Nemzetközi kapcsolatok és intézmények

Az előadások a következő témára: "Nemzetközi kapcsolatok és intézmények"— Előadás másolata:

1 Nemzetközi kapcsolatok és intézmények

2 A nemzetközi kapcsolatok alapfogalmai
Világrend Világgazdaság Világpolitika

3 A világgazdaság A világgazdaság elemei, szereplői: Nemzetgazdaságok
Nemzetközi munkamegosztás Világpiac: - magánszemélyek, vállalatok ügyletek szabályok, szabványok infrastruktúra nemzetközi intézmények

4 A világpolitika Világpolitika: a nemzetközi hatalmi viszonyok összessége. Hatalmi viszony: a döntésekben megjelenő politikai, gazdasági, vagy szellemi potenciál. Alapja: erőszak vagy annak lehetősége (pl. erőszakeszközök, fegyverek birtoklása) gazdaság, javak, pénz feletti hatalom presztízs (tekintély, befolyás)

5 A világpolitika A világpolitika központjai: a hatalmi központ(ok) - pl. parlament és kormány, vagy diktátor és környezete és/vagy egy párt Belső és nki hatalmi viszony: nem transzformálható és nem analóg Oka: nki szinten nincs egyetlen globális hatalmi központ → Világpolitika az erőviszonyok függvénye

6 Konfliktusok → A történelem háborúk és konfliktusok története
Konfliktusmérséklő eszközök: nemzetközi jog nemzetközi intézményrendszer és szervezetek (kb db) nemzetközi közvélemény

7 A világrend elemei közötti kölcsönhatás
Világgazdaság és világpolitika között kölcsönhatás Világrend = világgazdaság + világpolitika ökológiai rendszer társadalmi struktúrák eszmék, kultúrák (Huntington)

8 A világrend elemei közötti kölcsönhatás
A világgazdaság a világpolitika Szenvedő alanya (pl. embargó) Forrása (agrártúltermelés, ker-i háború)

9 A világrend fajtái Felfedezések, ipari forr.-tól: unipoláris
: „multipoláris” : bipoláris, II. vh. utáni „jaltai világrend” Napjainkban: katonailag unipoláris, gazdaságilag több pólusú

10 A nemzetközi élet szereplői
1. Nemzetállamok 2. Szervezetek nemzetközi intézmények – IGO (Intergovernmental Organization – kormányközi) – NGO (Non-governmental Organization) – nem kormányközi TNC – transznacionális vállalatok (MNC: legalább három országra kiterjedő tőketulajdon és működési kör, a TNC ennél kevesebb) Vállalatok (Import-export tevékenység, akár szolgáltatások terén) Civil szervezetek 3. Egyének

11 Definíciók Nemzetközi kapcsolatok: minden interakció
Külpolitika: államok között Nemzetközi kapcsolatok, mint tudományág: politikatud, történelemtud. rokona

12 Nemzetközi politikaelméleti iskolák
realista: az államok a meghatározóak strukturalista: intézmények (pókháló-elmélet) reformisták: intézményeket fontosak, de megreformálva

13 A világrend jellemzői Rend és káosz, konfrontáció, kooperáció
Meghatározó: nki hatalmi viszonyok Ez függ: 1. Szereplők egymáshoz viszonyított potenciáljától 2. Célkitűzéseiktől (biztonság, jólét, presztízs) Állam a legfontosabb szereplő

14 Definíció Szuverén állam: „intézmények összessége, amelyek egy földrajzilag meghatározott területen törvényhozói és végrehajtói hatalommal bírnak.” (G. R. Berridge)

15 Erő nagysága szerint: 1. Nagyhatalmak: (5 db, ENSZ BT állandó tagok)
elismert látens vagy manifeszt katonai erejük van, vereségeiket gyorsan kiheverik elismerik a nukleáris fegyverek tulajdonlását (főleg egymás között) speciális jogaik (nagyobb szavazóerő, vétójog, stb.) és kötelességeik (pl Irak) vannak: ugyanakkor ez nem indokolhat nagyhatalmi önkényt

16 Erő nagysága szerint: 2. Szuperhatalmak: a bipoláris rendszer hozta létre őket. Az előbbiek mellett a dominancia-képességgel is rendelkeztek (-nek), ennek alapja: az atomfegyverek (kellő mennyiségben) makroökonómiai mutatók, jelentős pénzügyi többlet (FDI – foreign direct investment – útján lehetősége nyílik a befolyásolásra) 3. Középhatalmak: regionális befolyással rendelkeznek

17 Erő nagysága szerint: 4. Kisállamok: nem definiált  földrajzi, népességet alapul vevő és közgazdasági megközelítés is lehetséges. 2 magatartásformát mutathatnak: katonai tömbhöz tartoznak nem tartoznak katonai tömbhöz: semleges államok (neutral): valami miatt elismerik a semlegességét el nem kötelezett országok (non-allied): az ún. 77-ek, Nehru, Nasser, Tito alapítása.

18 Erő nagysága szerint: Sokszor a kisállamok „HÍD-szerepre” is vállalkoznak, azaz gazdasági/politikai összekötő/áthidaló szerepre. Ennek feltétele: történelmi és földrajzi adottság megfelelő átjárhatóság: infrastruktúra (út, vasút, légi közlekedés, távközlés) 5. Mikroállamok: 1 M népesség alatt