklása, az alaplistán szereplő gyógyszerrel történő kezeléssel szemben előnyei:. …………………………………………………….……………………………… Dátum:…………………… ………………………………………………. (gyógyszert igénylő kezelőorvos aláírása, pecsét)

Gyógyszer manuális Terápiás protokollok megalkotása, felülvizsgálata Biztonságos, minőségi gyógyszerellátás kontrollja Gyógyszerfelhasználás elemzése Racionális gyógyszerhasználat elősegítése

Antibiotikum politika

Bizonyítékon alapuló orvoslás
EBM (Evidence Based Medicine) tudomány legkorszerűbb eredményei beteg preferenciái egyéni tapasztalat ésszerű áron a legnagyobb egészség nyereség folyamat kérdés feltevés tudományos bizonyíték keresése (irodalmazás) tudományos eredmények kritikus értékelése kapott eredmények átültetése a klinikai gyakorlatba klinikai gyakorlat értékelése, szükséges változás megtétele tudományos bizonyítékok, ajánlások hierarchiája A - randomizált kontrolcsoportos vizsgálatok rendszerezett irodalmi áttekintése B – kohorsz vizsgálatok, eset-kontrol vizsgálatok rendszerezett irodalmi áttekintése C - esettenulmányok (gyenge minőségű eset-kontrol, kohorsz vizsgálatok) D - szakértői vélemény

Biztonságos, minőségi, gyógyszerellátás kontrollja
Gyógyszerminőség az ellátási láncban Gyógyszerelési hiba Gyógyszerbiztonság

Gyógyszerelési hiba Típusai Okok
Nem kapta meg a rendelt gyógyszert a beteg Nem a rendelt gyógyszert kapta a beteg Nem a megfelelő beteg kapta meg a gyógyszert Helytelen dózis, adagolás, gyógyszerforma, időtartam, beadási mód Okok Túlterheltség Kommunikáció hiány Nem képzett személyzet Környezeti tényezők Sok, sokféle gyógyszer Hasonlóan nézi ki, hasonló a neve Megoldások (amit a GYTB-nek kell elősegítenie) Folyamatos jelentés (nem büntetés) Szabványműveleti leírás Egységesítés (gyógyszerbeadások ideje, módja, azonosítás stb.) Írásbeliség (2 vagy 2,0; mcg vagy μg)

Gyógyszerbiztonság ADR: ártalmas gyógyszerre adott válasz, ami a beteg kezelése során a normál dózissal való kezelésnél jelentkezett Váratlan: alkalmazási előíratban nem rögzített Súlyos: Halál Hospitalizációt igényel, vagy a kezelést megnyújtja Maradandó károsodás Életveszélyes állapot Valószínűség Biztos Valószínű Lehetséges

Gyógyszerbiztonság ADR jelentés az intézeten belül ADR kategorizálása
ADR okának meghatározása Logisztikai folyamat vizsgálata Vizuális vizsgálat Előfordulási gyakoriság vizsgálat GYTB feladat Hatóság, gyógyszergyár értesítése Nagy rizikójú betegekre, gyógyszerekre való figyelem tájékoztatás

Bejelentés feltételezhetően gyógyszer okozta mellékhatásról
beteg neve: ……… Születési ideje / Életkora: …. Neme:………Testsúlya: … Az észlelt mellékhatás megjelenésének ideje, tüneteinek leírása: ………………………… Szükséges volt –e a gyógyszer megvonása? Igen Nem A gyógyszer újraadása után a tünetek megjelentek? Igen Nem A mellékhatások kezelése:…………………………………………………………………………. Kimenetele: gyógyult következményekkel gyógyult és pedig: …………… kezelés alatt áll……... ………………. nem ismert meghalt dátum: ………………………………………………………. Megjegyzések: (releváns anamnesztikus adat, gyógyszerallergia, stb.) ……………………………………………………………………………………………………… Neve: ………… Telefon: ……………………Munkahelye, címe: ……………………………….. Dátum: ……………Aláírás: ……………………………………………………………………….. Mellékhatásért gyanúsítható GYÓGYSZEREK neve és gyártási száma* Napi dózis, alkalmazási mód A kezelés kezdete / vége A gyógyszer adásának oka Betegség / tünet

