Mondattan I. A mondat születése. Midőn a hajnalt hirdető első piros sugárkéve az égre lopózott, Rao – az emberhorda vezére – fojtott nyögéssel felállt.

Az előadások a következő témára: "Mondattan I. A mondat születése. Midőn a hajnalt hirdető első piros sugárkéve az égre lopózott, Rao – az emberhorda vezére – fojtott nyögéssel felállt."— Előadás másolata:

1 Mondattan I. A mondat születése

2 Midőn a hajnalt hirdető első piros sugárkéve az égre lopózott, Rao – az emberhorda vezére – fojtott nyögéssel felállt. Akkorát nyújtózkodott, hogy csontjai beleropogtak, majd fürkészően meredt a patak üszökszennyezte vizébe. - Van hal!... – fújta maga elé. (Szentiványi Jenő: A kőbaltás ember)

3 Ho-Pi a horda legkitartóbb távfutója volt, ennek köszönhette a nevét is. Most is inkább úszott a levegőben, mint szaladt. A varázsló elé érve, leszórta terhét, néhány mezei tyúkot. - Öreg Ember…, ott…, ott… - mutatott keresztül a vállán.- Fák…, vadak…, víz!... (Szentiványi Jenő: A kőbaltás ember)

4 Az ősmondat medve

5 Az ősmondat medve támad

6 Az ősmondat nagy medve támad

7 Az ősmondat Nagy medve támad ember. Az ősmondat

8 nagy medve támad ember barlang

9 A mondat A nagy medve megtámadott egy embert a barlangban.

10 A mondat A nagy medve megtámadott egy embert a barlangban.

11 medve finom