A hozzáadott-érték értelmezése a mezőgazdaságban

Az előadások a következő témára: "A hozzáadott-érték értelmezése a mezőgazdaságban"— Előadás másolata:

1 A hozzáadott-érték értelmezése a mezőgazdaságban
Dr. Vasa László

2 Hozzáadott-érték: ??? Egy termék eredeti állapotából egy értékesebb állapot irányába történő változtatásának vagy átalakításának folyamata

3 DE – a nyersanyagoknak is van már (hozzáadott)értéke!
Számos nyersanyag eredeti állapotában is tartalmaz hozzáadott-értéket Mg. termelő előállítja; aztán eladja a feldolgozónak további transzformáció céljából Kukorica, búza, választott borjú, bárány, dinnye etc. – mindegyik rendelkezik értékkel .

4 A termelők nagyobb jövedelemre tehetnének szert termékeik előállításából, ha
Differenciált termékeket állítanának elő Termékeiken fizikai változtatásokat eszközölnének eladás előtt (csomagolt vs. ömlesztett áru) Új értékesítési csatornákat keresnének (termékpálya!!!)

5 Hozzáadott-érték a mezőgazdaság változó világában
Fontos azon hozzáadott-értéket jelentő tevékenységek azonosítása, amelyek elősegítik a kutatásba, előállítása és marketingbe eszközölt befektetések megtérülését Lehetőségek a hozzáadott-érték fokozására: Biotechnológiai eljárások alkalmazása „Food engineering” (nyers élelmiszerek fogyasztásra alkalmassá tétele) Disztribúciós rendszerek átstrukturálása.

6 Értékteremtés vs. értékszerzés
A hozzáadott-érték teremtése sokféleképpen lehetséges, de alapvetően két formáját különböztetjük meg: Értékteremtés Innováció Ipari innováció Értékszerzés Koordináció

7 Értékteremtés vs. értékszerzés
Értékteremtés – a termék vagy szolgáltatás nagyobb valóságos vagy érzékelt értéke a fogyasztó számára innovatív új termékek a termék jellemzőinek erősítése a kapcsolódó szolgáltatások erősítése márkaalkotás (brand) különleges fogyasztói élmény megteremtése

8 Értékteremtés vs. értékszerzés
Értékteremtés – innováció: a meglévő folyamatok, eljárások, termékek és szolgáltatások minőségének fokozása vagy újak teremtése. Piacon egyedülálló vagy márkázott termékek Speciális termékek előállítása Direktértékesítés a gazdaságban és az ehhez kapcsolódó rekreációs lehetőségek

9 Értékteremtés vs. értékszerzés
Értékteremtés – ipari innováció: hagyományos termékek felhasználása nem-élelmiszer végfelhasználási célra Gabonából etanol Biodízel szójababból vagy repcéből Szalmából farostlemez Kukoricából műanyag

10 Értékteremtés vs. értékszerzés
Értékszerzés: az élelmiszer-termékpálya mentén képződő értékképződés (jövedelem) eloszlásának megváltoztatása. A fogyasztók élelmiszer-kiadásaiból minél nagyobb hányad megszerzése (capturing) Direktmarketing Vertikális integráció Termelői szövetségek Szövetkezési törekvések

11 Értékteremtés vs. értékszerzés
Direktmarketing A termék közvetlenül a fogyasztó számára történő értékesítése Élőállatok „lábon” történő értékesítése Házikészítésű nem-élelmiszer termékek értékesítése a nagyközönség számára Internet

12 Értékteremtés vs. értékszerzés
Vertikális integráció: Egy termelő vagy más termékpálya-szereplő kontrollálja a terméket a termelési folyamat elejétől a végéig. Ez a szereplő nem adja el a terméket addig, amíg a fogyasztó meg nem veszi. Pl. Bonafarm (Dalmand, Pick, Délhús), Gyermely

13 Értékteremtés vs. értékszerzés
Termelői szövetségek: az élelmiszer termékpálya ugyanazon termelői szinten lévő egyéni gazdálkodói/gazdasági szervezetei összefognak a magasabb hozzáadott-értékkel (értéktöbblettel) rendelkező termékek előállítása és piacosítása érdekében. földrajzi áruvédjegyek, hungarikumok

14 Értékteremtés vs. értékszerzés
Szövetkezési törekvések: egyéni gazdálkodók vagy gazdasági szervezetek aggregálják kínálatukat piaci helyzetük (méretük), alkuerejük erősítése érdekében.