Naranjo teszt igen Nem Nem tudott 1. Volt-e már hasonló jelzés a gyógyszerrel kapcsolatban? 1 2. Az ADR a vélelmezhetően ezt okozó gyógyszerbeadás után jelent meg? 2 -1 3. Az ADR fokozódott miután a gyógyszerbeadást felfüggesztették, vagy specifikus antagonistát kapott a beteg? 4. A gyógyszer ismételt beadásakor az ADR újra jelentkezett? 5. Van-e egyéb ok (más gyógyszer…) ami a reakciót okozhatta? 6. A gyógyszerszint a vérben, vagy más testnedvben meghaladta-e a toxikus szintet? 7. A reakció a dózis emelésével erősödött, csökkentésével gyengült? 8. Volt-e már a betegnek ezzel, vagy hasonló gyógyszerrel ilyen problémája? 9. Az ADR objektív bizonyítékkal alátámasztható? Összesített pontok Kategóriák: az adott gyógyszerre vonatoztatva az ADR biztos >9, valószínű 5-8, lehetséges 1-4, valószínűtlen 0

Gyógyszerfelhasználás elemzése
Mélységi elemzések DUR Aggregált elemzések Milyen kérdésekre ad választ? Költségek Melyek a legdrágább gyógyszerek? Mire költünk a legtöbbet? Melyek a legdrágább terápiás kategóriák? A költségek hányad részét költöttük, egy-egy hatóanyagra, csoportra? Mennyiség Melyek a leggyakrabban használt gyógyszerek? Egyezik-e a gyógyszerfelhasználás a kórházi morbiditási adatokkal? Egyéb Helyettesítések gyakorisága, típusai? ADR előfordulás gyakorisága, típusai?

Aggregált elemzés - ABC
A gyógyszerköltségek 70-80%-áért a gyógyszerek 10-20%-a felelős Alkalmazása Gyógyszerfelhasználás racionalizálására Költség-hatékonyabb lehetőségek Helyettesítés Áralkuk Morbiditási adatokkal való ütköztetés Nem alaplistás gyógyszerek felhasználása Metódus: A: 75-80%-a a költségeknek B: 15-20%-a a költségeknek C: 5-10%-a a költségeknek

Aggregált elemzés – VEN analízis
Vitális – Esszenciális – Nem-esszenciális Alkalmazható Alaplista megalkotás Költség racionalizálás Lépései ABC analízis VEN kategorizálás A GYTB minden tagja egységes elvek alapján kategorizál Összeolvasás Terápiás duplikációk kiejtése N felhasználás csökkentése, alaplistáról való levétel V, E –re való pénzügyi átcsoportosítás

Aggregált elemzés – VEN analízis
Betegség előfordulási gyakorisága Betegség %-os aránya a társadalomban > 5% 1-5% <1% Átlagosan egy nap a kórházban kezelt betegek száma > 5 1-5 <1 Betegség súlyossága Életet veszélyeztető állapot Igen Esetenként Ritkán Funkciócsökkenéssel jár Gyógyszer terápiás hatása Súlyos betegséget előz meg Nem Súlyos betegséget kezel Kisebb megbetegedések kezelésére használt Lehetséges A javallatokban bizonyítottan hatékony gyógyszer Mindig Talán A javallatokban nem bizonyítottan hatékony gyógyszer Soha

Gyógyszer manuália Terápiás protokollok megalkotása, felülvizsgálata Biztonságos, minőségi gyógyszerellátás kontrollja Gyógyszerfelhasználás elemzése Racionális gyógyszerhasználat elősegítése

Racionális gyógyszerfelhasználás elősegítése
Oktatás Nagycsoportos-kiscsoportos Egyéni oktatás Véleményformálók megnyerése Gyógyszerinformációs szolgálat Szervezési stratégiák Auditálás, minőségbiztosítási folyamatok Klinikai gyógyszerészi programok Felírási megszorítások Előre kinyomtatott rendelési sablon Szabályozás Folyamatos kiértékelés

Gyógyszer-információ
kérdés gyógyszer hatás, mellékhatás, adagolás, interakciók stb. gyógyszer rendelhetősége azt hallottam, azt olvastam valahol hogy… információforrás szakkönyvek Internet OGYI gyógyszer-információs osztály gyártó cég válasz strukturált célirányos információ forrást megjelölni szükség esetén írásban dokumentáció ki kérte, mi volt a kérdés, ki adta, mikor, milyen forrásból

Gyógyszervizsgálatokban részvétel
Helsinki deklaráció (1964) diagnosztikus, terápiás, megelőzési, rehabilitációs célra jogszabályok, OGYI irányelvek 1997. évi CLIV. törvény (egészségügyi tv.) 2005. évi XCV. törvény (gyógyszertörvény) klinikai gyógyszervizsgálatok fázisai gyógyszerészi feladatok minőségbiztosítás - tárolás, felhasználás, visszavétel dokumentálás gyógyszerkészítés - tápoldatok, infúziók stb. egyéb nem kórházi feladat - monitor

