Emberképek a tudományágak szempontjából Szociológia II.

Az előadások a következő témára: "Emberképek a tudományágak szempontjából Szociológia II."— Előadás másolata:

1 Emberképek a tudományágak szempontjából Szociológia II.
Dr. Kovács Ernő egyetemi docens

2 Homo economicus (a közgazdaságtan emberképe)
igyekszik az életben, viselkedésében a haszon maximalizálásának elvét alkalmazni, céljait minél kevesebb energia, pénz ráfordításával elérni, minél több haszonnal gazdasági tevékenységén kívül minden tevékenységét meghatározza a haszon-maximálás

3 Homo sociologicus (a szociológia emberképe)
általános normák, értékek döntőek egyéni cselekvésében cselekvését társadalmi normák, szokások, törvények határozzák meg megragadja az emberi lényeget

4 Homo psychologicus (a pszichológia emberképe)
az emberi viselkedést a tudatalatti motívumok, hatások, tapasztalatok irányítják, aminek az ember nincs tudatában minden hatásnak, ami az embert éri jelentősége van

5 Homo politicus (a politika emberképe)
a hatalomra törekvés határozza meg emberi viselkedését, dominálni akar, a mindennapi életben is „kisuralmi” törekvések motiválják Ezek az elemek együttesen alkotják az ember oldalait, mind együttesen jelen van.

6 A legjelentősebb szociológiai gondolkodók
Karl Marx tevékenysége: A kapitalista rendszer elemzése a tőkés – munkás ellentét, a tulajdonos és a tulajdonnal nem rendelkezők ellentéte a kapitalista rendszer kizsákmányoló rendszer, a tulajdonos kizsákmányolja a munkást

7 Karl Marx tevékenysége:
Formáció-elmélet az emberi történelem elméleti fejlődésének rekonstrukciója az evolúció a társadalomban is kimutatható az emberi történelem szakaszai Marx szerint (Morgan fejlődési sémája alapján):

8 Karl Marx tevékenysége:
Ősközösségi társadalom Rabszolgatartó társadalom Feudális társadalom Ázsiai termelési mód Kapitalista társadalom (Szocialista társadalom) (Kommunista társadalom)

9 Karl Marx Periodikus gazdasági válságok szerepének elemzése
a kapitalista rendszeren periodikus gazdasági válságok söpörnek át, az egyiknél a rendszer össze fog omlani Marx szerint (Kondratyev foglalkozott ciklikus, periodikus válságokkal)

10 Karl Marx A munkásosztály elnyomorodása, elszegényedése
két síkon történik: abszolút értelemben (a reálbér csökken…) relatív értelemben (a kapitalista gazdálkodás fejlődik, az életszínvonal nő, de a munkások reálbére stagnál, a relatív életszínvonaluk csökken) elméleti alapja a vasbér törvény (a munkások jövedelme hosszú távon nem haladja meg a létminimumot, a törvény alapja a munkaerő-túlkínálat)

11 Karl Marx Osztályok (a társadalmak osztályokból állnak, a termelőeszközök birtoklása szerint) a munkásokat két osztályra bontja: magának való (an sich; nem szervez politikai harcokat a közös védekezésért), magáért való (für sich, érdekei védelmében politikai harcokat szervez) - francia polgári-liberális gondolkodóktól, angol közgazdászoktól veszi át, hogy osztályokat konstruál (tehát az osztály nem marxista kategória)

12 Karl Marx Az emberi társadalmat konfliktusok határozzák meg
az osztályharc, a forradalom a történelem fő mozgatórugói Spencer gondolatrendszeré-ben már megjelenik, de ő inkább egyének harcáról beszél, szociáldarwinizmus)

13 Karl Marx Elidegenedés tana:
a tőkés társadalomban az ember kiszakad a közösségből, a társadalom atomizálódik, az ember magára marad

14 Èmile Durkheim az emberi társadalom kooperációra, integrációra épül, (harmónia- vagy konzisztencia elmélet), a társdalom egésze elősegíti az egyén boldogulását a társadalom lényege a társadalmi szolidaritás, ami biztosítja a társadalom egészének működését

15 Èmile Durkheim a szolidaritás fajtái:
mechanikus szolidaritás (minden társadalomban létezik kollektív tudat; megnyilvánulási formái közös értékek, származás közös tudata, a múlt történelmi közössége, közös nyelv, közös kultúra), a társadalomban élő egyének szolidaritásának alapja a hasonló munka, hasonló életkörülmények organikus szolidaritás (társadalmi összetartó erő) alapja a különböző tevékenység, különböző életkörülmények

16 Èmile Durkheim a modern ipari társadalomban a munkamegosztás fejlettebb formát kap, a specializálódás hatására az egyén jobban rászorul másokra, a gazdasági cserére, rá van utalva mások munkaeredményére, az egyének interdependenciája megnő az átmeneti stádiumokban bekövetkezik az anómia állapota; az átrendeződés miatt a társadalmi normák, morális értékek megrendülnek  Az öngyilkosság c. könyv (az első szociológia könyv)

17 Èmile Durkheim a vallásnak fontos szerepet tulajdonít az integrációban, a vallás társadalmi funkcióival foglalkozik (ha az adott társadalomban egy vallás van integratív szerepet játszik) módszertani elvek kidolgozásával is foglalkozott, a társadalom egészében jelenlévő tényeket (tárgyiasult jelenségeket) vizsgál, amiket mint tárgyakat kell szemlélni társadalmi tényeket mindig csak társadalmi tényekkel magyarázhatunk (diktátorok lélektana: hogy kerül egy őrült (Hitler) hatalomra, milyen társadalom választja meg: konkrét társadalmi okokat kell keresni, nem pszichológiait)