15 Értékteremtés vs. értékszerzés
Költségminimalizálás: Mielőtt a termelők belefognak a hozzáadott-érték teremtéshez a termelésben és a marketingben, minimalizálniuk kell termelési költségeiket. Csak az olcsón és hatékonyan termelők élik túl a piaci versenyt A hozzáadott-érték nem helyettesíti a jó menedzsmentet.

16 Kulcselemek Az értéktöbbletet teremtő tevékenység sokszor szükségessé teszi a különböző technikák kombinálását Ezek a technikák versenyképessé teszik a termelőt a piacon 6 lehetséges stratégia az értéktöbblet-teremtésre

17 Az értéktöbblet teremtés 6 lehetséges stratégiája
A termék fizikai állapotának/formájának megváltoztatása A termék tulajdonságainak erősítése A termék differenciálása Termékkapcsolás Olyan termékek termelése, amely javítja a hatékonyságot a termékpálya más szegmenseiben Több termékpálya szegmens kontrollja

18 Az értéktöbblet teremtés 6 lehetséges stratégiája
A termék fizikai állapotának/formá- jának megváltoz- tatása Búzából liszt Eperből dzsem Energianövények (biomassza) eltüzelése

19 Az értéktöbblet teremtés 6 lehetséges stratégiája
A termék tulajdonságainak erősítése organikus termékek termelése antibiotikum- és hormon mentes marhahús előállítása szabadtartású baromfi

20 Az értéktöbblet teremtés 6 lehetséges stratégiája
A termék differenciálása Márkázott hústermékek „heat & eat” termékek Csemegekukorica szezon előtt

21 Az értéktöbblet teremtés 6 lehetséges stratégiája
Termékkapcsolás Grillezni való hús és a hozzá való tüzelőanyag, szószok, stb. Előpalántázott üvegházi növények

22 Az értéktöbblet teremtés 6 lehetséges stratégiája
Olyan termékek termelése, amely javítja a hatékonyságot a termékpálya más szegmenseiben Olyan búzafajta termelése, amely javítja az gabonaipar és a sütőipar hatékonyságát A feldolgozók hajlandók magasabb árat fizetni ezért a búzáért

23 Az értéktöbblet teremtés 6 lehetséges stratégiája
Több termékpálya szegmens kontrollja Kukoricatermelők bioetanol gyártásba kezdenek Marhatartók maguk dolgozzák fel és értékesítik a húsárut Tejüzemek maguk értékesítik organikus jégkrémjeiket

24 Lehetséges eredmények
A termelők egy (vagy több) lehetséges stratégiát választanak növekszik a fogyasztói kör A termelők a termékpályán képződő jövedelem nagyobb hányadát kapják A termelők stratégiai versenyelőnyökre tesznek szert a piacon

25 Termelői mentalitás korábban: termelés konkrét piac nélkül
ÁRUCIKK VAGY TERMÉK? Termelői mentalitás korábban: termelés konkrét piac nélkül A termelők állati vagy növényi eredetű terméket állítanak elő Reménykednek abban, hogy vevőt találnak Az árakra nincs befolyásuk, elfogadják az aktuális napi piaci árat

26 ELŐSZÖR megvizsgálni, mit akarnak a fogyasztók
Mezőgazdaság ma: ELŐSZÖR megvizsgálni, mit akarnak a fogyasztók AZTÁN megtermelni a terméket A mezőgazdaság is globalizálódik A hozzáadott-értékkel rendelkező élelmiszerek világpiaca bővül A fogyasztók igénye az egészséges, tápláló és kényelmes javak iránt Az élelmiszertermelők a termelés hatékonyságában érdekeltek A technológia lehetővé teszi, hogy a termelők azt termeljék, amit a piac diktál!

27 Fogyasztható javakat termelnek
Azok a termelők, akik hozzáadott-értéket állítanak elő, magasabb szintű gazdálkodást folytatnak A végfelhasználók számára termelnek A minőség, változatosság & csomagolás fontos Az ár kevésbé fontos, mint a minőség Fogyasztható javakat termelnek