Klinikai gyógyszerészet – kórházi feladatok
terápiás gyógyszerszint monitorozás gyógyszerkészítés magisztrális készítmények keverék infúziók, parenterális tápoldatok osztályos gyógyszerészi feladatok gyógyszer anamnézis felvétel - beteg előző terápiájának ismerete - ennek értékelése - esetleges változások javaslata - orvos felé történő interpretálása gyógyszerterápia megválasztásának támogatása gyógyszerterápia monitorozása - antikoaguláns terápia stb. - szűk terápiás tartományú gyógyszerek adagolása (aminoglikozidok, vancomycin stb.) - parenterális táplálás betegtanácsadás - első gyógyszeres tanácsadás

Klinikai gyógyszerészet – officinai feladatok
öngyógyszerezés betegtanácsadás gyógyszerészi gondozás egészségnevelés adherencia fokozása minőségbiztosítás – GPP gyógyszerész a lakosság jólétét, a betegek megfelelő szintű ellátását szolgálja ésszerű, gazdaságos receptírás elősegítése helyes gyógyszerhasználat elősegítése öngyógyszerezés gyógyszerészi gondozás elmeinek egyértelműsítése

Öngyógyszerezés Azon lehetőségek összessége, amelyekkel az egészségi
állapot megromlását orvosi beavatkozás nélkül kívánjuk helyreállítani. gyógyszertörvény (2005. évi XCV. törvény) GPP: „a fogyasztókat (betegeket) képessé kell tenni arra, hogy gyógyszerelésükkel kapcsolatban felvilágosításon alapuló döntéseket hozzanak, ill. erre vonatkozó kérdéseiket feltegyék” kapuőr funkció – nyomon követés öngyógyítás tünetekre és nem diagnózisra alapoz maximális időtartama: 3-7 nap orvoshoz irányítás - tünetek fennmaradnak, visszatérnek, romlanak - súlyos fájdalmaknál kitüntetett figyelem egyes csoportokra - krónikus betegek, kisgyemekek, idősek - várandós, szoptatós anyák

Terápia lefutása normális esetben
Egészség Belátás-compliance Betegség Differenciálterápia Segítségkérés Betegségdefiníció Diagnosztika Terápia lefutása normális esetben

Terápia lefutása öngyógyításban
Öngyógyszerezés Egészség Belátás-compliance Betegség Öngyógyszerelés Segítségkérés ? Terápia lefutása öngyógyításban Differenciálterápia Betegségdefiníció Diagnosztika

Betegtanácsadás öt alapvető kérdés tanácsadás pontjai
Kinek a részére szükséges a gyógyszer? Milyen tünetek kezelésére szükséges a gyógyszer? Mióta állnak fenn a tünetek, milyen jellegűek, mennyire erősek, tett-e már valamit enyhítésük érdekében? Szed-e még valamilyen egyéb gyógyszert, van-e valamilyen alapbetegsége? Tud-e valamilyen gyógyszer érzékenységéről? tanácsadás pontjai gyógyszer helyes megnevezése adag nagysága, bevétel időpontja, pontos körülményei kezelés várható időtartama hatás várható ideje esetleges speciális utasítások, óvatossági, tiltó szabályok mellékhatások - önmegfigyeléssel felismerhető, gyakori (>10%) - alkalomszerű (1-10%), ritka (<1%) önmegfigyeléssel felismerhető nagy jelentőségű adagolási hiba esetén követendő cselekvések egyéb : személyiségének, betegségének megfelelő kérdések

Kérdezési protokoll a betegek számára
Mi a gyógyszer neve és melyek a gyógyszer hatóanyagai? Ha ez egy hatóanyag-családhoz tartozik, kapható-e hasonló hatású, de olcsóbb gyógyszer? Ha terhes vagyok vagy terhességet tervezek, illetve szoptatok, használhatom-e ezt a gyógyszert? Hogyan hat a gyógyszer? Várhatóan meggyógyít, vagy csak megszabadít a tünetektől? Mikor, hogyan, milyen körülmények között vegyem be? Hogyan érzékelem ha hat a gyógyszer, és hogyan ha nem? Mennyi ideig kell szednem? Abbahagyhatom-e korábban, ha jobban vagyok? Melyek a leggyakoribb mellékhatások? Vannak-e ritka, de súlyos mellékhatások? Mit kell tennem, ha mellékhatásokat észlelek? Mit kell tennem, ha egyszer vagy többször elfelejtem bevenni? Szedhetek-e más gyógyszert ezzel egyidejűleg? Ihatok-e szeszes italt? Vannak-e olyan ételek, amelyeket kerülnöm kell? Vezethetek-e autót? Napozhatok-e a gyógyszerszedés alatt? Válhatok-e gyógyszerfüggővé? Mi történik, ha a gyógyszert nem használom? Milyen más gyógyszeres, vagy nem gyógyszeres kezelések lehetségesek?