18 Max Weber nem lehet sem harmónia, sem konfliktus elméletként bekategorizálni elméleteit, mindkettő alapját elfogadja szemben áll Marx gazdaság alap-felépítmény meghatározó elméletével (nem létezik, hogy minden a gazdaságtól függ, a gazdaság is függ mindentől) a társadalmi struktúrákat négy tényező határozza meg:

19 Max Weber gazdaság hatalom (sokat foglalkozott vele), az uralmat elkülönült fogalomnak tartja, mert a hatalom tartalmazza a fizikai kényszer lehetőségét, míg a legitim hatalomgyakorlás esetén a kényszer szükségtelen - a legitimitás lehet: - tradicionális (tradíció, hagyomány szabályozza pl. örökletes monarchia) - karizmatikus (valakinek a különleges képessége juttatja a hatalmat pl. Napóleon) - racionális (törvényes, legális formák közt, racionálisan meghatározott szabályok rendszere alapján kapja a hatalmat pl. elnökválasztás) életmód presztizs

20 Max Weber hatásai Racionalitás
a modern gazdasági rendszer kialakulása racionalizálódást jelez: egyre átláthatóbb, kalkulálhatóbb a racionalizálódásnak ki kellene terjednie a jogrendszerre, társadalomra bürokrácia: munkamegosztáson alapuló közigazgatási szakapparátus - egyre nagyobb szerepet fog kapni - a társadalom egészének integrativ ereje lesz - szintjei: felső vezetés: gond nélkül cserélhető, politikai, államigazgatási szakmai bürokrácia: nem lehet cserélni szakmai képzettsége miatt és mert a közigazgatás működésében életbevágó a szerepe

21 Max Weber cselekvéselmélete
Mi motiválja az egyéni cselekvést a társadalomban: tradicionális cselekvés: szokások, értékek, hagyományok határozzák meg érzelmi motiváció: érzelmek határozzák meg a cselekvést érték-racionális cselekvés: az egyén maga által választott érték, norma, az autonóm ember saját értékrendszere határozza meg a cselekvést cél-racionális cselekvés: a cselekvő által kitűzött célok motiválják, az eszközökben nem válogat, a normák nem befolyásolják az érték- és cél-racionális cselekvés szerepe nő a modern társadalomban a modern társadalomra a cél-racionális a legjellemzőbb, az a domináns

22 Társadalmi változások (Max Weber)
mind a konfliktus, mind a harmónia elméletek létjogosultságát elismeri, nem foglal állást egyik mellett sem a modern társadalmak racionalizálódásával a vallás szerepe csökken az ember morális értelemben nem fejlőik, a modernizáció, a technikai gazdaság fejlődése nincs kapcsolatban a morális, etikai fejlődéssel (az utilitarista elmélet szerint a haszonra kell törekedni, ha az egyén haszna nő a boldogságmennyiség is nő, a társadalom jobb és boldogabb lesz) (egyes elméletek szerint, ahogy a civilizáció fejlődik a társadalom kegyetlenebb, rosszabb lesz)

23 Vallás-szociológia (Max Weber)
a vallás hat a gazdaságra, a társadalmi tevékenységre A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme c. könyvének gondolatai: a protestantizmus befolyásolta a gazdaság fejlődését, fellendítette, a fejlődés katalizátora volt a pénz sokféle felhasználását mentális, gondolkodásbeli tényezők határozzák meg

24 Max Weber A megértő szociológia feladatai:
rekonstruálni, feltárni a valóságot egyéni csoportokat, jelenségeket értelmezni kell, folyamatokat, cselekvéseket mozgató normáit ismerni kell

25 A jelenkori szociológia fontos kérdései
Egyén és társadalom egymáshoz való viszonya, társadalom mennyire határozza meg az ember életét, az egyén szerepe a társadalom-struktúrában, mennyire hat a társadalomra, mennyire befolyásolja a társadalmat ( es években úgy gondolták az egyén képes a társadalmi környezetet befolyásolni, felelős a társadalom egészének működéséért)

26 A jelenkori szociológia fontos kérdései
normák és értékek konszenzusának kérdése: alapértékekhez és normákhoz kénytelen legyen mindenki tartani magát, a társadalom széthullik nélküle, a modern társadalomban sokféle értékrendek élhetnek együtt

27 A jelenkori szociológia fontos kérdései
mikro-makrodilemma a szociológiában: a szociológia nagy társadalmi csoportok kapcsolatával, vagy egyéni veselkedéssel, szűk egyéni környezet leírásával foglalkozzon, hogy bontakozik ki az egyén cselekvéseiből a társadalmi egység Merton: mezoelmélet (középszintű elmélet: az összekötő kapcsolatokra vonatkozó kérdésekkel foglalkozik, a társadalmi mobilitással, a társadalmi helycserével)

28 A jelenkori szociológia fontos kérdései
társadalmi szerkezet és rétegződés makrostruktúrai kérdéskor hogy írható le a társadalom alapszerkezete, rétegződése egyén helye a társadalmi hierarchiában

29 A jelenkori szociológia fontos kérdései
szerep a társadalomban betöltött funkció, a személyiség kis szeletét mutatja, az egyént meghatározza, hogy milyen szerepet tölt be, eszköz a nagy társadalmi együttműködésben való részvételhez (tanárszerep…) egyén személyiség, aki személyiségének minden elemét meg akarja mutatni státusz szerepek összessége, amit a személy betölt (állampolgár, vevő…) rengeteg szerep, a szerepek hálózata, nagyon fontosak a személyi adottságok, a lakóhely, munkahely, munkakör, beosztás, iskolai végzettség (pl. két tanár, egyik szép, másik csúnya, többi adottságuk megegyezik, mégis más a státuszuk más szerepeket tölthetnek be)

30