Gyógyszerészi gondozás
USA Hepler, Strand (1990) A gyógyszerészi gondozás célja a hatásos, biztonságos és költség- hatékony gyógyszeres terápia elősegítése, együttműködésben az orvossal, továbbá a beteg egészségtudatos életmódra nevelése, gyógyszerhasználatának irányítása, compliance-ének növelése, életminőségének javítása, minőségileg kontrollált körülmények között. gyógyszeres terápiáért vállalt felelősség holisztikus megközelítés (EuroPharm Forum) krónikus betegségekben (asthma, diabetes, hypertonia stb.) gondozási szintek - első szint: egészséges életmód promóciója - második szint: időben történő diagnózis elősegítése - harmadik szint: beteg terápiájának nyomon követése, gyógyszerelési problémák megoldása, compliance fokozása

Gyógyszerfelhasználás elemzése - utilizáció
A gyógyszerek felhasználása egy adott társadalomban, különös hangsúllyal annak orvosi, társadalmi és gazdasági következményeire. cél jelen helyzet, fejlődési trend vizsgálata hatékony, biztonságos, gazdaságos gyógyszerterápia elősegítése egészségügyi indokolatlan nagy felhasználás indokolatlan mellőzése interakciók felderítése betegség gyógyszeres terápiájának átfogó vizsgálata fekvő-járóbeteg gyógyszerfelhasználás összehasonlítása gazdasági a gyógyszerfelhasználás gazdasági kihatásai gyógyszer szükséglet tervezése

Gyógyszerfelhasználás elemzése - utilizáció
vizsgálat tárgya gyógyszer vizsgálati köre teljes részleges vizsgálati szintje országos regionális kórházi vizsgálat módszere betegtől független - nemzetközi - országos (nagykereskedő, OEP) - intézeti közforgalmú gyógyszertárak adatai beteghez kapcsolt - beteg közvetlen megkérdezése - kórlap, recept - OEP

ATC gyógyszer-osztályozási rendszer
DURG – Drug Utilization Research Group ATC – Anatomical Therapeutical Chemical Classification System 13+1 csoport glibenclamid besorolása (A10BB01) A - tápcsatorna és anyagcsere gyógyszerei A antidiabetikus terápia A 10 B - orális antidiabetikumok A 10 BB - szulfonamidok A 10 BB 01- glibenclamid egy hatóanyag több helyre is besorolódhat bromocripitn (nőgyógyászat, antiparkinson) kombinált készítmények fő terápiás cél dönt változhat

ATC osztályozás A tápcsatorna és anyagcsere gyógyszerei
B vér és vérképzőszervek gyógyszerei C cardiovascularis rendszer D bőrgyógyászati készítmények G urogenitális készítmények H szisztémás hormonkészítmények nemi hormonok kivételével J szisztémás fertőzés ellenes szerek L daganatellenes szerek M váz és izomrendszer N központi idegrendszer P parazitaellenes készítmények R légzőrendszer S érzékszervek V egyéb

DDD – Defined Daily Dose
vizsgált gyógyszer egy napi átlagos felnőtt adagja a fő indikációban általános elvek technikai mértékegység 70 kg- os emberre orális alkalmazás mellett (más alk. feltüntetve) terápiás dózis (nem megelőzési dózis stb.) fenntartó adag gyermekgyógyászatban 25kg-os gyermekre vonatkoztatják kombinált készítménynél DDD korrelációban van a fő hatóanyag DDD-jével több fő hatóanyag van – nemzeti dózisok hatóanyag mennyiség (g, mg, NE stb.) új készítmény WHO centrum Oslo bejelentés ellenőrzés: 3 év, 10 év

Gyógyszer-utilizációs számítások
Gyógyszerfelhasználás értéke (DDD/ 1000 lakos/ nap)= = országos évi felhasználás (tabletta) x tabletta hatóanyagtartalma x 1000 napok száma évente x lakosok száma x DDD érték Glibenclamid évi felhasználás = tabletta Glbenclamid tabletta hatóanyagtartalma = 3,5 mg Glibenclamid DDD = 7 mg Napok száma (2003) = 365 Magyarország lakosainak száma = Glibenclamid (DDD/1000 lakos/ nap)= x 3,5 x =10,0 365 x x 7

Gyógyszer-utilizációs számítások
Kórházi ágyak figyelembe vételével felhasznált (DDD/ 100 ágy/ nap)= = Kórház évi felhasználás tabletta x hatóanyag tartalom x 100 Napok száma évente x ágyak száma x DDD érték ápolási napok figyelembe vételével felhasznált (DDD/ 100 ápolási nap)= ápolási napok száma x DDD érték PDD (Prescribed Daily Dose) orvosok által átlagosan rendelt napi mennyiség technikai mértékegység 5000 vény átvizsgálása szükséges

Antidiabetikum kezelés gyakorlata Magyarországon

Magyarországi terápiás gyakorlat felmérése I.
Célkitűzés antidiabetikumok felhasználásának, terápiás gyakorlatának elemzése - korszerű terápiával való összehasonlítása időbeni tendenciák megfigyelése regionális különbségek elemzése Módszer között A10 ATC csoport gyógyszerei fekvő és járóbeteg ellátás keretében gyógyszer-utilizáció módszereivel Adatok Országos Egészségbiztosítási Pénztár ( ) MIS Consulting ( ) IMS Health ( ) országos évi felhasználás x hatóanyag mennyisége x 1000 napok száma évente x lakosság száma x DDD érték Felhasznált DDD érték=

felhasználás dinamikusan emelkedik : 52,9%-os emelkedés 2003-ban lakos/nap/terápiás dózis fogyott, de 2001-ben 1,026 dózis/beteg/nap cukorbeteg (KSH), lakos/nap/terápiás dózis

terápiás csoportok arányai változnak korszerűbb hatóanyagok térnyerése metformin gliclazid

Régió DDD/1000 lakos/nap (2001) Észak-Alföld 40,28 Közép-Dunántúl 47,93 Közép-Magyarország 56,65 Észak-Magyarország 43,38 Dél-Dunántúl 51,95 Nyugat-Dunántúl 47,54 Dél-Alföld 43,3 Magyarország 47,3

Régió DDD/1000 lakos/nap (2001) Dózis/beteg Észak-Alföld 40,28 1,098 Közép-Dunántúl 47,93 1,093 Közép-Magyarország 56,65 1,078 Észak-Magyarország 43,38 1,063 Dél-Dunántúl 51,95 1,039 Nyugat-Dunántúl 47,54 0,96 Dél-Alföld 43,3 0,958 Magyarország 47,3 1,026

Régió DDD/1000 lakos/nap (2001) Dózis/beteg Nem mikronizált glibenclamid felh.* (2003) Észak-Alföld 40,28 1,098 13,91 % Közép-Dunántúl 47,93 1,093 12,30 % Közép-Magyarország 56,65 1,078 11,40 % Észak-Magyarország 43,38 1,063 16,63 % Dél-Dunántúl 51,95 1,039 9,62 % Nyugat-Dunántúl 47,54 0,96 8,06 % Dél-Alföld 43,3 0,958 8,41 % Magyarország 47,3 1,026 11,56 % * 100% az adott régió teljes OAD felhasználása

Semmelweis Egyetem I. sz
Semmelweis Egyetem I.sz. Sebészeti Klinika és Transzplantációs és Sebészeti Klinika évi antibiotikum felhasználásának összehasonlító elemzése

Az antibiotikumok részaránya az Egyetemen
Az antibiotikum felhasználás évi értéke 491,6 millió Ft. volt a gyári gyógyszerfelhasználás 22,12%-a

A Semmelweis Egyetem antibiotikum felhasználás megoszlása DDD/100 ápolási nap szerint 2006-ban

A béta laktamáz inhibitorral kombinált penicillinszármazékok felhasználásának összehasonlítása
Az Egyetemi átlagtól jelentősen eltér I. Seb: amoxicillin-klavulánsav kombináció használata TRPL: piperacillin-tazobactam kombináció használata

„A jól elvégzett munka egyetlen jutalma, hogy elvégezhettük.”
Gandhi gondolata „A jól elvégzett munka egyetlen jutalma, hogy elvégezhettük.”

Klinikai Gyógyszerészet

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Klinikai Gyógyszerészet"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Klinikai Gyógyszerészet

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Klinikai Gyógyszerészet"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés